Ezért az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszát, pedig a megbízott főszerkesztő még arra is hivatkozott, hogy a bíróság megfélemlíti a sajtót.
A Hirado.hu, amely a tényleg történő fontos eseményekkel keveset foglalkozik, tavaly márciusban azt írta a DK-s ügyvéd Czeglédy Csabáról, hogy elkapta a koronavírust, ezért nem jelent meg a büntetőperén. Ő helyreigazítást követelt, mert arra a tárgyalásra nem is idézték be. A Hirado.hu ezt így teljesítette: „Korábbi cikkünkben tévesen állítottuk, hogy a Kecskeméti Törvényszéken folyó ügyben érintettek beteget jelentettek, illetve koronavírusra hivatkozva nem jelentek meg az ülésteremben. Március 2-ára ugyanis Czeglédy Csabát nem idézte be bíróság.”
Az egyébként több ügyben bíróság előtt álló Czeglédy – aki ugyanakkor a napokban pert nyert a Kúrián az őt rágalmazó kormánypárti újságíró ellen – emiatt pert indított, és azt minden szinten megnyerte. Az elsőfokú bíróság szerint nem kielégítő, amit a Hirado.hu közölt, mert egyáltalán nem állapítható meg, hogy arra Czeglédy helyreigazítási kérelme folytán került sor, sem pedig az, hogy pontosan mely közlemény helyreigazítására szolgál. Ezzel értett egyet az ítélőtábla is, a Kúria pedig hozzátette, hogy egy sajtóhelyreigazításra kötelező ítéletnek semmi köze a sajtószabadsághoz.
Ezek után tett alkotmányjogi panaszt Leitner Attila, a Habony Árpád cégétől érkezett megbízott főszerkesztő, aki azt kérdezte az alkotmánybíróktól, hogy „a sajtóhelyreigazítás intézménye értelmezhető-e akként, hogy a helyreigazítást kérő fél már a sajtótermék szerkesztési folyamatába történő beleszólást elérő mértékig határozhassa meg a helyreigazító közlemény tartalmát és annak közzététele módját?” Szerinte az őket elmarasztaló bíróságok a sajtószabadságot korlátozzák, pedig „az érintettnek is az az érdeke, hogy vele kapcsolatban hiteles, valós információ jelenjen meg a sajtóban, és nem a sajtó egyfajta büntetése, megalázása, megfélemlítése”.
Az Ab Márki Zoltán vezette tanácsa azonban nem látott okot a beadvány érdemi vizsgálatára. Megállapította, hogy „az indítvány érvelése mögött nem állnak alkotmányossági érvek”, pusztán a bíróságok jogértelmezését vitatja. Ezért azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.