Ha 2010-ben ilyen gonddal tervezte volna meg a kormány a közhatalmat, államigazgatást, mint most az Integritási Hatóságot, egészen más pályaívet futott volna be az ország. Észtország és Svájc helyében lennénk, sok minden nem történt volna meg – mondta a hvg.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

A kormány kiállította a bizonyítványt arról, hogy a visszaélések ellen küzdő hatóságok eddig nem végezték el a dolgukat”

– mondta. Szerinte az „ugyan a mi lett volna ha…”-játékot játszani a konkrét projektek esetében nem túl célravezető, de érdemes végiggondolni, hogy ha létezik a hatóság az elmúlt tizenkét évben, vajon ugyanígy letarolt volna-e mindent Mészáros Lőrinc, vagy ugyanúgy kicsúszott volna-e mindenki markából az Elios-ügy.

A válasz pedig az, hogy nem valószínű. Persze, ha más feltételek is teljesülnek, például az Elios-ügyben nem lehet annyival kizárni az Integritás Hatóságot, mint az OLAF-ot és az EU-t, hogy végül kivették az uniós pályázatok közül a beruházást.

Az IH ugyan a törvényjavaslat alapján vádat nem emelhet, de vizsgálhatta volna, hogy az ügyben jól végzi-e a munkáját a rendőrség, az ügyészség. Őket ugyan nem szorongathatná meg, de a Közbeszerzési Hatóságot, a Magyar Államkincstárat és más közigazgatási hatóságot eljárásra hívhat fel. Ezeknek ugyan nem kell egyetérteniük az IH-val abban, hogy valóban szabálytalanság történt, de vizsgálatot kell indítaniuk, ellenkező esetben a szervezet, mulasztási pert indíthat ellenük. Hogy ne ragadjuk le az Eliosnál: Simonka-ügyen is kötelezhette volna a Pénzügyminisztériumot egy alapos vizsgálat lefolytatására – magyarázta Ligeti Miklós.

Szerinte az EU most sokkal keményebb, mint valaha, és a kormány is messzebb megy, az azért látszik, hogy a minimumra törekszik. „Fogcsikorgatva mosolyog a kormány”, az épp elégséges, lehető legkisebb változásra törekszenek az uniós források elérése érdekében. Arra játszanak, hogy a megállapodás utáni időkre a gyarmatosított NER-rendszert minél intaktabb módon át tudják menteni.

Ez látszik a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is, ahol ugyan előterjesztettek egy összeférhetetlenségi szabályt, de cinikusan azt mondják, az alapítványok maguk maradnak, mert annak átformálását nem szabta feltételül az EU.

Könnyedén kijátszhatja a kormány a brüsszeli elvárásokat, és meg is teszi

A 3000 milliárd forintnyi uniós forrás elvételétől tartva szóról szóra átvette a kormány a brüsszeli, összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatást a közérdekű közalapítványokra vonatkozóan, csakhogy ez a magyar viszonyokra nagyon kevés lehet. Megnéztük, milyen gyakorlati következménnyel jár a tervezett változás.

Ugyan az Integritás Hatóságnak is csak „reszelt körmei vannak, és nem hegyesek”, mégis idővel, ha kemény és elkötelezett vezetése lesz, jöhet változás. „Ha jól él a lehetőségeivel, sokkal fájdalmasabbá teheti a nerencek mindennapjait, a könnyű és büntetlen gazdagodásnak a közpénz kárára vége lehet.” Ha nem is azonnal, de kettő-négy éves távlatban igen – fűzte hozzá.