Túlterheltség és az átjelentkezők nagy száma miatt kellett a múlt héten másfél napra leállítani a betegfelvételt Magyarország egyik legnagyobb nevű szülészeti osztályán, a budapesti Szent Imre kórházban. Információink szerint azonban az egyre szaporodó hasonló döntések hátterében sokkal inkább az egészségügy rendszerszintű hibái rejlenek. Az új szolgálati jogviszony miatt sok szülész-nőgyógyász inkább a magánpraxist, a nyugdíjat vagy a külföldi munkavállalást választotta, ami miatt hiány van ügyeletvezető szakorvosokból. A megoldást a kormány az ügyeleti ellátás koncentrálásában látja.
A Szent Imre kórház szülészetének másfél napos leállására sokan felkapták a fejüket, pedig az elmúlt hónapokban nem ez volt az egyetlen kórház, ahonnan máshova kellett vezényelni a vajúdó kismamákat. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozata szerint a mezőtúri kórházban az aneszteziológus szakorvos hiánya okoz problémát, az intézményben idén már másodszor fordul elő, hogy ügyeleti időben nem lehet náluk szülni.
Szintén ügyeleti időben nem tudja fogadni a fenyegető koraszüléssel érintett nőket a szolnoki Hetényi Géza kórház szeptember több napján, Tatabányán a Szent Borbála Kórházban augusztusban négy alkalommal is szüneteltetni kellett a szülészeti ügyeletet „szakmai minimumfeltételek átmeneti hiánya miatt” (ez általában azt jelenti, hogy vagy orvost, vagy szakdolgozót nem tudnak biztosítani).
A teljesség további igénye nélkül idén nyáron hetekig szünetelt a szülész-nőgyógyászati ellátás Várpalotán, június elseje óta Pécsre viszik át a mohácsi szülő nőket, a mátészalkai kórházból októberig délután fél 2 után Nyíregyházára vagy Fehérgyarmatra kell menni, de júniusban pár napig még a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban sem lehetett szülni.
A lojalitás marad, meg a magán
A hivatalos kommunikáció ugyan szereti elmosni az okokat, több forrásból is úgy értesültünk, hogy a legtöbb érintett helyen szakorvoshiány miatt nem tudták megoldani az ügyeleti ellátást. Az, hogy a probléma különösen gyakran érinti a szülész-nőgyógyászati osztályokat, egyenes következménye az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek, amely már tavaly év elején is káoszt és bizonytalanságot hozott a területen. 2021 januárja óta a törvény szigorúan bünteti a hálapénz elfogadását, március 1-től pedig az állami és a magánpraxis együttes végzése is tiltott. A szülész-nőgyógyászati szakmában ez lényegében megtiltotta a fogadott orvos gyakorlatát, a kismamák nem szülhetnek azoknál, akikhez magánpraxisban várandósgondozásra jártak.
Fontos megemlíteni, hogy a fogadott orvos gyakorlata Európában egyáltalán nem jellemző, Magyarországon kívül csak Ukrajnában ennyire elterjedt, mindenhol máshol az ügyeletes orvosnál szülnek a nők. Magyarországon a kismamák többsége az orvos és a kórház iránti bizalom miatt ragaszkodik az orvosválasztáshoz. Tapasztalataik mellett a felmérések is azt mutatják, hogy egyes szülészetek, sőt intézményen belül még orvosok között is hatalmas különbségek lehetnek, például a császármetszési, gátmetszési és egyéb beavatkozások arányában. Azon pedig nem lehet csodálkozni, ha egy nő ott szeretne szülni, ahol biztonságban érzi magát.
Az új törvények miatt nemcsak a kismamák, az orvosok is választás elé kerültek, sokuk pedig úgy döntött, hogy nem írja alá az új jogviszonyt, hanem magánpraxisban folytatja tovább. Köztük vannak persze olyanok is, akik – ahogy a lapunknak többen is fogalmaztak – szerelemből és lojalitásból az állami kórházakba is visszadolgoznak.
Az ő munkájuk azonban nem problémamentes: hiába emelték fel az orvosok ügyeleti díját 2022 január elsejétől, ez rájuk nem érvényes, csak azokra, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt.
„Így néha még az is előfordul, hogy egy beosztott kétszer annyi pénzt kap, mint az ügyeletvezető szakorvos”
– mondta egyik forrásunk.
Úgy tudjuk, hogy a legtöbb magyarországi szülészeten éppen ezért az ügyeletvezető szakorvosokból van a legnagyobb hiány – márpedig, ha ők nincsenek, akkor az ellátást sem lehet biztosítani.
Az érintett orvosok már a jogszabály életbe lépése előtt arra figyelmeztettek, hogy teljes szülészeti osztályok kerülhetnek majd a működésképtelenség szélére. Úgy tűnik, félelmeik nem voltak teljesen alaptalanok, hiszen idén nyárra nagyon sok intézményben jelentkezett a probléma. A szakmában most sokan attól félnek, hogy ha a tendencia így folytatódik, akkor lesz, ahol előbb-utóbb összeomlik a rendszer, ahogy az már a kisebb vidéki kórházakban meg is kezdődött.
„Nagyon sokan már idősek, mások a külföld felé kacsintgatnak, a többiek meg elmentek magánba. Ha nálunk egy ember megbetegszik, vagy más ok miatt kiesik, nem tudjuk ellátni a szülészeti ügyeletet, ezen pedig sokáig az átvezénylések sem fognak segíteni” – mondta egy szülész-nőgyógyász.
Nem a nők hibája, hanem a rendszeré
Egyre több beszámoló érkezik a Másállapotot a szülészetben mozgalomhoz is, akikhez már nemcsak anyák, hanem szakemberek is fordultak segítségért. Ők úgy látják, hogy a szakemberhiány különösen a nyári szabadságolások idején vált érzékelhető problémává.
„Amíg a választott orvos és szülésznő fogadás intézményesült, általános volt, hogy egy-egy osztályon a beosztott, ügyeletes személyzeten kívül több szakember volt jelen, mert ők a felkéréseknek eleget téve ügyeleti és munkaidejükön felül mentek be a kórházba egy-egy szülést kísérni. Ez a hivatalból jelen lévő állomány terhét is csökkentette, az új törvény életbe lépése óta viszont megszűnt” – írta a hvg.hu-nak Keszler Viktória és Somlai Anna, a Másállapotot aktivistái.
A mozgalom azt ennek ellenére mindig is hangsúlyozta, hogy a választott orvos intézménye nem egy ideális modell volt, sőt sérült tőle az egyenlő hozzáférés elve és sokszor felesleges beavatkozásokhoz vezetett. Mégis, „egy bántalmazó, rengeteg szülészeti erőszakot okozó intézményrendszerben az egyetlen előre megszerezhető védelme, mozgástere volt az anyáknak” – írták.
„Mindig elmondtuk, hogy nem a kivezetésével van a baj, hanem a kivezetés milyenségével. Az anyák az új törvény bevezetése óta még inkább egyedül lettek hagyva a rendszerben, ráadásul egy extrém módon túlterhelt, a szakemberek számára is megterhelő, káros rendszerben. Ez nem jó senkinek.”
Azt, hogy egy kórház a túlterheltségre és az átjelentkező édesanyák nagy számára hivatkozik az ellátás szüneteltetése miatt, rendkívül károsnak gondolják.
„A nőket hibáztatják valamiért, aminek ők egyértelműen elszenvedői, nem pedig okozói. A kórházak túlterheltsége a rendszer hibája. Az állam feladata biztosítani a megfelelő ellátást” – tették hozzá.
Véleményük szerint éppen a rendszer rendkívüli kiszámíthatatlansága okozza, hogy a nők keresik annak lehetőségét, hogy viszonylagos biztonságban, jobb környezetben, legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló ellátást kapjanak. Ha egy intézményről ez a kép alakult ki, akkor azt fogják választani. Ennek azonban a „túlterheltség” lesz a következménye.
„A nők egy gyermeket csak egyszer tudnak megszülni, és amúgy sem adatik meg a szülés élménye sokszor egy nő életében, viszont a szülés-, születésélmény hosszú távon kihat a család életére, egészségére. Egy bizonytalan és sokszor bántalmazó rendszerben ezt a legtöbb nő nem szeretné a véletlenre bízni, és sok nő élt át negatív korábbi szülésélményt, így ők hatalmas áldozatokat hoznak időben, pénzben, utazásban azért, hogy a biztonságosabbnak vélt helyen szülhessenek, sokszor az adott intézmény orvosaihoz járnak jelentős összegekért várandósgondozásra, akik ugyan nem lehetnek ott a szülésnél, de ez a belépő egy-egy intézménybe” – írták.
Átszerveznék az ellátást
A szülészeti ellátás egyenetlenségeivel természetesen a kormány is tisztában van, az egyre látványosabb problémák ellenére azonban eddig nem vázolt fel konkrét megoldást. A legvalószínűbbnek az tűnik – ahogy erre az Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi munkaanyaga is utalt – hogy a kisebb kórházakban csak nappali ellátást nyújtanának, ügyeleti időben a nagyobb, megyei kórházakba kellene menniük a kismamáknak. A cél, hogy a rendelkezésre álló szülészeti kapacitások ne koncentrálódjanak a megyei intézményekbe.
A hvg.hu-nak nyilatkozó források szerint a terv nem teljesen ördögtől való, a kisebb városi kórházakban ugyanis töredékét vezetik le a szüléseknek, mint akár egy közeli város egyetemi klinikáján. A Szent Imrében évente körülbelül 3000, Veszprémben 1500 szülés van, míg Ajkán vagy akár Pápán 3–400 nő hozza világra a gyermekét.
„Ha az itt dolgozó orvosok a nagyobb megyei központokba kerülnének át, akkor biztonságosabb lehetne az ellátás és a túlterheltség is csökkenhetne” – vélekedett egy szakember.
Amíg ez nem történik meg, addig csak az ideiglenes bezárások, átszervezések vagy éppen az átvezénylések maradnak – ami tovább növelheti az elégedetlenséget a dolgozók körében. Az OKFŐ a hvg.hu-nak küldött válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátórendszer működtetése, az ellátások szervezése során elsődleges és legfontosabb szempont a betegbiztonság.
Ennek érdekében - amennyiben a szakmai minimumfeltételek bármilyen okból átmenetileg nem biztosíthatók - ideiglenes átszervezések válhatnak szükségessé, melyek minden esetben a beteg érdekeit tartják szem előtt. Az illetékes szervek és intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás minden térségben folyamatosan biztosított legyen és a betegek az érintett időszak alatt is a lehető legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek – tették hozzá.
Stressz, zokogás, Vadnyugat – Lehetetlen helyzetbe hozta a kismamákat az új egészségügyi törvény
