Vasárnap több ezer milliárd forintnyi támogatás sorsa dőlhet el. Brüsszel szerint a magyar kormány nem adott megnyugtató válaszokat az uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciót érintő aggodalmakra.
Vasárnap hoz döntést az Európai Bizottság arról, hogy visszatartsanak-e uniós forrásokat Magyarországtól – ezt válaszolta a testület az RTL Híradónak. Ekkor dönt az Európai Bizottság (EB) a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról. Korábban a Népszava írt arról, hogy az uniós testület várhatóan pénzmegvonást javasol majd a kérdésben a végső döntést kimondó pénzügyminiszteri tanácsnak. Szerdán a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy 15,7 milliárd eurót, vagyis mintegy 6400 milliárd forintot tarthatnak vissza 2027-ig a magyar jogállamisági problémák, elsősorban a korrupció miatt. Az elmarasztalás oka, hogy Brüsszel szerint a magyar kormány nem adott megnyugtató válaszokat az uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciót érintő aggodalmakra.
A tagállamok tárcavezetőiből álló testületnek egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse: pénzmegvonással sújtja-e Magyarországot, vagy lezárja az eljárást.
Jelenleg még az egyeztetés zajlik Budapest és Brüsszel között. Az Európai Bizottságnak hivatalosan szeptember 22-ig kell válaszolnia azokra az ajánlásokra, amelyeket a magyar kormány ajánlott fel a problémák kezelésére (ezek egyike a korrupcióellenes hatóság létrehozása, de szóba kerültek más törvényjavaslatok is).
Ha javaslatukra a pénzügyminiszterek tanácsa kivárja az év végét, akkor a magyar kormány addig teljesítheti mindazokat a vállalásokat, amelyekről szóban megegyezett Brüsszellel, ellenkező esetben pénzügyi szankciók következhetnek. Ez egy a múlt hétvégén, Jávor Benedek által kiszivárogtatott bizottsági levél alapján nagyjából 3500 milliárd forintos elvonást jelenthet – ami a korábbi magyarországi közbeszerzési gyakorlat alapján korrupciógyanúsnak ítélt módon lehívott operatív programok forrásainak a 70 százaléka.
Ugyanakkor a Bizottság komoly politikai nyomás alatt áll, hiszen az Európai Parlamentben jóval radikálisabb hangulat uralkodik, az EP néhány tagja már a nyáron is azzal fenyegetett, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményez Ursula von der Leyen ellen, miután a Bizottság zöld utat adott a lengyel Covid–19 gazdaságélénkítési tervnek, hasonló hangok pedig Magyarországgal kapcsolatban is felmerültek már.