Az még mindig nem derült ki, hogy egyáltalán miért van szükség az állami gondoskodásban élők tesztelésére, és mi történik a gyerekek adataival.
Bár a felmérés nagy része már véget is ért, a mai napig nem tudta megmagyarázni sem a Belügyminisztérium, sem pedig az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat, miért és milyen célból van szükség az állami gondoskodásban élő gyermekek IQ-tesztjének elvégzésére.
Még augusztus végén írtunk arról, hogy Pintér Sándor tárcájának kérésére IQ-tesztet kellett végezni a magyarországi állami gondoskodásban élő, 6-18 év közötti gyerekeken. Az úgynevezett „pályaalkalmassági/IQ felmérés” egy idehaza teljesen ismeretlen, orosz nyelvű honlapon szereplő teszt magyar fordítása alapján készült, a gyermekvédelmi gyámok közreműködésével. Az utasítás a „normál szükségletű” gyermekekre vonatkozik, tehát a tartós beteg, vagy sajátos nevelési igényűekre (SNI) nem.
Pintérék IQ-tesztnek vetik alá az állami gondoskodásban élő gyerekeket
A felmérést a gyámoknak kell elvégezniük, de hogy miért, arról semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Az eredményeket az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat összesíti, a gyerekek egyedi azonosítójával együtt. Az orosz weboldal fejlesztője a hvg.hu-nak azt írta, az ingyenes teszteket amerikai, orosz, ukrán és fehérorosz szakértők fejlesztik.
A felmérés első szakasza a 6-12 év közötti gyerekekre vonatkozott, ez augusztus végén ért véget, a második szakasz pedig a 12-18 év közöttiekre koncentrál, az ő eredményeiket – egyedi azonosítójukkal együtt – éppen most csütörtökön, majd szeptember 15-én és 22-én kell elküldeni az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat részére.
Kérdéseinkkel már cikkünk megjelenésekor megkerestük mind a Belügyminisztériumot, mind az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. A többi közt azt szerettük volna tudni,
- Miért, milyen célból van szükség a szakellátott gyermekek IQ felmérésére?
- Kihez kerülnek az így megkapott adatok, és ki értékeli őket?
- Mire használják fel az eredményeket?
- Fizetnek-e valakinek a tesztek kiértékeléséért?
- Miért a Testometrika.com tesztjeit választották ki, és kinek a döntése volt?
- Konzultáltak a tesztek kiválasztásánál pszichológus szakértőkkel?
- Adatvédelmi szempontokat szem előtt tartanak-e?
Válaszokat azonban egyik helyről sem kaptunk.
Nem így annak az orosz nyelvű honlapnak a fejlesztőjétől, melyen a Belügyminisztérium által előírt IQ-tesztek szerepelnek. A Testometrika honlapján az intelligenciateszttől a szórakoztató feladványokig összesen 309 teszt található.
Ők már első megkeresésünkre azt írták, hogy a teszteket amerikai, orosz, ukrán és fehérorosz szakértők fejlesztik, majd újabb levelükben már részletesebben is válaszoltak. Mint írták, a céget 2016-ban alapították, céljuk egy olyan honlap és applikációk létrehozása volt, melyek rengeteg különböző tesztet tartalmaznak a professzionális IQ, pszichológia és tudás tesztektől kezdve egészen a szórakoztató tesztekig.
Azt ők is elismerték, hogy fő céljuk a szórakoztatás, egészen pontosan úgy fogalmaztak,
lehetőséget akarnak adni az embereknek arra, hogy jól érezzék magukat”.
A szórakoztató teszteket nem ellenőrizték szakértők, más felmérések megbízhatóságát „a statisztika és a pszichometria” módszereivel tesztelték. A fejlesztők azt ígérték, hogy a közeljövőben részletes információkat fognak megjelentetni egyes tesztekről és arról, mennyire megbízhatóak.
A fejlesztők szerint akár még hivatalos célokra is lehet használni a teszteket (például iskolai kiértékelésre, állásinterjúkra és IQ-tesztekre), mert megbízható eredményeket fognak mutatni.
„A felelős döntések meghozatalához azonban nem elég csak a mi eszközünket használni, több, valamint más szerzők hasonló tesztjeit is használni kell” – tették hozzá.
A hvg.hu által megkérdezett pszichológus szakértők korábban azt emelték ki, hogy intelligenciából nem egy, hanem kilencféle létezik (például zenei, matematikai, művészi vagy éppen mozgással kapcsolatos), melyek felmérése nagyon komplex feladat.
A belügyminisztériumi utasításban szereplő felmérés egy úgynevezett performációs, azaz cselekvéses teszt, ami legfeljebb a gyermek néhány részképességét vizsgálja, és semmit nem diagnosztizál.
Szerettük volna kikérni a Magyar Pszichológiai Társaság véleményét is az ügyben, de megkeresésünkre ők sem reagáltak.