A klímás nyár után feszült figyelemmel várják a fűtött telet a sportközpontok. A vállalkozások számára a két covidos évnél is súlyosabb válság jöhet. Míg az ügyfelek legrosszabb esetben kihagynak egy edzést, hogy spóroljanak, addig a pályák üzemeltetői a túlélésre játszanak.
Ősszel elkezdődik a beltéri sportolási szezon, megtelnek a konditermek, a fitnesztermek, az uszodák, a fallabdatermek és a sátorral fedett kültéri tenisz- és focipályák, vagy éppen a falmászó központok. A mostani szezon azonban más lesz.
A vállalkozásokat közvetlenül és közvetetten is érinti az energiaválság és infláció, hiszen miközben a drámaian emelkedő rezsit kell kitermelniük, ha árat emelnek, elmaradnak a vendégek és még kevesebb bevételük lesz a számlák kifizetésére. Ráadásul a fogyasztók egyéb, halaszthatatlan költségei is nőnek, a szabadidős sportoknál így ők is jobban megnézik az árat.
A sportközpontok működtetése a dolgozói bérektől kezdve a hűtés és fűtés költségein keresztül, a karbantartáson át egészen a szaunák, medencék és sátrak fenntartásáig rendkívüli költség- és energiaigényes folyamat, a helyiségek pedig nem tartoznak a kormány által részleges rezsicsökkentés alatt tartott fogyasztási helyek közé, azaz piaci áron szerzik be az energiát (jobb esetben előre lekötve, esetleg napelemmel kiegészítve).
A súlyos rezsiválság beköszönte előtt megkérdeztünk egy tucat sportközpontot, mire számítanak, ebből kifolyólag mire számíthatnak a sportolni vágyók a következő időszakban.
Ötszörös rezsiár
„A villanyszámla megduplázódott, a gázszámla ötszörösére fog nőni. De jövőre még ezek az összegek is megsokszorozódhatnak” – magyarázza a hvg.hu-nak Böhm Gabriella, a budai City Squash Club és City Gym üzemeltetője.
„4–5-szörös szorzót tehetünk minden fogyasztásra” – mondja Szatmári Olivér a Gravity mászóterem számláiról.
„A dolgok a kitermelhetetlen ötszöröződés irányába mutatnak” – állítja Nagy Csilla, a budai Park Teniszklub klubigazgatója, de ugyanerről számol be egy kisebb fővárosi teniszpálya üzemeltetője is.
„Ötszörösére nőhet a rezsi a téli hónapokra” – meséli egy fővárosi fitness-wellness klub vezetője.
A legoptimistább intézményvezetők sem számítanak arra, hogy 20 százalékos energiaár-növekedés alatt kijönnek, és ebben már benne van az is, hogy sokan még időben lekötöttek készleteket a téli hónapokra. De még az sem biztos, hogy az megússza, aki napenergiát használ.
A legnagyobb problémát a gázár okozza. Az úszómedencék és a teniszsátrak felfűtése gyakorlatilag a megfizethetetlen kategóriába emelkedik, de a nagyobb edzőtermek melegvízfogyasztása és kifűtése is kiemelt költség. Még rosszabbul járnak azok, akik bérlik a helyiséget, sok tulajdonos ugyanis euróban szabja meg a költségeket – márpedig egy év alatt az euró ára 350 forintról 400 forint fölé emelkedett.
Az egyik megoldás: áremelés
Bár a magyar kormány nemigen szeret tudomást venni arról a tényről, hogyha egy vállalkozás terheit növelik, akkor azt a fogyasztó a piac alapszabályai értelmében meg fogja érezni, a képlet igaz a sportközpontokra is.
A teniszpályák azonban egészen biztosan súlyos veszteséget kell, hogy elkönyveljenek, áremelés ide vagy oda. A teniszsátrak többségét a befújt levegő tartja fent, így a nyitvatartási időn túl is üzemeltetni kell a rendszert, a fűtés és a világítás már csak hab a tortán. A teniszpályák helyzetét nehezíti az is, hogy amíg például a sátorral fedett futballpályák költségei tucatnyi ember között oszlanak el, teniszezni legfeljebb négyen tudnak egyszerre, kevesebben kell hasonló anyagi terhet cipelniük.
A hvg.hu-nak nyilatkozó klubvezetők azt mondták, a sátras szezonra 2–3-szoros árakkal kell számolni, éppen ezért (és bízva a kedvező időjárásban) igyekeznek minél tovább a szabad ég alatt játszani. Nekik dolgozik az is, hogy az esti, lámpafényes órákat leszámítva ilyenkor jóval alacsonyabbak az üzemeltetési költségek, a fedett szezon végéig azonban nehéz lesz a túlélés.
Az általunk megkérdezett fitnesstermekben alapvetően két stratégiát alkalmaznak. Van, ahol már hónapokkal ezelőtt megemelték az árakat: egy budapesti teremben például május óta 8 százalékkal drágábbak a belépők, amit a bérletesek még le tudtak nyelni, cserébe segített előre spórolni az őszi-téli időszakra. Máshol szeptembertől jött egy nagyobb, 20 százalékos áremelés: erről a régi vendégek előre tudtak, és ezért rengetegen előre váltottak bérletet – ezt volt olyan klubtulajdonos, aki üdvözölte a biztos forgalom miatt, más viszont úgy véli, ez szembemegy az áremelés lényegével.
A folyamat ördögi kört idéz elő, ami egy fővárosi edzőterem ügyvezetője szerint könnyen fenntarthatatlansághoz vezethet. Mint fogalmaz, „további drágulást nem bír el a piac, de ha nőnek a költségeink, bevételt kell növelni, ehhez pedig vagy árat kell emelni, vagy a jelenlegiek mellett nagyobb vendégszámra van szükség. Ha válságban az utóbbi nem lehetséges, akkor muszáj árat emelni, ami miatt viszont vendégeket veszíthetünk. Készítettünk egy felmérést 120, a bérletét lemondó vendégünkkel – 90 százalékuk az árat jelölte meg legfőbb okként.”
A korábban említett, javarészt Budapest belső kerületeiben lévő közép- vagy felsőkategóriás szolgáltatók viszont kiemelik, hogy amíg ők jó helyen és tehetősebb klienskörrel még csak-csak kihúzzák, addig egy rosszabb elhelyezkedésű (amit konditermek esetén több megszólaló is a legfontosabb paraméternek nevezett), vagy kevésbé magas minőségű terem túlélését komolyan fenyegetheti a válság.
Persze vannak kivételek is, a Cageball Point teremfoci-pálya például nem tervez áremelést. „12–15 százalékot emelni sem lenne tragikus, de előbb szokják meg az emberek, hogy otthon is drágább lesz minden, mi pedig nem emelünk, hanem több vendéget várunk” – mondta a hvg.hu-nak a termet vezető Wenglarz Zoltán, aki egyébként 10–12 százalékos rezsiár-növekedéssel számol. Szerencsés helyzetben vannak még azok a szolgáltatók, amelyek komolyan fektettek a megújuló energiába: a Mag47 mászóterem energiaigényének 120 százalékát képesek fedezni a sportközpontra felszerelt napelemek, így csak azért kell majd 10 százalékkal árat emelni, hogy a dolgozói bérek valamelyest követni tudják az inflációt – mondta el Kővágó Károly ügyvezető.
A szolgáltatók helyzetét mindenesetre jelentősen nehezíti, hogy a sporttermek használata nem létszükséglet, pláne a koronavírus-járvány karanténidőszakai után, amikor az emberek hozzászoktak, hogy ne zárt térben, hanem otthon vagy a szabadban végezzenek testmozgást. Éppen ezért, amikor távozó vendégekkel számolgatnak, egyelőre nem tudnak biztosat mondani: Kővágó Károly, a Mag47 mászóterem vezetője úgy fogalmaz, hogy amikor spórolós időszak jön, „akkor majd először leszoknak a dohányzásról, aztán idővel a saját és a gyerek sportolásáról.”
A nekünk nyilatkozó fitneszközpontok azt mondták: a vendégvesztés 10 és 50 százalék között bárhol lehet, és bár a leggazdagabbakat valószínűleg nem fogja érinteni, a többségnek az eddig megfizethető luxus hamarosan nem lesz megfizethető. Egy budai teniszpálya vezetője hozzátette: még ha valaki meg is engedhetné magának a játékot, sokaknál van egy lélektani határ, amely fölé nem megy.
Jól látjuk az előjegyzéseinkben: nagyjából 30 százalékkal kevesebb bérletesünk lesz.
A másik megoldás: spórolás és innováció
A talpon maradás viszont csak akkor lehetséges, ha áremelés mellett a termek a saját fogyasztásukat is jelentősen csökkentik, ezt pedig majd a vendégek is érezni fogják. Abban gyakorlatilag minden megszólaló egyetértett, hogy a belső hőmérsékletek csökkentése csak a kiindulópontja a takarékosabb működésnek. A sporttermeket vonzóbbá teszi, ha van bennük szauna vagy úszómedence, de több helyen felmerült már a kikapcsolásuk, lezárásuk. Ezzel viszont lehet, hogy pont azt a hozzáadott értéket iktatják ki, amiért alapból többet fizetnek a bérletesek.
Segíthet emellett a zuhanyzók vízhőmérsékletének vagy vízáteresztésének szabályozása, illetve a nem használt teremrészek elsötétítése is, de van olyan teniszkomplexum, ahol csak a pályák felét borítják be sátorral télire – egyúttal borítékolva is a vendégek kiesését.
Nagyszabású energetikai átalakításokhoz már jócskán késő van, de az energiatakarékosság ha kisebb mértékben is, segítheti a sportközpontok túlélését. Egy budapesti edzőterem például energetikai szakértőt fogadott fel nyáron, hogy felmérjék, hol lehet kis befektetéssel nagyot spórolni – ilyen például a költséghatékonyabb szaniterek felszerelése. Emellett pedig a bajtársiasságban is bízhatnak: a legtöbb sportklub felhívja vendégei figyelmét, hogy takarékoskodjanak a melegvízzel és a világítással, ezzel is hozzájárulva a közös célhoz: a túléléshez.
Kiderült, hogy nem mindegy, mikor edzenek a nők és mikor a férfiak
