“Ritka alkalom, hogy az első száz napról számot lehet adni. Olyan ritka, hogy négyévente csak egyszer nyílik rá lehetőség. Ráadásul most van is miről beszélgetnünk, mert a mögöttünk hagyott száz nap igencsak sűrűre sikeredett” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kormánya első száz napját értékelve. De nem ma, szeptember elsején, amikor az ötödik Orbán-kormány századik napja van hivatalban, hanem még 2010. szeptember 7-én, második kormányának első száz napjáról.

Hasonló beszédet azóta sem tartott Orbán – igaz, a “száznapos” értékelések feltétele, hogy a választási és kampányígéretekkel össze lehessen vetni a kormányalakítás utáni hajrában megvalósult intézkedéseket, márpedig utoljára a 2010-es parlamenti választás kampányában volt kidolgozott programja Orbánnak és a Fidesznek Nemzeti ügyek politikája címen.

Azóta nem volt a Fidesznek programja, a részletes szakpolitikai tervek hiányát pedig 2014-ben a “Folytatjuk!” jelszóval, 2018-ban azzal a megállapítással, hogy “a kormányzásunk az maga a program”, idén pedig már semmivel sem igyekeztek leplezni. A konkrét kormányprogram is régóta hiányzik: 2010-ben még a miniszterelnök megválasztásával együtt a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő dokumentumról is szavaztak a képviselők, ilyesmi azóta nem fordult elő.

Túry Gergely

Vállalásai és ígéretei azért voltak a kampányban idén is a Fidesznek, még ha ezek jobbára ki is merültek abban, hogy mi az, amit ők nem csinálnának, szemben azzal, amit – jobbára függetlenül az ellenzéki pártok állításaitól – az ő narratívájuk szerint az ellenzék tenne, ha hatalomra kerülne. Érdemes megjegyezni, hogy a főleg riogatásra és az ellenfél kiragadott félmondataira épülő Fidesz-kampányból látványosan hiányoztak a korábban bőven tett pénzügyi ígéretek – praktikusan azért, mert a kormány már a kampányra készülve szétosztogatta a pénzt, amiből a választási győzelem utánra ígérni tudott volna.

Ne legyünk igazságtalanok: a kampányosztogatással a Fidesz csak a magyar politika több évtizedes hagyományát követte, bár a tétet jelentősen emelték. A hvg.hu már tavaly ősszel jelezte, hogy az MNB számítása szerint is ezermilliárd forintot oszt ki a kormány 2022 első hónapjaiban, sőt Nagy Márton – akkor még miniszterelnöki főtanácsadó, ma már gazdaságfejlesztési miniszter – arról beszélt, hogy 7 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg, az ő megfogalmazásában nem választási osztogatás, hanem “fiskális ösztönzés érkezik” a gazdaságba. Végül a szűken vett kampányosztogatás mérlege is ezermilliárdos tétel lett:

Ezermilliárd forintot osztogatott el a kormány a választás előtt

Röpködnek a százmilliárdok, kaptak a nyugdíjasok, a családosok, a rendőrök és a katonák is.

A már előre kiosztott “fiskális ösztönzésen” túl tehát Orbán Viktornak és a kormánypártoknak csak arra maradt mozgásterük, hogy a pozitív kampány helyett negatívat folytassanak – emlékezzünk csak a Fidesz 2006-os “Rosszabbul élünk, mint négy éve” plakátkampányára –, és a kampányüzenetük kimerült abban: azért kell a Fideszre szavazni, azért nem szabad hagyni, hogy az ellenzék (Márki-Zay Péter avagy Európa legdrágább politikai hirdetésében a Fidesz szerint MiniFeri) győzzön, mert akkor elvesznének, megszűnnének azok, a jobbára jóléti intézkedések, amelyeket a Fidesz eddig bevezetett és elért. Így a fő kampányüzenetek ezek voltak:

• MEGSZORÍTÁSOK lesznek, ha az ellenzék nyer
• ADÓEMELÉS jön, ha az ellenzék győz
• A REZSICSÖKKENTÉST eltörölné egy kormányváltás
• HÁBORÚBA küldene Ukrajnába katonákat és fegyvereket Márki-Zay

Az április 3-i választáson a Fidesz–KDNP a korábbinál is magabiztosabb győzelmet aratva újra kétharmados parlamenti többséget szerzett, majd a fenti,

a kormánypárti szavazók felé egyenesen rémálomként sulykolt forgatókönyvből Orbán Viktor és új kormánya váltott valóra hármat is.

Egyedül azt tartották be, hogy (eddig) nem küldenek katonákat vagy fegyvereket Ukrajnába (igaz, Magyarország érintésével, más országhatáron keresztül mások szállíthatnak oda fegyvert).

Ezen felül azonban

az ötödik Orbán-kormány éppen azt tette, amivel politikai ellenfeleit vádolta:

megszorításokat vezetetett be, adókat emelt és új adót vetett ki, továbbá, ha a rezsicsökkentést teljesen nem is törölte el, a kedvezményezettek körét jelentősen szűkítette és mennyiségi korlátozást is bevezetett. Íme az első száz napnak a kampányígéreteket meghazudtoló döntései.

Veres Viktor

Már az új kormány megalakulásának másnapján, május 25-én bejelentette Orbán Viktor, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot vezet be a kormány, elvonva ezzel a "bankoknál és a nagy multicégeknél keletkező extraprofitot". Vagyis adóemelés, sőt új adó kivetése volt az egyik első döntésük. A konkrét intézkedés ráadásul annak fényében különösen érdekes, hogy a mintegy 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítás “einstandja” és a nevében szereplő célokat végül be nem váltó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba csatornázása után a “védelem” és “alap” szavak egészen más értelmet nyertek a Fidesz kormányzása alatt. Kiderült tovább, hogy az “extraprofitadót” a nemhogy extrát, de még profitot sem termelő ágazatokra is kivetik, mint például a légi közlekedés, lett is nagy idiótázás meg visszaüzengetés és fogyasztóvédelmi bírság belőle. A döntés a kormányzati kommunikáció szerint csak a cégeknél keletkező extraprofitot vonja el, az embereket nem érinti, de a kormányzat is elismerte, hogy a pluszteher fogyasztókra áthárításának tilalmát garantálni nem tudja, legfeljebb bízik benne – ez azonban nem jött be.

Az extraprofitadó miatt esett egymásnak Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója és Nagy Márton miniszter

AFP / ERIC LALMAND, MTI / Soós Lajos

Noha a választások előtt a rezsicsökkentés – ami amúgy kezdettől „csökkentés” helyett csak befagyasztás volt, és olykor a piaci árnál is többet fizetni ebben a konstrukcióban – gránitszilárdságúnak tűnt, Orbán Viktor miniszterelnök már az április 5-i nemzetközi sajtótájékoztatóján is félig-meddig feltételes módban beszélt róla. Júniusban aztán először azt jelentették be, hogy szűkítik a kedvezményezetti kört, és kizárólag a családok maradnak benne, az önkormányzatokat és a cégeket kizárják, majd júliusban azt is bejelentették, hogy az elszállt nemzetközi energiaárakra hivatkozva korlátozzák a lakosság számára az áram és a gáz "rezsicsökkentett" áron felhasználható havi mennyiségét, bevezették egyúttal az efölötti mennyiségre a “lakossági piaci ár”, mint hatósági ár fogalmát. Azóta ráadásul Gulyás Gergely miniszter arra is utalt, hogy “az állam nem fogja a végtelenségig bírni” még ezt a csökkentett rezsitámogatást sem. A helyzet abszurditását fokozza, hogy mindeközben a fideszes Németh Szilárd a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, és szerinte éppen azért van rá szükség, mert e téren nincs minden rendben.

Marabu

Megszorításokat szintén az Orbán-kormány vezetett be az ellenzék helyett. Abszolút megszorításként értékelhető ugyanis a nyárnak a rezsicsökkentés csökkentése mellett a másik legforróbb politikai témája, a katatörvény. Ez, a katások körének jelentős szűkítése ráadásul mintegy 450 ezer adózót, illetve családját érinti – nem véletlenül vezetett utcai demonstrációsorozathoz, amikor július közepén benyújtották a kata szigorításáról szóló törvényt. A szigorítás valójában a taxisokon és egy szűk körön kívül mindenkit kizár ebből a kedvezményes adózási formából, a katások kevesebb mint egy százaléka jelezte eddig, hogy maradna ennél az adónemnél. A megszorításoknak pedig ezzel nincs vége, hiszen a kényszerű bevételnövelés mellett a kényszerű takarékoskodás – és nyilván sokkal inkább ezt szereti hangoztatni a kormányzat – az államot magát is érinti. Már a választási kampányosztogatás részbeni fedezetét is azzal teremtették meg, hogy állami kiadásokat faragtak le, azóta pedig kiderült, hogy további mintegy 600 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség – ennek áldozatul esik több százmilliárd forintnyi tervezett állami beruházás is.

Katatüntetés Budapest belvárosában 2022 júliusában

Fazekas István

Mindez ráadásul nem is az első száz napban, inkább az első 50-60-ban történt. Vagyis meglepően rövid idő alatt rombolta le a Fidesz a korábban hosszú évek politikai aprómunkájával lépésről lépésre magáról kialakított képet. Ugyanis a Horn-kormány nevéhez kötődő, de máig emlegetett Bokros-csomag éppen a fideszes marketingnek köszönhetően nőtt túl önmagán, majd vált a Fidesz csodafegyverévé: politikai démonná. Ennek hatására került ki a Fidesz szótárából a “megszorítás” kifejezés, és így lettek Orbán Viktor a családok és a magyar emberek védelmezője. Ám ennek vége:

Huszonhét éve építgeti sikeresen a Fidesz azt, amibe most belemart

Egy rendszerváltás utáni példátlan megszorításnak köszönheti a Fidesz, hogy a kilencvenes évek közepén ellenzéki pártként erőre kaphatott. A Horn-kormány nevéhez kötődő, de máig emlegetett Bokros-csomag éppen a fideszes marketingnek köszönhetően nőtt túl önmagán, majd vált a Fidesz csodafegyverévé: politikai démonná.

Az ötödik Orbán-kormány első, a kampányígéreteivel homlokegyenest ellentétes döntéseinek elemzésekor a miniszterelnököt sokan hasonlították egyik elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez és emlékeztetettek az őszödi beszédre, amelyben az akkori kormányfő nem sokkal a megnyert választás után arról beszélt, hogy „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. (…) Nyilvánva­lóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” Ám nemcsak hasonlóság van a 16 évvel ezelőtti és a mostani helyzet között, hanem fontos különbségek is:

Orbán a hazudozás mestere, mégis rendhagyó, ahogy most veri át az országot

Nagyon fontos különbséget tenni az elmúlt 12 év és az elmúlt 12 hét hazugságai között: Orbán Viktor a post-truth, azaz az igazságon túli, a félrevezetést normává emelő politika globális arca, de a rezsicsökkentés-csökkentéssel és az új katatörvénnyel úgy felültette az egész országot, amiért kormányokat szokott dönteni a nép.

Politikai szempontból nem is a közelmúlt, az első száz nap számít a legizgalmasabbnak, hanem a következő száz nap lesz az – vélekedett a hvg.hu kérdésére Szentpéteri Nagy Richard. A politológus-elemző szerint nehéz érdemben értékelni a kormány első száz napját, mivel az nem mutat mást, mint amit az Orbán Viktor vezette kabinetek működéséről 2010 óta el lehet mondani: propaganda-kormányzás folyik. Megjegyezte: az elmúlt hónapok kihívásaira adott kormányzati válaszok alapján most már végképp ideje szakítani azzal a mítossszal, hogy "de legalább kormányozni tudnak". A NER elmúlt 12 éve szerinte nem szólt másról, mint a kormányzás látszatának fenntartásáról, miközben kampányoltak – nemcsak választások előtt, hanem folyamatosan.

Nem azt állítom, hogy ne dolgoznának: nagyon szorgalmas politikai tevékenységet végeznek, állandó ellenségkép-kereséssel és -gyártással kiegészítve, de ez propagandakormányzás, amelynek célja a kormányzás maga, vagyis a hatalom megtartása – méghozzá mint annyi minden más, például fajelméleti fejtegetés mellett Orbán Viktortól Tusványoson megtudhattuk, legalább 2030-ig."

Szentpéteri Nagy Richard szerint csak propaganda-kormányzás folyik

Reviczky Zsolt

Szentpéteri Nagy Richard megjegyezte, a kormányzati apparátus, több ezer ember "csinálja a semmit", miközben a kormányzás helyett milliárdokból politikai teljesítményt végeznek például Rogán Antalék, akik szorgosan megmérnek, modelleznek, kikutatnak a propaganda szempontjából fontos dolgokat, de azt már nem, hogy miként lehetett volna például a katát értelmesen átalakítani. És ez csak egy téma az elmúlt száz napból, megoldásra várnának a háború gazdasági hatásai, a magas infláció vagy éppen a megélhetési válság, de ezekre egyelőre nem érkeztek válaszok, megoldások a kormánytól – magyarázta a politológus-elemző, aki szerint éppen emiatt lesz politikailag izgalmas a második száz nap. Álláspontja szerint Orbán Viktort egyébként csak az érdekli, hogy a soron következő választást is megnyerje, más nemigen foglalkoztatja, és ennek megfelelően a kormányzati szerkezetet is úgy alakította ki, hogy neki ne kelljen kormányoznia, ha nem akar, de ha úgy tartja kedve, akkor bármibe beleszólhasson.

Így néz ki tehát az ötödik Orbán-kormány első száz napjának mérlege, amit nyilván megannyi nézőpontból lehet vizsgálni, különféleképpen magyarázni, okokat és következményeket elemezve. És értékelni is sokféleképpen lehet. Mi most ez utóbbira kérjük az olvasót: értékelje az Orbán-kormány elmúlt száz napos teljesítményét és tevékenységét az alábbi, 1-től 5-ig terjedő, az iskolai osztályozásnak megfelelő skálán. Az 1-es elégtelen “osztályzat” azt jelzi, hogy egyáltalán nem elégedett, míg az 5-ös, jeles “osztályzat” pedig azt, hogy teljesen elégedett.

--- voting control ---