Éjfélkor lejár a határidő, hogy a jogállamisági eljárásban felvetett problémákra másodszor is válaszoljon a magyar kormány Brüsszelnek. Ha az Európai Bizottság most sem találja kielégítőnek a magyarázatot, egyre nagyobb az esélye a pénzügyi szankcióknak, az idő pedig szorít.
Egy hónapja volt rá, de gyakorlatilag az utolsó pillanatig húzta a válaszadást a magyar kormány az Európai Bizottság jogállamisági aggályaira. A magyar félnek legkésőbb hétfő éjfélig kellett eljuttatnia válaszát Johannes Hahn költségvetési biztos július 22-ei levelére, melyben arról tájékoztatta Budapestet, milyen lépéseket javasol a tagállamoknak, ha nem tartja megfelelőnek az Orbán-kormány korrekciós intézkedéseit.
Az időhúzásban persze semmi új nincs, a tagállamok általában minden percet kihasználnak, hogy véglegesítsék a hasonló válaszokat. Különösen igaz ez Magyarországra, a kormány az utóbbi hetekben folyamatosan tárgyalt az Európai Bizottsággal a kérdésről. Az pedig kormányzati forrásaink szerint egy percig sem merült fel, hogy nem küldik el időben a válaszokat Brüsszelnek.
Megkérdeztük a kérdésben illetékes Igazságügyi Minisztériumot is, mikorra tervezik a válaszadást, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Úgy tudjuk, a levél elküldéséről közleményt is kiadnak majd.
Az sem véletlen, hogy a tárgyalások gyakorlatilag zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlanak, és a levél tartalmából sem szivárgott ki semmi. A tét ugyanis nagy: ha Magyarországnak nem sikerült megnyugtató válaszokat adnia arra, miért nem veszélyeztetik a jogállamisági aggályok az unió pénzügyi érdekeit, az Európai Bizottság kezdeményezheti a tagállamokat képviselő Tanácsnál, hogy a hazánknak járó kifizetések egy részét függesszék fel. Hogy ez mekkora összeg, egyelőre nem világos, de a Szabad Európának nyilatkozó források úgy fogalmaztak, „nem jelentéktelen”.
Sürget az idő
Az Európai Bizottság két nappal a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó parlamenti választás után két nappal jelentette be, hogy elindítja a Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, a hivatalos kezdet április 27-e volt. (Bár korábban lehetett arról hallani, hogy Lengyelország is érintett lesz, ezt végül nem tartották indokoltnak.) Brüsszel azért döntött így, mert úgy ítélte meg, hogy a sorozatos figyelmeztetések ellenére Magyarország nem tartja be a jogállamisági követelményeket, ezzel pedig súlyosan veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Más szóval: nem tartják biztosítottnak, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat megfelelően költik el, csalás esetén pedig megfelelően járnak el a hatóságok.
| Mégis milyen mechanizmus? |
A jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer alkalmazását (vagyis az uniós források visszatartását, elvonását) egy 2020 decemberében elfogadott rendelet tette lehetővé. Ennek elfogadását komoly vita előzte meg, a mechanizmust mindvégig ellenző magyar és lengyel kormány a megállapodás megvétózásával fenyegetett. Végül kompromisszumos megoldás született, amelynek egyik része volt az, hogy az eljárásokat csakis a 2021-től odaítélt pénzek esetében indíthatják el. A másik, hogy a tagországok kérhették annak felülvizsgálatát az Európai Unió Bíróságától. Ezt Magyarország és Lengyelország meg is tette, de idén februárban elbukták a pert. Így már nem volt akadálya a rendelet alkalmazásának, melyet végül csak Magyarország ellen indított meg az Európai Bizottság. |
Bár már az első levél tartalma sem volt nyilvános, egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság a következő problémás területeket nevezte meg: a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése, a korrupció.
A felvetésekre a magyar kormány június 27-én el is küldte válaszait, de a Bizottság ezeket nem tartotta kielégítőnek, és július 22-én újabb levelet küldött a magyaroknak. Erre kell most válaszolnia a Varga Judit vezette minisztériumnak.
Az, hogy az Orbán-kormánynak tényleg kell a pénz, jól bizonyítja, hogy az eltelt időben több intézkedéscsomagot is bejelentettek, hogy megfeleljenek az Európai Bizottság feltételeinek. Ezek közé tartozik az intézkedéscsomag, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter osztott meg a kormányinfón (egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése, bírói jogorvoslat korrupciós ügyekben, társadalmi konzultáció jogalkotás előtt, energiafüggetlenségre fordított uniós források), és azok a törvénymódosító javaslatok is, melyeket Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek.
Az igyekezet ellenére a jelek szerint az Európai Bizottság még mindig nem elégedett: a Szabad Európa úgy tudja, hogy előzetes vizsgálódásuk alapján akkor sem változott volna az álláspontjuk, ha ezeket az intézkedéseket előbb jelenti be a kormány.
Kérdés tehát, hogy most elküldött levelében mivel tud még előrukkolni az Orbán-kormány ahhoz, hogy az elég legyen Brüsszelnek. Az eddigi hírek alapján valószínűleg nem ússzák meg további komoly engedmények nélkül, ha nem akarják, hogy szeptemberben a Bizottság hivatalosan is kezdeményezze az uniós kifizetések egy részének felfüggesztését.
A magyarok dolgát nem könnyíti meg az sem, hogy párhuzamosan két tárgyalás is folyik: az egyik a helyreállítási pénzekről, a másik pedig a jogállamisági eljárásról. Bár ezek teljesen külön zajlanak, sok esetben a kormánynak ugyanazokat a problémákat kell orvosolnia. Csakhogy kormányzati forrásaink panaszkodtak, hiába fordul elő, hogy az egyik tárgyaláson ugyanarról a kérdésről már megegyeztek, hetekkel később értesülnek arról, hogy ugyanazt az engedményt a másik tárgyaláson már nem fogadják el. (Itt fontos megemlíteni, hogy eközben egy harmadik egyeztetés is folyik Brüsszellel a „normál” hétéves EU-s költségvetésről is.)
Az idő mindenesetre egyre jobban szorítja a magyarokat, hiszen, ha a most küldött válaszaikat sem tartja elegendőnek az Európai Bizottság, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy javasolni fogják a pénzügyi szankciókat Magyarország ellen a tanácsban. Ez esetben pedig a vétójog nem sokat ér, hiszen a döntéshez elég a minősített többség, vagyis legalább 15 tagállamnak kell igennel szavaznia úgy, hogy lefedjék az Európai Unió népességének legalább 65 százalékát.
Folytatódik a jogállamisági eljárás, újabb levelet küldött az Európai Bizottság Varga Juditnak
