Mivel a tankerületeknek nincs adata a katásként dolgozó pedagógusokról, így a minisztérium sem tudja, hány tanár kerül nehéz helyzetbe a katatörvény szigorításával. A szakszervezet szerint több tízezren is lehetnek.
“A szerződéses munkatársak adózási formájától a fenntartó tankerületi központok nyilvántartást nem vezetnek, erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségük nincs” – válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére. Az ellenzéki politikus arra lett volna kíváncsi:
Hány tanárt érint a kata megszüntetése?”
A kérdésre tehát az államtitkár, vagyis a kormányzat sem tudja a választ. Rétvári amúgy nem reagált Mellár kérdésének más megállapításaira. A képviselő pedig arról is írt: “2022-ben kezdődő tanévben rettentő alacsony bérek, öregedő pedagógus társadalom, hibás és kötelezően oktatandó alaptanterv, kifizetetlen túlórák és romló infrastruktúra várja a tanárokat”.
Mellár hozzátette: “a szinte már megalázó béreket több tízezer tanár másodállással orvosolta. Nehezen belátható számomra, hogy egy tanárt miért kényszerítenek másod, harmad állásra. Azonban a kata 24 óra alatti kivégzésével több tízezer tanártól ezt a lehetőséget is elvették.”
Bár a kormány nem tud pontos számot, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a katatörvény több tízezer oktatásban dolgozót is érint, akik a „nyomorbérüket” egészítették ki egyéni vállalkozói tevékenységgel, főként mellékállású kisadózóként.
„Gyógypedagógus vagyok főállásként az állami rendszerben és mellékállásként ugyanezt végzem katás vállalkozóként” – beszélt korábban saját példájáról Svercsok Fanni, aki vállalkozóként tartott fejlesztő foglalkozásokat autista gyerekeknek. Hozzátette: tankerületi megkeresése is volt, hogy egy településen nem tudják ellátni az autista gyerekek fejlesztését és megbízási szerződéssel dolgozott, de ezt már nem folytathatja.
