Továbbra is van elég víz, az öntözési menetrend keretében a vízigények továbbra is kielégíthetőek – közölte pénteken az Országos Vízügyi Főigazgatóság, ami szerint az év első hét hónapjában több vizet tartottak vissza a Tiszában, mint amennyi elhagyta az országot.

A vízügy szerint a rendkívül szárazság miatt továbbra is igen alacsony a hazai folyók vízállása, ami a következő 2–3 napban is így marad, vagy tovább apad. A várható száraz, meleg időjárás miatt tovább romló aszályhelyzetre figyelmeztetnek, mint írták:

a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek kiterjedésének növekedése, az aszályhelyzet erősödése várható.

Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben:

• 7 vízhiánykezelő körzetben I. fokú,
• 5 vízhiánykezelő körzetben II. fokú,
• 23 vízhiánykezelő körzetben III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség van érvényben.

Az öntözéshez szükséges vízigények, mint írták, a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A vízügy ábrán mutatta be, hogy a Tisza vízgyűjtő területére a Tiszán és mellékfolyóin beérkező víz mennyiségéhez képest mennyi víz távozik a felszínen az év első hét hónapjában a vízgyűjtőről. Ahol pozitív az érték, ott több víz hagyta el az országot az adott hónapban, mint amennyi beérkezett:

Országos Vízügyi Főigazgatóság

A vízügy szerint negatív vízmérleg csak 3 hónapon keresztül volt jellemző, és akkor sem túl nagy mértékben, a többi hónapban pedig (ahol negatív értékek vannak), több víz folyik be a vízgyűjtőre, mint ami kifolyik a Tiszán az országból. Ezt a víztöbbletet betározzák (pl. Kisköre), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon juttatják a mezőgazdasági területre, illetve egy része elpárolog.

Az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a visszatartott víznek köszönhetően tudják folytatni a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán – írták. Ennek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek köszönhetően pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra. Rendkívüli vízigények lekötésére viszont (melyeket az öntözési igény elején nem jeleztek) csak korlátozott mértékben van lehetőség és csak ott, ahol továbbra is van szabad vízkészlet.

A kormány vízlépcsőkkel orvosolná az aszályt, de szakértők szerint ez több mint rossz ötlet

A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.

A Duna

Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél újra apad, emiatt ismét szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. A hét elején a budapesti Vízügyi Igazgatóság bejelentést kapott halpusztulásról. A vízügyi szakemberek sok ponton végzett azonnali méréssel megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését és ezeken a területeken hozzákezdtek a gépekkel végzett levegőztetéshez. A védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

A Balaton

2022. augusztus 5-i átlagvízállása 80 cm volt, ami a vízügy szerint tovább fog apadni, és az üdülési idény végére (szeptember 1.) 70–75 cm között várható.

A Velencei-tó

péntek reggeli vízállása 61 cm volt, itt kritikus fontosságú az oxigénellátás, amit ugyan nem veszélyeztet külső szervesanyag-terhelés, vagy a túlszaporodó algák, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és a kritikus 4–5 órától délelőtt 10 óráig minden nap üzemeltetik, hogy el lehessen kerülni a hajnali oxigénhiányt.