Mindketten voltak külügyminiszterek, mindketten voltak európai biztosok, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben egyet értenek. Balázs Péter, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere és Navracsics Tibor – aki területfejlesztési miniszterként most visszatért Orbán Viktor kormányába – péntek délután az MCC Feszten ült egy asztalhoz.

Navracsics Tibornak sűrű napja volt, délelőtt már tartott egy háttérbeszélgetést újságíróknak az uniós forrásokról, és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról. Ezen azt mondta, a helyreállítási alapról továbbra sincs megállapodás, ahogy arról sem született döntés, hogy felvegye-e a kormány annak hitelrészét. A hétéves uniós költségvetés programjai viszont a héten hiánytalanul megérkeznek az Európai Bizottsághoz.

Navracsics ezeket a panelbeszélgetésen is elismételte, de azt is hozzátette, hogy a tárgyalásokon jelenleg az idő a legnagyobb ellenfél.

„Ha a helyreállítási alapokról nem tudunk időben megegyezni, az 70 százalékos forrásvesztést jelent, és a pénzt az Európai Bizottság a többi tagállam között osztja szét. Kis túlzással azt is mondhatnám, rajtunk kívül mindenki abban érdekelt, hogy ne jöjjön össze a megállapodás, de én ebben azért nem hiszek” – mondta.

Navracsics szerint nem könnyíti a tárgyalásokat az sem, hogy az Európai Bizottság a tárgyalások alatt fél szemmel az Európai Parlamentre is figyel, vagyis arra, hogy bármely döntésüknek milyen politikai következménye lesz.

A politikus azt is elismerte, hogy a már bejelentett négy ponton kívül még biztosan lesznek a magyar kormánynak további vállalásai, melyek a magyar jogszabályok átírását hozzák magukkal.

Nem várt dicséret

Az, hogy Navracsics mit tud majd elérni, az egyelőre a jövő kérdése, Balázs Péter mindenesetre úgy fogalmazott, amikor megtudta, hogy volt kollégájára bízzák a feladatot, azt mondta, hogy „nála jobbat nem találhattak volna”.

„Nála tájékozottabb, tapasztaltabb ember nincs, és kell is egy kemény harcos, mert a feladat szinte lehetetlen” – hűtötte le a kedélyeket a volt külügyminiszter.

Balázs szerint a nehézségeket az jelenti, hogy a tárgyalások részben járatlan úton mennek. Míg az operatív programokban óriási gyakorlat van, a jogállamiság egy olyan út, amin még senki nem ment végig, és a lengyelek is csak egy kicsit haladnak előttünk. Emellett két nagy nehézség van még: az egyik a már említett időnyomás, a másik pedig maga a magyar kormány.

„Navracsics Tibor kapott egy óriási feladatot, de amikor azt kéri a többiektől, hogy álljanak be mögé, hogy be tudja bizonyítani, alapos konzultáció fogja megelőzni a jogalkotást, majd jön egy kata-törvény, amit 24 óra alatt átvernek, ezt nehéz megtenni” – mondta.

Navracsics később szintén elismerte, hogy Magyarországnak jelenleg rossz az imázsa az uniós intézményekben, mély bizalmatlanság van az országgal szemben.

„2010 és 2014 között soha nem volt kérdéses, hogy azért tárgyalunk, hogy megegyezzünk. Ma a Bizottság részéről van egy megcsappant bizalom az irányunkban, ezért először azt kell kijelenteni, hogy azért vagyunk itt, hogy megegyezzünk. Ehhez azonban idő megint idő kell, ami nem nekünk dolgozik” – mondta.

Azt is hozzátette, hogy a Bizottság az utóbbi időkben politikai nyomás alá került, részben az Európai Parlament felől. Éppen ezért tartja jónak, ha egy kormánypárt valamelyik nagy európai pártcsaládhoz tartozik, ami a Fidesz esetében most nem valósul meg.

„Negatív fordulat volt a Fidesz távozása az Európai Néppártból, mert sokkal ridegebbé tette a tárgyalások körüli időjárási viszonyokat” – mondta.

„A jelenlegi Néppárt egyértelműbben baloldalibb ideológiai profillal rendelkezik, de változások mindig voltak, ez nem indok egy pártszövetség elhagyására. Ott kell lenni és meg kell próbálni befolyásolni az ottani erőviszonyokat” – kritizálta Orbán Viktor korábbi döntését, bár hozzátette: „optimista lelke” azt mondja, hogy van visszaút.

Ezzel Balázs Péter is egyetértett, aki nagyon szomorú fejleménynek nevezte, amikor a Fidesz 12 EP-képviselője elhagyta a legnagyobb pártcsaládot, és azóta hontalanok.

„Nagyon hiányzik ez a fajta támogatás a Fidesznek, hiszen sokszor számít vitáknál és döntéseknél, hogy ki kit támogat.”

A szankció egy felemelt mutatóujj

A panelbeszélgetésen szóba kerültek az Európai Unió által elfogadott, Oroszország elleni szankciók is. Balázs Péter ezekről azt mondta, szankciókkal még nem nyertek háborút, de úgy vannak kitalálva, hogy fájjon annak, akit figyelmeztetni akarnak vele, olyanok, mint egy felemelt mutatóujj.

Navracsics Tibor viszont azt nem érti, hogy az EU miért nem tesz nagyon komoly békeközvetítési lépéseket.

„A szankciók akkor lennének érdekesek, ha két erőtől duzzadó hatalom feszülne egymásnak, de jelenleg mind Oroszország mind az EU hanyatló, teret vesztő világgazdasági hatalom. Távlatosan együtt kellene működniük, ebből adósóan az EU-nak ma az az érdeke, hogy ne legyen háború Ukrajna és Oroszország között” – mondta.

A politikus ezért azt várná, hogy az Európai Bizottság legyen hiperaktív a békeközvetítés terén,

Régiós területen szóba került az utóbbi időben jelentősen megtépázott V4-es együttműködés is. Navracsics erről azt mondta, most van egy vihar, amit talán a magyarok és a lengyelek is túlreagálnak, de még az is lehet, hogy az idő ezt is el fogja rendezni.

Balázs Péter pedig úgy vélte: a V4 egy rövid szándéknyilatkozat, mindig annyi van benne, amennyit a négy kormány beletesz. Ha vannak olyan télmák, melyben a négy kormány akar együttműködni, bármikor feléleszthető és intenzívebbé teheti.