Területfejlesztési politikáról, annak forrásairól, az Európai Unió bonyolult játékszabályairól, és természetesen a helyreállítási alapról beszélt Navracsics Tibor kedd este az MCC-ben.
Ősszel megállapodás lehet a helyreállítási alap pénzeiről – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós forrásokért felelős miniszter kedd este a Mathias Corvinus Collegium az ötödik Orbán-kormány minisztereit megszólaltató rendezvénysorozatának legújabb felvonásán, amelyet megelőzően interjút is készítettünk a miniszterrel:
Navracsics Tibor: A magyar kormány nem kezeli tabuként az Európai Ügyészséget
Néhány hónapja maradt a kormánynak, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, ha ez az év végéig nem történik meg, a pénzek 70 százaléka elvész - erről is beszélt Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter az MCC előadásán. A volt uniós biztost előadása előtt kérdeztük a tárgyalások állásáról.
A területfejlesztési miniszter elsődleges feladata az uniós források elindítása Magyarország felé, hiszen – mint kedden kiderült – a területfejlesztés Magyarországon lehetetlen az Európai Unió-s pénzek nélkül. Navracsics nem győzte hangsúlyozni, hogy „lényeges, technikai és szakpolitikai kérdésekről már nincs szó, közel vannak az álláspontok”, azt viszont, hogy valójában mennyire közel, nem árulta el.
A folyamat elmondása szerint úgy néz ki, hogy a magyar kormány ad egy kiinduló tárgyalási ajánlatot, és megjelöli az Európai Bizottságnak, hogy az uniós forrásokat pontosan hogyan is használná fel. A bizottság ezt megnézi, összehasonlítja a többi ország által leadott pályázati anyaggal, majd elindult egy tárgyalási folyamat a leadott anyagról, hogy „jó-e ez, megvalósítható-e”.
„Ma ott tartunk, hogy egy-két tisztázandó kérdés van még, az egyeztetés pedig folyamatos” – mondta Navracsics. A területfejlesztési miniszter szerint már nem szakpolitikai szinten van a megállapodás akadálya, hanem politikai szinten, ugyanis az Európai Bizottság – állítása szerint – évekkel ezelőtt megtárgyalt kérdéseket nyitott újra. „Az Európai Bizottság részéről a politikai akarat az, amit egyelőre nem tudok kitapintani” – jelentette ki a miniszter.
A miniszter azt mondta, több olyan felmérés is van, ami az Európai Unió által sokat kritizált és korruptnak tartott magyar közbeszerzési rendszert, valamint az igazságszolgáltatást is elfogadható színben – vagyis az uniós átlagon belüliként – tünteti fel, ezekkel is szokott érvelni az uniós forrásokért.
Szerinte az Európai Unió és Magyarország közti konfliktusok kizárólag tárgyalással, illetve azok sorozatával oldható meg. „Mindig könnyebb megsértődni, és nehezebb ottmaradni, de én azért kapom a fizetésemet, hogy ott maradjak” – mondta a miniszter.
„Magyarország az Európai Unió része, Magyarországnak szüksége van az Európai Unióra és azt gondolom, hogy az Európai Uniónak is szüksége van Magyarországra” – tette hozzá. Navracsics szerint konfliktusok nélküli együttélés nincs – ezt szerinte tudja mindenki, aki már bárkivel is élt együtt – azonban „minden vita közepette sem szabad akadályozni azt, hogy megegyezzünk valamilyen formában és másnap egymásnak köszönni tudjunk”.
A területfejlesztési miniszter szerint Magyarországon fejlesztési politikáról beszélni uniós pénzek nélkül nem lehet. „Nálunk a területi politikának azért nincsenek nagy hagyományai, mert megszoktuk, hogy centralizált politikai környezetben élünk, Budapest pedig a maga kétmilliós lakosságával meglehetősen domináns pozícióban van” – jelentette ki Navracsics.
A miniszter azt mondta, az ország régiói folyamatos versenyben vannak az Európai Unió régióival – azonban míg Budapestnek Béccsel, Pozsonnyal, vagy Prágával kell felvennie a versenyt, addig az Észak-Dunántúlnak például nem a fővárosokkal kell versenyeznie a fejlesztésekben, hanem többi, hozzá hasonló európai régióval.
A legfontosabb cél kettős: a versenyképesség biztosítása a nyomásnak kitett régióknak, valamint segíteni kell a felzárkózásban a többi régiónak – mondta Navracsics. A miniszter szerint ha nem is teljes tévút, hogy a turizmus a kitörési pont, azért „csínján kell ezzel a kijelentéssel bánni”, mivel szerinte a Magyarországra érkező turisták nagy része eloszlik a Budapest-Balaton-gyógyfürdők tengelyen.
Navracsics a területfejlesztési politika céljait egyszerre nevezte ambiciózusnak és illozórikusnak, ugyanis a kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Ennek első lépése azon célok azonosítása, amik élhetőbbé teszik az országot, a miniszter szerint ide tartozik a versenyképesség fejlesztése és a felzárkóztatás is. A következő években szerinte – mivel elmondása szerint az Európai Unió most ezekre szeret pénzt adni – látványos ugrás lesz Magyarországon is a zöld és digitális megújulásban – azonban hogy ez pontosan mit jelent, azt nem konkretizálta.
Navracsics az Európai Unió jövőjéről azt mondta, nem hisz egyik szélsőséges teóriának sem: nem gondolja sem azt, hogy az Unió a jövőben gazdasági érdekközösséggé silányulna, sem azt hogy létrejönne az Európai Egyesült Államok. Az Európai Unió a miniszter értelmezése szerint „halad előre”. Navracsics azt mondta, ő a többsebességes Európában hisz: abban az unióban, amiben az országok szabadon eldönthetik, hogy akarnak-e mondjuk Schengenhez, vagy az eurózónához tartozni. Az EU-nak szerinte arra kell ügyelnie, hogy ezekhez a zónákhoz csatlakozhassanak a tagállamok.
A miniszter szerint az Európai Unió jelenlegi belső konfliktusai pusztán a rendszer velejárói, jellemzői, ilyen a jogállamiság, a migráció, de a klímapolitika kérdése is.
