Azbej Tristan államtitkár a közoktatás „zavartalan működésére” és a gyerekek Alaptörvény szerinti jogaira hivatkozva indokolta a módosítást.
Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága (TAB) „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló törvényjavaslathoz kapcsolva véglegessé kívánja tenni a februárban kormányrendeletbe foglalt korlátozásokat, amelyek alapján valójában nem lehet törvényesen sztrájkolni az iskolákban, hiába alapjog a sztrájkjog.
A módosítás szerint a gyerekek felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon például az általános iskolákban reggel 7 órától 17 óráig meg kell oldani, mégpedig a saját iskolájukban. Járványhelyzetben a gyerekek csak a saját osztálytársaikkal, a saját termükben tartózkodhatnak együtt, vagyis nem szabad csoportokat összevonni. A felügyeletet legalább egy óvónővel, tanárral, pedagógiai asszisztenssel kell ellátni. Az étkeztetést a sztrájk előtti megszokott helyen, módon és időpontban kell megoldani. Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát kötelező megtartani, mindenki másnak minden tárgyból az órák felét. A kollégiumi ellátás nem változhat. A sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek számára a változatlan személyek által nyújtott ellátást fenn kell tartani, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást. Az esedékes, jogszabályon alapuló fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálaton a gyermek, tanuló részvételét biztosítani kell.
A helyi sztrájkbizottságnak, sztrájkszervezőnek a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatnia kell az igazgatót a sztrájk-szándékról, majd legkésőbb a megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről. Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében.
A hvg.hu sokszor beszámolt már arról, hogy a törvényalkotási bizottság gyakran teljesen új, a plenáris ülésen és a szakmailag illetékes bizottságban nem tárgyalt részekkel egészíti ki a törvényjavaslatokat a zárószavazás előtt. Az ilyen „TAB saját javaslatokat” nem szokták előre nyilvánosságra hozni, de mivel Arató Gergely DK-képviselő már az ülés előtt eljuttatta a 24.hu-nak, most láthatóvá vált: az a címe, hogy „A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára”. Aláírások híján nem lehet tudni, hogy ezt minden fideszes és KDNP-s bizottsági tag írta-e, és milyen formában készült.
Arató Gergely a bizottsági ülésen elutasította a módszert, hogy önálló és nyilvánosan, alaposan megvitatható törvényjavaslat helyett egy másik törvénybe csempésznek be egy ilyen fontos témát (egyébként összesen 80 ponton írják át az eredetileg 115 paragrafusból álló szöveget), és azt is, hogy lényegében lehetetlenné teszik a tanárok számára a sztrájk mint törvényes eszköz alkalmazását. Különösen az ellen tiltakozott, hogy a szabályszegőket hátrányos jogkövetkezményekkel vagyis kirúgással fenyegetik.
„Önök fordítva ülnek a lovon” – mondta, hiszen súlyos pedagógushiány van, a tanárokat nem lehet megijeszteni.
Hende Csaba bizottsági elnök erre azt válaszolta: a képviselő téved vagy sanda szándékkal szólt, mert itt jogkövetkezményen legfeljebb bérlevonás érthető, nem elbocsátás. Aratót ez nem győzte meg, amiben szerepet játszhatott azt, amit az oktatás irányítását átvevő Pintér Sándor belügyminiszer szerdai bizottsági meghallgatásán mondott a rendről és arról, hogy nem jogászként ismeri a polgári engedetlenség fogalmát.
A Miniszterelnökséget képviselő Azbej Tristan államtitkár a közoktatás „zavartalan működésére” és a gyerekek Alaptörvény szerinti jogaira hivatkozva indokolta a módosítást.
A törvényalkotási bizottság többsége elfogadta a javaslatot, amelyről kedden szavaz az országgyűlés.