Az orosz-ukrán háborúról beszámoló magyar Wikipédia-szócikk szerkesztői maguk is kétségeiket fejezik ki, hogy semlegesen számolnak-e be a konfliktus eseményeiről, a lap tetején pedig külön figyelmeztetik is erre az olvasókat. A mára több mint nyolcvanezer karakteres szócikk több ponton hiányos, de arról is vita alakult ki, hogy tekinthetők-e magyar álláspontnak Orbán Viktor, illetve Márki-Zay Péter kijelentései.
Ha valaki a Wikipédián tájékozódna az orosz-ukrán háborúról, az első oldal, ahová a keresőmotorok irányítani fogják a „2022-es orosz invázió Ukrajna ellen” című szócikk lesz, ahol három banner fogadja a látogatót, mielőtt egy sort is elolvashatna magáról a háborúról. A bannerekben maga a Wikipédia-közösség, a szerkesztők jelzik aggályaikat arról, hogy a szócikkben „egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve”, hogy „a szócikk vagy szakasz nem megfelelő, vagy rosszul értelmezett forrásokat tartalmazhat, amik nem támasztják alá a szöveget”, illetve hogy „ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről, vagy egyéb témáról számolunk be – az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak”. (Ez utóbbi bannert egyébként minden aktuálisan zajló eseménynél megjelenítik a portál szerkesztői.)
A cikkünk írásának pillanatában már több mint nyolcvanezer karakteresre duzzadt szócikket a háború első napjaiban hozták létre. Az azóta eltelt két hónapban több ezerszer módosították, de az azon egymással párhuzamosan dolgozó szerkesztők szerint is akad vele probléma: többen azt kifogásolják, hogy egyes részei nélkülözik az objektív, leíró jelleget, ez esetben a szöveg csak úgy van összhangban a Wikipédia elveivel, ha egyúttal mellette figyelmeztetik az olvasókat az esetleges tévedésekre, pontatlanságokra.
A szócikkel kapcsolatban felmerülő problémák megértéséhez fontos tisztázni, hogy a napi eseményeket – így az orosz-ukrán háborút feldolgozó szócikket is – a szerkesztők úgy készítik, hogy a magyar, illetve nemzetközi média értesülései alapján próbálnak teljes képet adni az eseményekről.
„Ugyanazzal kínlódunk, mint az újságírók” – fogalmazott a hvg.hu kérdésére Gervai Péter, a Magyar Wikipédia alapítója. A Wikipédia szerkesztői ugyanis a szócikkek összeállításánál szinte ugyanazt a munkát végzik el, mint a média: több forrásból megerősített információkat közölnek. Két fontos különbség azonban van:
a Wikipédia szerkesztői a szócikkben sem következtetést nem vonhatnak le a tényekből, sem elemzést nem írhatnak azok alapján a szócikkbe.
A „2022-es orosz invázió Ukrajna ellen” nevű szócikk összeállítói közel ötszáz forrásuk között hivatalos katonai híradásokat (köztük amerikait, ukránt és oroszt) is megjelölnek, a források jelentős hányada azonban a sajtóból származik. Gervai szerint a szerkesztőknek nem áll rendelkezükre egy lista a megbízható forrásokról, azonban van egy feketelistájuk a megbízhatatlanokról, rajta többek között az orosz állami propagandaoldalakkal.
A semleges nézőpont a Wikipédia három, a tartalomra vonatkozó alapelvének egyike az ellenőrizhetőség és a saját kutatás tilalma mellett. A semleges nézőpont elvéről a Wikipédia szerkesztőknek szóló szabályzata kimondja, hogy „minden cikket semleges nézőpontból, objektíven kell megírni, minden szignifikáns álláspont kellő szintű bemutatásával, elfogultság nélkül”. Az irányelv lényege, hogy „amennyiben egymással ütköző vélemények alakultak ki egy kérdéssel kapcsolatban, úgy ezeket tisztességesen bemutassuk, de ne helyezkedjünk egyik álláspontra sem, (…) hagyni kell, hogy az olvasó alakíthassa ki a saját álláspontját”.
A vitatott semlegességet jelző bannert a szerkesztők rakhatják ki a szerintük kérdéses szócikkekre. A jelölést elhelyező szerkesztőnek azonban kötelessége jelezni a szócikk vitalapján, hogy pontosan miért tette azt ki. Általánosságban (és a háborúról szóló szócikk esetében is ez a helyzet) ezt a bannert akkor szokták alkalmazni, ha az egyik szerkesztő egy dolgot tényként kezel, azonban a másik tagadja, hogy az a bizonyos dolog tény lenne, vagy hogy közmegegyezés lenne a tényszerűségéről.
Az orosz-ukrán háború szócikkével kapcsolatos vitalapon 13 vitás szempontot soroltak fel, ezek közül a három, legnagyobb (néhol személyeskedésbe hajló) vitát kiváltót mutatjuk be.
- Komoly vita indult a szócikk azon fejezetéről, amely az invázióval szembeni magyar viszonyulást taglalja. A fejezet bemutatja, hogy Orbán Viktor a háború kirobbanásától kezdve az abból való kimaradást hangsúlyozta, miközben – a NATO-szövetségesekkel közösen – el is ítélte azt. A fejezet tartalma a magyar választási kampány miatt váltott ki vitát a szerkesztők között, ugyanis van olyan szerkesztő, aki szerint téves Orbán Viktor, vagy Márki-Zay Péter a háborúról alkotott véleményét nem a választási kampány részeként értékelni.
- Szintén vitás kérdés a szerkesztők között, hogy szabad-e magyar álláspontként interpretálni akár Márki-Zay Péter, akár Orbán Viktor szavait. A fejezet tartalmát kritizálók szerint nem, ugyanis egyik politikus sem azonosítható egy az egyben a magyarsággal.
- Vita alakult ki arról, szabad-e a szócikkben megemlíteni, főleg kiemelni azt, hogy a háború kirobbanását követő időszakban a nemzetközi sajtóban többször is felmerültek Vlagyimir Putyin orosz elnök elme-, illetve egészségügyi állapotát firtató kérdések. Egy kritikát megfogalmazó szerkesztő szerint ennek legfeljebb az elnökről szóló szócikkben van helye, mert – szerinte – nincs közvetlenül köze a háború kirobbanásához. A vele vitába szállók szerint azonban más a helyzet: ha Putyin beteg (akár mentálisan, akár fizikailag), annak igenis lehetett közvetlen kihatása a háború kirobbantására, szóval ott a helye a szócikkben. Cikkünk írásákor szerepel az oldalon az erről szóló néhány mondat.
A Wikipédia szerkesztői között a pontos forrásmegjelölés (vagy annak hiánya) is vitákat vált ki. Ennek oka részint az, ahogyan az online közvetítéseket forrásként használják. Ahogy lapunk, úgy a nemzetközi sajtó is percről-percre közvetítésekben számol be a háborúról, több Wikipedia-szerkesztő pedig nem annak a bejegyzésnek a pontos linkjét helyezi el a szócikkben forrásként, amelyiket felhasználta (van olyan híroldal, ahol erre lehetőség sincs), hanem a teljes közvetítés linkjét illeszti be. Márpedig így az eredeti bejegyzést nehézkes is időigényes így felkutatni, ha ellenőrizni kell utólag, mivel egy percről-percre hírfolyamba akár kétszáz bejegyzés is bekerülhet naponta.
Gervai Péter a szerkesztők közti vitákról lapunknak azt mondta, nincs olyan, mindenki felett álló moderátor, aki döntene a vitás kérdésekben. A szerkesztők egymást érvekkel igyekeznek meggyőzni, ha nem sikerül, akkor mediátorként vonnak be olyanokat, akik nem dolgoztak az adott szócikken. Gervai azonban kiemelte: nincs végleges döntés, hiszen folyamatosan frissülő szócikkről lévén szó, előfordulhat, hogy a korábban igaznak hitt tényről kiderül az ellenkezője.
A lendület pedig a jelek szerint fogyóban van: míg a háború első heteiben napról napra frissítették a szócikket az adott nap eseményeivel (előfordult olyan is, hogy több mint ötven alkalommal frissült a tartalom), április közepére naponta már csupán két-három módosítás jut, a napi összefoglaló-jelleg pedig eltűnt.
Gervai Péter szerint viszont nem a lendület fogyott el, csupán elfogytak a „nagy, jelentőségteljes információk, már csak apróbb módosítások vannak benne”. Gervai ezt egy példával is szemléltette: „ha egyszer leírjuk, hogy lőnek egy várost, akkor nem lehet minden nap leírni, hogy lövik, és nem hagyták még abba”.
| Évtizedes lemaradásban |
Több olyan, az oroszokkal kapcsolatos szócikk is van a Wikipédián, amelynek idejétmúlt információit nem lehet azzal indokolni, hogy még jelenleg is zajló eseményről van szó. Míg a Moszkva cirkáló szócikkénél az egymásnak teljesen ellentmondó állítások miatt nem frissült a szócikk, ez az indok már nem áll meg például a Valerij Gergijevről szóló Wikipédia-oldal esetében. Az egész világon elismert és Putyin-barátságáról híres karmester Gergijevet március elsején rúgta ki a Müncheni Filharmónia, mert nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót, majd ezek után minden nyugati intézmény megszakította vele a kapcsolatot. A viharos válásokról szóló információ azonban teljes egészében hiányzik a karmesterről szóló Wiki-szócikkből, annak ellenére, hogy a média részletesen napokon, heteken át beszámolt az esetről, ahogyan arról is, hogy az orosz tényfeltárók szerint 150 milliós ingatlanvagyona lehet elszórva szerte a világban, és a nevére vett alapítvány vagyonát is megdézsmálta. De hogy még messzebb menjünk: ugyancsak gondban lehet az, aki Ukrajna 21. századi történelmét böngészve Viktor Juscsenko volt ukrán elnök szócikkéből akar tájékozódni, a szövegből ugyanis egészen egyszerűen kimaradt az a tény, hogy a nyugatbarát politikust (akkor még csak pártvezetőt) 2004 szeptemberében egy kijevi vacsorán dioxinnal megmérgezték és évekbe telt a felépülése. Juscsenko legfőbb politikai ellenfele ekkor a Putyin-barát Viktor Janukovics volt. |
