Sikertörténetként értékelte az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten. Semjén Zsolt a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján felidézte, hogy 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében. 

Kiemelte: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon.

Semjén szerint a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mondta.

Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn. Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat. A kormány az előbbi felé „tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) dönt.

Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, hangsúlyozva, hogy „óriási összegek” jutottak minden nemzetrészhez. Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egyforintnyi befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint – tette hozzá.

Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Magyarország soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét – jelentette ki, hozzátéve: a legszorosabb nemzeti érdek, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be.

Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt azt mondta, a háború mindent átírt Kárpátalján, a lakosság alapvetően megváltozott, annyian érkeztek Kelet-Ukrajnából mint a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember eljött. Az, hogy a magyar fiatalok nem golyófogók ebben a háborúban, annak köszönhető, hogy van magyar állampolgárságuk – jegyezte meg.

Közölte: reálisan azzal kell számolni, hogy a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam fenntartja a kárpátaljai támogatásokat. Nem kétséges, hogy súlyos jogsérelem érte a kárpátaljai magyarságot, ezért Magyarország blokkolta bizonyos NATO-rendezvényeken az ukrán jelenlétet – mondta Semjén Zsolt. Most ugyanakkor nem aktuális a jogos nemzetiségi sérelmek előhozatala, az a helyes, ha a karitatív tevékenységre helyezik a hangsúlyt, és segítik a közel 700 ezer Ukrajnából menekülőt. Mindenkit, aki menekül a háború elől, befogadják, és felső korlát nélkül fogadják a háborúban sebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre – jelezte.