Fekete-Győr András megírta, hogy a pártja milyen feltételekkel hajlandó részt venni a parlamenti munkában.
Öt feltétel teljesüléséhez köti a Momentum Mozgalom azt, hogy a tagjai részt vegyenek az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén és az érdemi parlamenti munkában. Minderről a frakcióvezető, Fekete-Győr András küldött hivatalos levelet fideszes kollégájának Kocsis Máténak.
A politikus a hétfői Facebook-bejegyzésében azt írta: a parlamenti munkát és a választásokat is bemocskolta a Fidesz: „A parlament munkájának kiüresítésén túl pedig a választások kiüresítése is az Önök felelőssége: a Fidesz-frakciónak köszönhető, hogy jó ideje nem beszélhetünk tiszta választásokról Magyarországon.”
A Momentum feltételei:
- A mindenkori kormánypártok a mindenkori ellenzéki pártokkal egyetértésben változtathassák meg a választási törvényeket, illetve az önkormányzatok hatásköréről és választásáról szóló jogszabályokat.
- A közmédia élére a parlamenti pártok konszenzussal válasszanak vezetőket, így biztosítva a közmédia valóban független és pártatlan működését.
- Az országgyűlési képviselők kapják vissza az állami szervek ellenőrzéséhez szükséges jogosítványaikat.
- Kezdődjön meg egy a választások tisztaságát garantáló, valamint a választási kampány során elkölthető pénzekről szóló új jogszabály közös kidolgozása.
- Induljon valódi párbeszéd a kormány és a szakmai érdekképviseletek között, induljanak háromoldalú tárgyalások a sztrájkjogról (kormányoldal, ellenzék, reprezentatív szakszervezetek).
Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja már korábban bejelentette, hogy bojkottálják a parlament alakuló ülését. Előtte pedig Fekete-Győr András és Hadházy Ákos állt elő feltételekkel. Azok közül az első három megegyezik a mostani követelésekkel, az utolsó kettő már más lett: április 9-én még azt kérték, hogy parlamenti kisebbség is kezdeményezhesse valódi, széles jogkörökkel rendelkező vizsgálóbizottságok felállítását, illetve vonják vissza a feleslegesen fenntartott veszélyhelyzeti jogrendet.
Utóbbiról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten azt mondta, hogy a május 31-én lejáró, járvány miatti veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg, de megteremtik a lehetőségét annak, hogy a háború miatt újat vezessenek be.
A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.