Két fontos Orbán-szövetséges is veszített a hétvégén: Franciaországban Marine Le Pen, Szlovéniában pedig Janez Janša maradt alul a választásokon. Régi szlovén harcostársának elbukásával az eddigieknél is jobban beszűkült a magyar kormányfő európai mozgástere, akitől oroszbarátsága miatt a Visegrádi Négyek is egyre jobban elhatárolódnak. Kérdés, Janša szelleme mennyire lengi át a szlovén belpolitikát, és az új ljubljanai kormány hogyan áll majd a magyar szomszédhoz.
„Az egész világ láthatta ma este itt, Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív, polgári politika és a hazafias politika győzött. És azt üzenjük Európának, hogy ez nem a múlt, ez a jövő, ez lesz a mi közös európai jövőnk” – fogalmazott Orbán Viktor április 3-án, újabb választási győzelmének éjszakáján.
Alig telt el három hét, máris kiderült, hogy a miniszterelnök jóslatai túlzóan optimisták voltak. Vasárnap régi szlovén harcostársa, Janez Janša és francia szövetségese, Marine Le Pen is elvesztette a választásokat, így Orbánnak egy hatalomban lévő és egy hatalomba készülő támogatójától is búcsúznia kell.
Első látásra a két választás közül Janša veresége tűnik meglepőbbnek, ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a szlovén belpolitika jellegzetességeit, már érthetőbb a fordulat.
Szlovéniában a hétfő reggeli, szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja alakíthat kormányt. Az új összetételű nemzetgyűlésben 41 mandátumuk lesz. Golob már a választás éjszakáján bejelentette, hogy a 7 mandátumot szerző Szociáldemokratákkal kíván koalíciót kötni, így a két pártnak meglesz a biztos többsége a 90 fős parlamentben.
Janša ugyanezt már nem mondhatja el magáról, hiszen Szlovén Demokrata Pártja (SDS) csak 27 mandátumot kapott, és hiába kötne koalíciót a 8 mandátumot szerzett konzervatív Új Szlovéniával, a kormányalakításhoz az sem lenne elég.
Újonc a demokráciáért
Az 55 éves Robert Golob győzelme annak fényében meglepetés, hogy pártját lényegében négy hónappal ezelőtt alapította. Az üzletember azután lépett a politikai színtérre, hogy tavaly novemberben – valószínűleg politikai okokból – eltávolították az általa alapított GEN-I nevű energetikai vállalat éléről. Golob ezután elindult a parlamenten kívüli, zöld Z.Dej párt elnökségért, majd azt megnyerve Szabadság Mozgalommá nevezte át a tömörülést, és belevetette magát a kampányba, melyben alternatívát kínált Janša egyre autokratikusabb rezsimje ellen. Legfontosabb választási ígérete az volt, hogy helyreállítja az országban a „normalitást”, a választást pedig a demokráciáról tartott népszavazásként jellemezte.
Bár Golobot gyakran emlegetik újoncként, valójában nem az az első kirándulása a politikában. 1999 és 2000 között például energetikai államtitkár volt, 2013-ban tagja volt a ljubljanai polgármester, Zoran Janković pártjának, majd egy évig Alenka Bratušek korábbi miniszterelnök pártjának alelnöki posztját töltötte be.
A választásokat nézve azonban akkor sem lett volna hatalmas meglepetés a győzelme, ha semmilyen tapasztalata nincs.
A szlovénok nagyon gyakran választanak teljesen ismeretlen arcokat, ha az előző kormánnyal elégedetlenek.
„A szlovén szavazók viselkedése nagyon változékony, körülbelül 20 százalék azoknak az aránya, akik minden választáson másra adják le a voksukat. Korábban sikeres politikai pártok buknak el és esnek szét a következő választásokra” – jellemezte az országot a Politicónak Alem Maksuti szlovén politológus.
Magyarország déli szomszédjában ráadásul az arányos választási rendszer miatt lényeges tényező az is, hogy hányan mennek el szavazni, és kik tudnak jobban mobilizálni. Ez utóbbiból az országban fontos szerepet játszó civil szervezetek most alaposan kivették a részüket, méghozzá Janša ellenében.
Miután a kormány jelentősen megnyirbálta a nekik járó állami támogatásokat, mintegy 100 civil szervezet tavaly szeptemberben megalapította az Emberek Hangja nevű csoportot, és 105 héten keresztül minden pénteken tüntettek a kormány politikája ellen. Sok demonstráló már amiatt csalódott volt, hogy az előző miniszterelnök, Marjan Šarec két évvel ezelőtti lemondása után nem tartottak előre hozott választásokat, hanem Janša két kisebb párttal koalícióra lépve többséget szerzett a parlamentben. Az elégedetlenséget azóta a miniszterelnök kommunikációja, a demokratikus normák folyamatos megsértése és a járványhelyzet kezelése is növelte.
A választói hangulat végül a részvételi adatokon is meglátszott: vasárnap a szavazásra jogosultak 69,71 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt ez az arány 51,97 százalék volt. Ez pedig katasztrofálisnak bizonyult Janša számára.
Hiábavaló támogatás
Hű szövetségesének elvesztése komoly csapást jelenthet Orbán Viktor számára, aki az ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja miatt egyre jobban elszigetelődik már a közép-európai régióban is. A magyar miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt már nemcsak a cseh és a szlovák miniszterelnök, hanem Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnöke is élesen bírálta, megdöntve ezzel a Visegrádi Négyek egységét. Valószínűleg hozzájuk csatlakozik most Robert Golob is, akitől nem várható, hogy olyan közeli kapcsolatot ápol majd Orbánnak, mint elődje.
A magyar kormány egyelőre csak azzal vigasztalódhat, hogy a garantált magyar kisebbségi képviselői helyet ismét Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyerte el.
Pedig a magyar kormányfő most is igyekezett mindent megtenni, hogy Janša győzzön. Négy évvel ezelőtti akciójával ellentétben az SDS kampányzárójára ugyan most nem ment el, de február végén, három nappal az ukrán háború kitörése előtt ott volt Lendván, hogy nyíltan kampányoljon szövetségese mellett.
„Azokat a súlyos döntéseket, melyek előttünk állnak, nem lehet, nem szabad a semmiből jött, egyszer használatos és bizonytalan eredetmegjelenésű pártocskákra bízni. Ha Janez Janša győz, az garantálja, hogy a szlovén nemzet fennmaradjon” – mondta Orbán.
A magyar kormány emellett nemcsak szavakkal, hanem pénzzel is támogatta az SDS-t. Ahogy arról a Szabad Európa beszámolt, a párthoz kötődő médiatermékek fő tulajdonosai Orbán Viktorhoz közel álló magyar befektetők lettek, akiket Rogán Antal ügyvédje egymillió euróval segített ki. Az ügyben már feljelentés is született. A lap arra is emlékeztetett, hogy a magyar Tv2 Mészáros-közeli tulajdonosai megvásárolták a harmadik legnagyobb szlovén kereskedelmi adót, a Planet Tv-t is, és ezek a sajtótermékek mind nagyon aktívak voltak Janša kampányában. (Emlékezetes, hogy nemcsak Janšának, hanem a szintén vesztett francia szélsőjobboldali elnökjelöltnek, Marine Le Pennek is jutott a magyar segítségből, ő a magyar MKB banktól kapott 10 millió eurós hitelt a kampányához.)
Merre tovább?
Orbán erőfeszítései Szlovénia esetében nem hoztak olyan eredményt, mint amilyet ő várt volna, de ez még nem jelenti azt, hogy az elmúlt éveket könnyen hátra lehet hagyni. A Janša-korszak alatt Szlovénia demokratikus értékei erőteljes hanyatlásnak indultak, a Freedom House jelentése szerint – melyben az igazságszolgáltatást, a média függetlenségét és a korrupciót értékelték – a vizsgált 29 országból itt romlott leginkább a demokratikus környezet.
Tény, hogy a kormányfő hatalomra kerülése után a saját barátait helyezte a rendvédelmi szervezetek élére, de stílusa és politikai kommunikációja miatt is gyakran hasonlították magyar kollégájához. Twitter-oldalán Janša számos alkalommal támadta élesen ellenfeleit, és folyamatosan arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia támadás alatt áll, amiért hangulattól függően vagy a nemzetközi baloldal, vagy a volt kommunista elit volt a felelős.
„Meg kell védenünk az eredményünket, nem fogjuk megengedni a szélsőséges baloldaliaknak, hogy a törvények megszegésével és halálos fenyegetésekkel aláássák a tekintélyünket” – írta még a márciusban, az őt bíráló független újságírókat pedig „presstituáltnak” és hazugnak nevezte.
A ljubljanai kormány az Európai Bizottsággal is összetűzésbe került, Brüsszel ugyanis élesen kritizálta, hogy nem utalták a szlovén nemzeti hírügynökségnek törvény szerint járó állami támogatást, ezzel majdnem a csőd közelébe juttatták azt.
Számos olyan kérdés is volt azonban, amiben Janša véleménye nem egyezett Orbánéval, az egyik ilyen – és talán legfontosabb – az orosz agresszió volt. A szlovén kormányfő lengyel és cseh kollégájával együtt Kijevbe is elutazott, hogy támogatásáról biztosítsa Volomidir Zelenszkij ukrán elnököt. Elemzők szerint Orbán oroszbarátsága is oka volt annak, hogy ebben a kampányban már nem mutatkozott olyan sokszor magyar kollégájával, és igyekezett a háttérben tartani Orbánnal való kapcsolatát.
Fontos adalék, hogy Janšát a szlovén belpolitika sajátosságai is akadályozták abban, hogy teljesen lemásolja az orbáni rendszert, hiszen a mindenkori kormány koalíciós partnerek nélkül nem létezik.
Bár a kormányalakításig még van idő, sokan attól tartanak, hogy Janša megkérdőjelezi majd a választások eredményét, és nem lesz hajlandó elfogadni azt. Amiatt azonban már neki kell tartania, mi lesz a sorsa az elbukott választások után. 2013-ban első fokon már elítélték korrupció vádjával, ám végül közvetlen bizonyítékok hiányában felmentették. 2020-as hatalomra lépése után azonban ismét újabb vesztegetési botrányba keveredett, ami még ugyanúgy utolértheti, mint a térség többi bukott politikusát. (Szlovákiában Robert Fico ellen a múlt héten indított eljárást a rendőrség, Bulgáriában Bojko Boriszov került egy napra őrizetbe, Csehországban pedig Andrej Babis ellen emeltek vádat korrupció miatt.)
Ami pedig Orbán Viktort illeti, neki valószínűleg vagy új szövetségeseket kell keresnie, vagy a régieket kell visszaszereznie, ha komolyabb szerepet szán magának az európai színtéren. Robert Golobról eddigi nyilatkozatai alapján nehezen elképzelhető, hogy a magyarok mellett állna ki Brüsszelben, Emmanuel Macron pedig ugyan pragmatikus politikus, de a kampányában elrettentő példaként hivatkozott Magyarországra. Ha tehát a magyar kormányfőnek nem sikerült fenntartania a lengyelekkel eddig jól működő véd- és dacszövetséget, könnyen lehet, hogy a Brüsszel által indított jogállamisági eljárásban is magára marad.
A szlovén kormányt bírálta az Európai Ügyészség vezetője
