Országos listát nem tudtak állítani, de legalább egy egyéni jelölttel nekifutottak a választásnak – hét ilyen párt, pártszövetség volt, némelyik a saját túlélése érdekében indított csak el egyetlen jelöltet április 3-án. A pártok 58 egyéni jelöltje összesen 11051 szavazatot szedett össze – egyenként többségében jóval kevesebbet, mint ahány ajánlást gyűjtöttek. Volt, aki 624 voksot kapott, és volt, aki csak 56-ot.
A választáson országos listát nem, csak egyéni képviselőjelöltet állító pártok összesen 58 jelöltje közül csak hárman kaptak annál az 500-nál több szavazatot április 3-án, mint ahány érvényes aláírást összeszedtek a kampányban, hogy egyáltalán elindulhassanak a választáson. Cikkünkben azokat a jelölőszervezeteket vizsgáltuk, amelyek nem tudtak országos listát állítani, mivel nem teljesítették azt az előírást, hogy 14 megyében, illetve a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni jelöltet indítsanak.
Hét olyan párt volt, amelyik erre nem volt képes és ezzel kiszorult a listás pártok mezőnyéből, így nem került fel a listás szavazólapra a “nagyok” mellé. E pártok jelöltjei csak egyéniben indulhattak: logójukkal, valamint az egyéni jelöltjeik nevével pedig az ország 106 választókerülének valamelyikében az egyéni jelöltek szavazólapján találkozhattak a helyi választók. Ezek a pártok az alábbiak:
- Munkáspárt-ISZOMM – 49 egyéni jelölt
- IMA (A Mi Pártunk) – 3 egyéni jelölt
- Valódi Demokrata Párt – 2 egyéni jelölt
- Liberálisok – 1 egyéni jelölt
- Zöldek Pártja – 1 egyéni jelölt
- Polgári Válasz Mozgalom – 1 egyéni jelölt
- MSZDDSZ (Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete) – 1 egyéni jelölt
A hét párt jelöltjei az esélytelenek nyugalmával készülhettek az április 3-i választásra, hiszen a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltjei mellett matematikai esélyük sem volt az adott körzet mandátumának megszerzésére, ráadásul
országos lista híján még az egyéniben vesztes indulónál képződő töredékszavazataik sem számítottak bele egy esetleges listás mandátumba.
Mégis miért indulnak akkor el ezek a pártok a választáson? Mint látni fogjuk, némelyiküknél ennek pusztán technikai okai vannak: ha nem tennék, a pártokra vonatkozó törvény szerint megszűnnének. Mások friss pártként a "valahol el kell kezdeni" elv alapján kicsiben építkeznek, megmutatják magukat, és abban bíznak, hogy talán a következő választáson már sikerül egy országos listát állítaniuk, amivel kiléphetnek a "nagyszínpadra". Vonzó lehet a kampányhoz felhasználható állami forrás is, ami egyéni jelöltenként majdnem 1,2 millió forint.
Ám ezt a kampánytámogatást vissza kell fizetni, ha az adott körzetben a 2 százalékos szavazatarányt nem éri el a jelölt – ezt az 58 közül egyik sem érte el, tehát ha felvették ezt a pénzt, vissza is kell fizetniük.
A hét párt közül a legtöbb egyéni jelöltet a Munkáspárt-ISZOMM indította, 49-et. Jelölő szervezetként pedig annak ellenére fogott össze január végén a két politikai formáció, hogy tavaly októberben még külön akartak indulni a választáson. Akkor úgy volt, az egykori MSZP-s Szanyi Tibor nevével fémjelzett Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) mind a 106 körzetben indul és így országos listája is lesz, de Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke is önálló indulásban reménykedett.
A „Baloldali Szövetségként” induló két párt kezdetben országos listát és 106 egyéni jelöltet tervezett állítani, végül – miközben halottak is ajánlották egyik politikusukat – ebből csak 49 jött össze: Szanyi köztük volt, Thürmer nem. A 49 jelölt összesen 8678 szavazatot kapott, ami az országszerte leadott egyéni voksok 0,16 százaléka. Mindössze 133 voksot kapott Budapest 16-os körzetében, a XX. kerületben a párt egyik legismertebb politikusa, Székely Sándor, aki így búcsúzik a parlamenttől is, ahová 2018-ban még DK-s színekben, listáról jutott be, majd hamar kilépett a Gyurcsány-pártból és független képviselőként folytatta, már ISZOMM-osként.
A 177-es ISZOMM-szavazatátlagot jóval meghaladva a legjobb eredményt Szanyi Tibor érte el Budapest 13-as körzetében, a XVI. kerületben: 393 voksot kapott, és ezzel utolsó előttiként végzett. A helyben elért 0,71 százalékos eredményt azonban Szanyi mégis jónak, “cölöpnek” tartja, amire lehet építeni:
Szanyi Tibor: A mostani eredményünk egy cövek
Szanyi Tibor, az ISZOMM (Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom) alelnöke egyéniben 0,71 százalékot szerzett a XVI. kerületben. Azt mondja, ezt szinte nulla pénzből érték el. Arról is beszélt, hogy szerinte három ellenzéki mítosz megdőlt.
Szanyi egyéni eredményét pártja elnöke, Huszti Andrea is túlszárnyalta a Hajdú-Bihar 2-es körzetben, ahol 579 voksot szerzett, ami 1,19 százalékos szavazatarányt jelent a választókerületben, ezzel pedig egyedül ő teljesített egy százalék felett, vagyis arányaiban a legjobb eredményt érte el az 58 jelölt között.
A szavazatszámverseny abszolút győztese viszont a Valódi Demokrata Párt egyik jelöltje lett. Ez egy friss formáció, mivel 2021 nyarán alapította a Gyurcsány Ferenc vezette DK-ból kilépő néhány politikus. Két egyéni jelöltet tudtak indítani, akik végül összesen 989 szavazatot kaptak, az egyéni voksok 0,02 százalékát. Egyikük, Lőrincz László, aki Göd alpolgármestere, a Gödöt is magában foglaló, Dunakeszi központú Pest megye 5-ös választókerületében 624 voksot szerzett.
A kispártok egyéni jelöltjeinek háziversenyén tehát aranyérmes Lőrincz és bronzérmes Szanyi közé egy szintén viszonylag friss párt, a Polgári Válasz egyetlen egy egyéni jelöltje, Csikós Attila küzdötte be magát a Szolnok központú Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es körzetében elért 521 voksával. A Polgári Válasz egy exjobbikos politikusok által 2020 végén alapított, majd 2021-ben mozgalomból párttá alakult formáció, Csikós pedig 2018-ban is ugyanitt indult, csak még Jobbik-színekben.
Három embert is ki tudott állítani az IMA, vagyis A Mi Pártunk: a 2018 elején bejegyzett pártot az egykor maffiacsaládként emlegetett Száva-család tagja, Száva Vince vezeti. Az IMA már 2018-ban is indult a választáson, akkor 14 egyéni jelöltet tudtak állítani, akik összesen 477 szavazatot kaptak. Idén viszont 326 voksot már három jelölttel is összeszedtek – ennek több mint felét, 172 szavazatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es körzetében induló jelöltjük, Király Szilárd kapta.
Egyetlen jelöltet indítottak a Liberálisok – a pártot 2013-ban hozta létre Fodor Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke. Érdekesség, hogy a párt jelenlegi elnöke, Bősz Anett Pest megye 1-es, míg ügyvivője, Sermer Ádám Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7-es körzetében a hatpárti ellenzéki összefogás közös listáján indult – igaz, egyikük sem nyert. A Liberálisok budapesti vezetője, Szabadai Viktor viszont elindult külön, méghozzá Csornán, Győr-Moson-Sopron megye 3-as körzetében. Leginkább azért, mert ha két egymást követő választáson nem indul jelölő szervezetként egy párt, akkor hivatalból törlik, a Liberálisok pedig ezt Szabadai indításával elkerülték, még ha csak 152 szavazatot is kapott.
Szintén egyetlen jelöltet indított az MSZDDSZ – a pártot tavaly novemberben jegyezték be egy XX. kerületi társasházi lakásába Oratovszky Andrea vezetésével. Ő is majdnem jelölt lett lakóhelyén, Győrött, de nem vették nyilvántartásba, így csak Hajdú-Bihar megye 3-as, Debrecen központú körzetében indítottak jelöltet, Rózsás Viola Juliannát, aki 177 szavazatot begyűjtve az utolsó előtti helyen végzett a körzetben.
Ugyancsak egy egyéni jelöltje volt a Zöldek Pártjának, amely régi politikai formáció: a 2006-os választáson indultak azzal a céllal, hogy megakadályozzák Gyurcsány Ferenc győzelmét. Ez nem sikerült nekik, és mindössze 2789 voksot kaptak. Kicsit jobban szerepeltek 2014-ben, amikor ugyan 33 egyéni jelöltjük egyike sem szerzett mandátumot, de listájuk 18557 voksot kapott, ami 0,37 százalékos eredményt jelentett. Négy éve nem indultak, ezért vélhetően a Liberálisokéhoz hasonló megfontolásból, a megszűnést elkerülendő indítottak idén egy egyéni jelöltet. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es, Kazincbarcika központú körzetében induló Szántó Szabolcs 208 voksot kapott.
Az alábbi táblázatban böngészhető mind az 58 egyéni jelölt eredménye:
