A magas részvételi arány idén már nem tévesztette meg az ellenzéket, láthatóan mindenki tisztában volt vele, hogy vereség lehet a vége a vasárnapi választásnak. Ekkorára viszont talán sem ők, sem a Fidesz nem számított.
Minden jel arra mutatott, hogy bő fél évvel az előválasztási miniszterelnök-jelölti kampány után vasárnap az egyesült ellenzék sima vereséget szenved a Fidesztől. Erről szóltak a legmegbízhatóbbnak tartott közvélemény-kutatási eredmények, és vasárnap reggelre tényleg csak néhány kérdés maradt nyitva: meglesz-e a kétharmada a Fidesznek; bejut-e a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt a parlamentbe; el tudja-e vinni egész Budapestet az ellenzék; megveri-e Lázár János odahaza Márki-Zay Pétert.
A demokratikus ellenzék számára minden fejlemény rosszul alakult.
A Fidesznek a jelek szerint meglesz a kétharmada, a két kispártból csak a szélsőjobboldal jut be, Budapesten két körzetet is elveszíthet az ellenzék, Lázár János pedig nagy fölénnyel győzte le Márki-Zayt Hódmezővásárhelyen. A szavazatok 95 százalékos feldolgozottsága mellett a teljes magyar vidéken (Pest megyét is beleértve) összesen két ellenzéki jelölt áll nyerésre (Mellár Tamás Pécsen, és Szabó Sándor a Csongrád 1-es körzetben).
A Fidesz fölényes győzelmének megítélésen legfeljebb árnyalatokat változtat az, hogy az országban több helyről is választási jogsértésre utaló eseteket jelentettek a megfigyelők, állítólag éppen Lázár János körzetében osztottak a disznótorosból azoknak, akik a Fideszre szavaztak. (Ez azért is derülhetett ki, mert az ellenzéki oldal több tízezer szavazatszámlálót és választási ellenőrt mozgósított.)
Nem csak Lázárnak érte meg újra belevágni az országos politizálásba, mert az emberarcú fideszesként visszatérő Navracsics Tibor is győzött. Eközben olyan ellenzéki politikusok kaptak ki vasárnap, mint Szél Bernadett vagy Szilágyi György.
És még azt sem állíthatja senki, hogy a Rogán-műveknek tulajdonított párt, a Gattyán György gründolta Megoldás Mozgalom tévesztette meg és csaklizta el a választókat a valódi ellenzéktől: ahhoz képest, hogy milliárdos értékű, ámbár fölöttébb tartalmatlan kampányt folytattak, összesen 54 ezer embert tudtak maguk mellé állítani.
A vasárnapi részvételi adatok csak kevéssel maradtak el a négy évvel ezelőttitől (most 69,47, akkor 70,22 százalék volt), de miután akkor az ellenzéki közvélemény fél napig azzal hitegette magát, hogy a mozgósítást neki sikerült elkövetnie, mire kiderült, hogy valójában a Fidesznek, másodszorra már nem követték el ezt a hibát, hogy beleéljék magukat a győzelembe. Ez onnan is látszik, hogy a Városligeti Műjégpályára szervezett ellenzéki eredményvárón egyszerűen nem jelentek meg sem a választók, sem annak a szövetségnek a vezető politikusai, akik a közös miniszterelnök-jelöltet indították.
Márki-Zay Péter politikusként magára hagyva, háttérben a családtagjaival árválkodott a színpadon, és miközben arról beszélt a megjelent maroknyi támogatónak, hogy most kell megfogniuk egymás kezét, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció elnöke már réges régen elengedte az övét. Mintha csak érzékelték volna a helyzet méltatlanságát (ahogyan Baranyi Krisztina is érezte), a momentumos Donáth Anna és Karácsony Gergely később visszatértek Márki-Zayval a színpadra, hogy további küzdelemre buzdítsák választóikat, de ez épp a főpolgármestertől hangzik hamisan, aki az előválasztáson egyből megadta magát Márki-Zaynak.
Orbán Viktornak minden oka megvan rá, hogy ünnepeljen, negyedik kétharmadát szerezte meg. Győzelmi beszédében arról értekezett, hogy kellő szerénységre van szükség (hiszen van mire szerénynek lenniük), de amikor már ott tartott, hogy nemcsak a baloldal és Brüsszel ellen, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen is győztek ezen a vasárnapon, abból világossá vált, mit várhatunk a kormány valósághajlító képességéről, és arról, mire számíthatunk a következő négy évben. Pláne, ha hozzávesszük, hogy percekkel korábban Kovács Zoltán azt bizonygatta, hogy a kormánynak nincs köze ahhoz, ami a közmédiában zajlik.
A Fidesz ugyanezen napra szervezte meg a többek között az óvodások számára kínált nemváltó műtétek ellen tüzelő népszavazását, amely azonban minden jel szerint eredménytelenül zárult. Ugyan minden szavazatot még nem dolgoztak fel, de világosan látszik, azzal, hogy a választók több mint egymillió érvénytelen szavazatot adtak le mind a négy feltett kérdésre, nem született érvényes eredmény.
Alighanem sokan osztják Kovács Gergely Kutyapárt-elnök véleményét, aki a maga módján foglalta össze csalódását.
