Borsa Miklós néhány éve még az M1 munkatársa volt, de elege lett. Ma kerékpárversenyeket szervez, kisebb filmes szerepeket vállal, tanít, és, mondta, sokkal jobb az élete.
Interjút adott a Válasz Online-nak Borsa Miklós, aki korábban, néhány éve még az M1 híradósa volt. Azóta viszont nagyot fordult vele a világ: a köztévé egykori arca március elején „Ruszkik, haza!”-feliratra cserélte a facebookos profilképét, és a határra ment, hogy menekülteket fogadjon be.
Nem világosodtam meg, nem jelent meg Jézus. Egyszerűen eljön az ember életében a pillanat, amikor azt mondja, ebből most már elég. Kitört a háború a szomszédban. Ilyenkor nem lehet ülni csöndben, hogy hátha majd ez is megoldódik”
– mondta Borsa az interjúban.
A volt híradóst nagyon felhúzta, hogy itthon azt kezdték terjeszteni, hogy az oroszok nem is támadták meg az ukránokat, ők lövik a saját kórházaikat. Hozzátette: ezzel nem csak az M1 narratívájára gondolt. Az ugyanakkor meglepte, hogy a TV2-n a kezdetektől fogva háborúnak nevezték a háborút.
Kérdésre válaszolva azt mondta, vannak még barátai a köztévénél, így tudja, hogy „a háborúval kapcsolatban is vannak irányelvek, hogy mit lehet, mit nem lehet… De hogy ez azért van, mert az MTVA-t szorosabban fogják föntről, mint a TV2-t és a Tényeket, vagy egyszerűen ilyenek a szerkesztők az állami médiában, azt nehéz lenne kideríteni.”
Az M1-nél töltött időszakra visszaemlékezve felidézett egy kényelmetlen szituációt, amikor egy olyan hírt kellett beolvasnia, amit már rég megcáfoltak.
Ilyenkor az ember két dolgot tehet. Vagy felmond azonnal és hazamegy, vagy felolvassa. Utóbbit néhányszor én is megtettem. Volt olyan is, hogy fegyelmit kaptunk, amikor át akartunk valamit írni. A működés, az irányítás módja az azóta kiszivárgott hangfelvételekből már mindenki számára nyilvánvaló. A kormányról szóló hírek mind pozitívak, az ellenzékről szólók mindig negatívak. Egyetlen napon kilencszer játsszák le Orbán Viktor teljes beszédét, az ellenzék meg négy év alatt kap öt percet.”
Borsa azt állította ugyanakkor, hogy mindez nem így indult. „Olyanok voltunk, mint a békák. Ha forró vízbe dobtak volna, lehet, hogy rögtön kiugrunk. Csakhogy lassan főztek meg minket. Már csak ezért sem fogok ítélkezni egykori kollégáim fölött, akik még most is ott vannak. Mert amíg ott voltam, ugyanazt csináltam én is, tehát nem lenne meg hozzá az erkölcsi alap.”
Borsa felidézte, hogy néhány éve felismerték az utcán, majd a „most hazudj!”-felkiáltással megverték. A volt híradós akkor azt közölte: semmilyen hírműsorban nem akar részt venni, az MTVA viszont – mondta – korrekt volt, mert nem rúgták ki rögtön. Ő azonban mindenképp felmondott volna.
Az utolsó időkben ugyanis már fizikai tüneteim voltak. Állandó gyomorgörcsök, alvásképtelenség, aztán torokfájás – a szervezet rájön, mi az, amitől tényleg nem tudsz bemenni dolgozni.”
Borsa megosztotta, hogy pár éve kapott egy felkérést a Műegyetemtől, ahol közkapcsolati és marketingigazgatóként dolgozott. A tünetei azonnal megszűntek, ám a próbaideje vége előtt távoznia kellett. Mint mondta, ennek a rektor és a kancellár közötti viszony volt az oka. Most tanít, kisebb filmes szerepeket vállal, kerékpárversenyeket szervez, de a médiához már nincs köze.
Ami a pénzt illeti… Hát igen: a házat már rég befejeztem volna, ha maradok a köztévénél, így meg nem tudtam még – de sokkal jobb és nyugodtabb az életem.”