Szinte teljes összhangban szavazta meg a parlament az orosz–ukrán háborút elítélő politikai nyilatkozatot.
Politikai nyilatkozatban ítélte el Oroszország katonai beavatkozását az Országgyűlés. Az erről szóló javaslatot szerdán nyújtotta be a Parlament külügyi bizottsága, az akkori vitában azonban a testület jelen levő ellenzéki tagjai – Gurmai Zita (MSZP) és Brenner Koloman (Jobbik) – nem vettek részt.
Nem így volt ez a határozat csütörtöki vitájában, ahol a parlamenti pártok képviselői a már jól megszokott panelekkel vádolták egymást: a kormánypárti politikusok azt vetették az ellenzék szemére, hogy be akarják keverni Magyarországot a konfliktusba, míg az ellenzékiek a kormány elmúlt 12 évének oroszbarátságát hangoztatták.
A viták ellenére abban egyetértettek, hogy Ukrajna területi integritása mellett ki kell állni, és az orosz katonai agressziót el kell ítélni – ahogy arra Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke is utalt: kulcsfontosságú, hogy ebben a kérdésben konszenzus legyen.
„A kezdetén járunk egy útnak, nagyon sokan fognak még hozzánk érkezni” – figyelmeztetett Németh.
A nyilatkozatot a végén
174 igen, 1 nem szavazat mellett fogadták el, két képviselő tartózkodott.
A tízpontos nyilatkozat szövege szerint Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazza a harci cselekmények haladéktalan leállítását és a béketárgyalás megkezdését.
A nyilatkozat az orosz agresszió elítélése mellett megfogalmazta azt is, hogy a NATO tagjaként Magyarország egyetértését fejezi ki a szövetség vezetőitől elhangzott felelősségteljes nyilatkozatokkal, amelyek szerint el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére. Emellett az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az EU tagjaként Magyarország támogatását fejezi ki minden olyan közös törekvés iránt, amelynek célja a béke mielőbbi megteremtése.
A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot.
Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket, és nem járul hozzá a magyar–ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.
A politikai nyilatkozatban felhívják a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak minden olyan meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozástól, amely veszélyezteti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítélve azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe.
Szintén felelős magatartásra hívják fel a figyelmet a kárpátaljai magyarok érdekében, elítélve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték, biztonságukat veszélyeztetve (ezeknél a pontoknál Márki-Zay Péterre utal a nyilatkozat, a kormányoldal támadja őt a nyilatkozatai miatt. Márki-Zay korábban arról beszélt, NATO kérés esetén küldene katonákat, ám a kormányoldal ezt kiforgatta – a szerk.).
Kiemelik, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség tagjai lojális és hűséges polgárai Ukrajnának, ezért az ország többi polgárához hasonlóan jogos elvárást támasztanak államuk felé jogaik maradéktalan tiszteletben tartása iránt.
