„Minél több a gyerek, annál nagyobb a boldogság” – bár a választási kampány hivatalosan még el sem indult, a kormány az ehhez hasonló jelmondatokkal nem hagy semmi kétséget afelől, hogy újraválasztásuk esetén továbbra is előtérben tartják majd a gyerekszületések növelését.

A céllal persze önmagában semmi baj nincs, ráadásul a születésszám csökkenése nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában probléma. Bár hazánkban 2021-ben javult a gyerekvállalási kedv, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a halálesetek száma 1949 óta nem volt ilyen magas, és folyamatosan csökken az ország népessége.

A különböző pénzügyi ösztönzők mellett a kormány a hazai meddőségi központokat is ellenőrzése alá vonta: ennek első lépéseként – valóban sokaknak segítve – öt próbálkozásig ingyenessé tette a 45 év alatti nők számára a lombikkezeléseket, majd tavaly nyáron egy sokkal vitatottabb intézkedéssel úgy döntött, hogy 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők Magyarországon a gyermekre vágyó párok.

Ezekből az intézményekből Magyarországon a mai napig mindössze 13 van, és a területi egyenlőtlenségek is nagyok. A legtöbb meddőségi központ a fővárosban található, míg Kelet-Magyarországon mindössze Debrecenben és Szegeden fogadják a párokat. Ez a szám európai összehasonlításban is kifejezetten alacsonynak számít.

Fazekas István

300 ezer hiányzó gyerek

Óvatos becslések szerint Magyarországon a gyermekre vágyó párok 15 százaléka nem éri el a célját.

Ez jelenleg 100-150 ezer párt jelent, egyúttal 300 ezerrel kevesebb gyermeket.

A meddőség hátterében körülbelül ugyanolyan arányban találnak a nő és a férfi oldalán jelentkező okokat. Mindkét félen lehet segíteni.

„Az, hogy „csak” 15 százalék a gyermeknemzésre biológiai okból képtelen párok száma, és nem magasabb, arra utal, hogy már ma is sok mindenre képes e területen az orvostudomány. Ugyanakkor lehetne ez az arány még kisebb – nyilatkozta korábban a Magyar Tudományos Akadémia Honlapján megjelent interjúban Kovács L. Gábor akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium projektvezetője.

AFP / Voisin

Az orvostudomány már régóta kutatja a meddőség okait, de mivel ezek rendkívül összetettek, egy-egy konkrét esetben nem mindig egyértelműen állapítható meg, hogy mi lehet a probléma. A meddőséget okozhatja az édesanya kora, a petesejtek minősége, genetikai és immunológiai okok, de természetesen a férfi nemzőképessége is. Kovács L. Gábor arra is rámutatott, hogy sokszor olyan szervek működnek hibásan, amelyről első hallásra nem is gondolnánk, hogy szerepet játszanak a szaporodásban, ilyen például a pajzsmirigy.

Emellett előfordulhat lelki eredetű meddőség is, amihez viszont az érintettek a legritkább esetben kapnak pszichológiai segítséget.

„A meddőségi problémákról azért nehéz beszélni, mert az anyaság túl van idealizálva"

Magyarországon több százezer embert érinthet a meddőség, pszichológiai segítséget viszont csak nagyon kevesen kapnak. Pedig a veszteség ugyanolyan trauma, mint amikor valakinek meghal a rokona, a gyászfeldolgozásra azonban az újabb és újabb kezelések miatt sokszor nincs idő.

Azt, hogy a meddőség összehangolt kutatása milyen fontos, úgy tűnik, most a kormány is felismerte.

A Pécsi Tudományegyetem nemrég jelentette be, hogy a következő egy évben mintegy 2,8 milliárd forintos állami támogatásból létesül Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpont

és alakítanak ki családbarát szülészetet a klinikán, amely egyébként Baranyában az egyetlen intézmény, ahol elérhető az asszisztált reprodukció.

Bár a kutatóközpont és a családbarát szülészet elsőre két különböző területnek tűnik, de nem csak azért fonódnak össze, mert a sikeres meddőségi kezelés után a szülészetre vezet az anyukák útja.

„Az egyetemi kézben lévő központokra jobban jellemző, hogy kutatói és oktatói tevékenységet is folytatnak a meddőségi kezelések mellett. Országos viszonylatban viszonylag kicsinek számítunk, 600 körüli ciklusunk van egy évben, de a kutatóközpont ennek a lehetőségét is kibővíti körülbelül a duplájára” – mondta a hvg.hu-nak Várnagy Ákos, a PTE Klinikai Központ Meddőségi Központ szakmai vezetője.

A központ azonban emellett egészen új lehetőségeket is teremt majd arra, hogy a reprodukciós beavatkozások hatásfokát növeljék, vagyis elérjék, hogy az eddigieknél is több pár járjon sikerrel.

Túry Gergely

Ne bántsd az embriót

A ma Magyarországon létező 13 állami intézményben 6–8000 ciklust végeznek évente, amiből körülbelül 2–3000 gyermek születik. Ez a szám évek óta gyakorlatilag változatlan, ezért sokan felróják az intézeteknek, hogy nem tudták növelni a kezelések sikerességét.

Várnagy Ákos ugyanakkor rámutatott, hogy

azért érik el ugyanazt az eredményt évek óta, mert egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, akiknek sajnos rosszabb a prognózisuk,

hiszen 40 év felett a nőknél jelentősen csökken a megtermékenyülés esélye, de az idővel ugyanígy romlik a férfiak spermaképe is.

Az új kutatóközpontnak éppen azért ez lenne a célja, hogy az asszisztált reprodukciós kezelések még nagyobb hatásfokkal működhessenek. Így nemcsak több vágyott gyermek születhetne meg, de a pároknak is kevesebbszer kellene részt venniük a kezeléseken, és több idő jutna mások ellátására is.

Konkrét példaként Várnagy Ákos az embriók non-invazív vizsgálatát említette, vagyis azt, hogy úgy állapítsák meg az embrió genetikai osztályozását, hogy eközben ne is „bántsák” őket.

AFP / A. NOOR

„Magyarországon jelenleg csak nagyon indokolt esetben engedélyezett az embriók preimplantációs genetikai vizsgálata, a kutatások éppen ezért arra irányulnak, hogy erre ne is legyen szükség, hanem más paraméterekből lehessen következtetni az embrió genetikai minőségére. Ilyen az embriót körülvevő tápoldat, melyben kis mennyiségben megtalálható az örökítőanyaguk. Ezt még a bűnügyi helyszínelésnél is finomabb módszerekkel lehet izolálni, feldolgozni és értékelni. Az eddigi eredmények nagyon ígéretesek, az új központban pedig tovább lehet folytatni a kutatásukat, hiszen erre a hagyományos embriológiai labor nem elég” – mondta.

Emellett tudnák vizsgálni az anyai oldalt is, például azt, mikor a legalkalmasabb a méhnyálkahártya az embrió befogadására. A célok között szerepel az is, hogy az eredményeket egységesen felhasználhassa minden meddőségi klinika Magyarországon.

Pécsen egyébként szintén találkoznak azzal, hogy az utóbbi években egyre nagyobb az igény a lombikbébi-kezelésekre. Ennek azonban csak az egyik megoldása lenne az új intézetek nyitása, valamint az, hogy vonzó feltételeket teremtsenek a szülész-nőgyógyászoknak, akik közül

jelenleg mindössze 36–38 szakember dolgozik a területen.

A kutatóközpont szakmai vezetője úgy látja, hogy a jogszabályi helyzet változása is segítene, hiszen a magyar nők a legtöbbször azért járnak külföldi intézményekbe, mert ott engedélyezett a petesejt-adományozás, míg itthon rendkívül szigorú törvényi keretei vannak. (Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) Hasonlóan korlátozott a már említett preimplantációs diagnosztika, de Várnagy Ákos szerint ennek engedélyezése nem jelentene akkora változást, hiszen attól nem lesz jobb az embriók minősége, hogy ezt elvégzik. Különösen igaz ez az idősebb párok esetében, akiknél az a gond, hogy nincs elég petesejt, és nem jó minőségűek az embriók.

AFP / PEAKSTOCK

Várnagy Ákos elismeri, hogy az életkor miatt egyre több olyan pár van, akiknek sajnos már nem lehet segíteni, ráadásul sokan kifejezetten későn kérnek segítséget, mert a 45 éves határ – amíg öt kezelést finanszíroz a társadalombiztosítás –, abba a hitbe ringatja őket, hogy ráérnek.

„Ez egy nagyon jóindulatú határ, sok ország van, ahol inkább 40–42 éves kornál húzzák meg.

Több szakmai szervezet itthon is támogatná, hogy 42 év felett csak részben legyen támogatott a lombikkezelés, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ezeken a párokon nem segítenénk, de üzenetértéke lenne, hiszen mégiscsak van valami oka annak, hogy 40–42 év felett már sokkal kisebb a teherbe esés esélye” – tette hozzá.