Megnézik, lezárták-e az urnát, rápillanthatnak a választói névjegyzékre, figyelik a kampányplakátokat, az esetleges nyomásgyakorlást, sőt még a választóknak osztogatott ajándékokat is – többek között ez lesz a feladata azoknak a választási megfigyelőknek, akik április 3-án bármelyik szavazóhelyiségben felbukkanhatnak. Az EBESZ már több pozíciót meghirdetett a magyarországi munkára, de a teljes körű választási megfigyeléshez a magyar kormány hivatalos meghívása és a tagállamok pénzügyi hozzájárulása is kell.
Bár pár napot várt a reakcióval, mégis meglepően békülékeny hangot ütött meg Varga Judit, miután péntek este kiderült, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) teljes körű választási megfigyelési misszió küldését javasolja az április 3-ai országgyűlési választásokra. A szmájlikkal teletűzdelt posztban az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, az EBESZ javaslatával semmi gond nincs, hiszen az elmúlt években is jelen voltak hasonló missziók hazánkban, sőt mi is előszeretettel küldünk megfigyelőket más országokba. Mindezt azzal zárta le, hogy a választási megfigyelés
bevett szokás, rutin”.
Varga Juditnak abban mindenképpen igaza van, hogy a választási megfigyelés valóban teljesen megszokott eljárás, az EBESZ Portugáliától Németországon át Kanadáig sok országba szokott szakértőket küldeni – ráadásul hivatalosan mindig annak az országnak a meghívására, ahol a választás zajlik. Nem volt ez másképp Magyarországon sem – ahogy az a szervezet honlapján is szerepel – a szervezet munkatársai 1998 óta öt magyarországi választáson vettek részt, utoljára 2018-ban.
Teljes vagy korlátozott
Ám míg a korábbi magyar választásokon korlátozott választási megfigyelés zajlott, most teljes körű misszióról szól a javaslat: ez azt jelenti, hogy a tervek szerint összesen 218 munkatárs érkezne. Az erről szóló dokumentum szerint 18 hosszú távú megfigyelő már március eleje körül Magyarországon lenne, őket egészítené ki 200 olyan munkatárs, akik röviddel április 3-a előtt érkeznek és a választások után néhány nappal távoznak.
Ha ez valóban teljesül, akkor
Magyarország lesz az első olyan uniós tagállam, ahol teljes körű megfigyelést végeznek a szervezet munkatársai, ami mindenképpen jelzésértékű.
(Bár az EBESZ tavaly Bulgáriában is teljes körű megfigyelést javasolt, a koronavírus-járvány és pénzügyi problémák miatt ez nem valósult meg.)
Ahhoz, hogy mindezt megértsük, először nézzük meg, hogy mi a különbség a korlátozott, és a teljes körű választási megfigyelés között. Európai uniós tagállamokba általában az előbbit küldik, kisebb szakértői létszámmal és rövidebb időtartamra. A teljes körű misszió ezzel szemben hosszabb, 6-8 hétig tarthat, a szakértők mellett rövid távú megfigyelőket is tartalmaz (ők lennének most kétszázan), és átfogó megfigyelést is tartalmaz a választás napján.
Ahogy a választási megfigyelési kézikönyvben is szerepel, mindkettő vizsgálja a választás jogszabályi kereteit, a jelöltek regisztrációját, a kampányt, a média szerepét, az adminisztrációt vagy a szavazatszámlálást.
A teljes körű megfigyelés azonban jóval átfogóbb, már csak a nagyobb létszám miatt is. A munkatársak bármelyik szavazóhelyiségbe bemehetnek minden előzetes bejelentés nélkül, a helyszíneket sem hozzák előzetesen nyilvánosságra. Megnézik, jól lezárták-e az urnát, de még azt is, hogy időben nyílt-e meg a szavazóhelyiség.
A választási megfigyelők mindig párosával járnak, és egy-egy szavazóhelyiségben 30-60 percet töltenek, de ha úgy ítélik meg, később vissza is mehetnek abba, amit problémásnak találtak. A kézikönyvben az is szerepel, hogy miután beléptek, a megfigyelőknek be kell mutatkozniuk a szavazóköri elnöknek, röviden el kell mondaniuk látogatásuk célját, azt is hozzátéve, hogy a kormány meghívására végzik munkájukat. Lehetőség szerint több szavazóköri delegálttal kell beszélniük, főleg, ha azok különböző politikai pártokat képviselnek.
A szavazóhelyiségek környezetében is több mindenre oda kell figyelniük, ezek között szerepel, hogy
- vannak-e kampányplakátok, zajlik-e kampányolás a helyiség közelében;
- várakoznak-e tömegek a szavazóhelyiség előtt, ha igen, miért;
- van-e nyoma nyomásgyakorlásnak, feszültségnek;
- kapnak-e valamilyen kedvezményt a szavazók, hogy egy bizonyos pártra szavazzanak;
- vagy pedig, hogy akad-e nyoma többszöri szavazásnak.
A választási megfigyelésnek ugyanakkor van még egy fontos szabálya:
a javaslatot az EBESZ tette meg, a szervezet szabályai szerint a magyar kormánynak kell őket hivatalosan meghívnia.
Ez január 22-én meg is történt, ami annyiban nem meglepő, hogy még jól is jöhet nekik egy ilyen megfigyelés.
Egy esetleges elmarasztaló választási jelentés után ugyanis – ahogy arra a miniszter posztja is figyelmeztetett – akár arra is hivatkozhatnának, hogy a megfigyelők politikailag elfogultak, és megpróbálnak beavatkozni a magyar választásokba.
Kérdés egyelőre még az is, hogy az EBESZ tagállamai össze tudják-e gyűjteni a megadott határidőre a szükséges létszámot, és a szabályok szerint hajlandóak-e finanszírozni a missziót. A hosszú távú megfigyelők toborzása egyébként már elkezdődött, a felhívás a szervezet honlapján is olvasható.
Eszerint egyelőre 10 külső szakértő munkatársat keresnek, akiket körülbelül nyolc hétre küldenek Magyarországra. A jelentkezési határidő február 22-e, és feltétel, hogy aki jönne, ne legyen magyar állampolgár, valamint rövid határidőn belül el is tudjon indulni a feladatra. A 200 rövid távú megfigyelő jelentkezését az EBESZ helyi irodáiban várják.
Nyitottak a pozíciók az adminisztratív személyzet számára is, többek között sofőröket, biztonsági őröket, tolmácsokat és egy fő irodai takarítót is keresnek. A meghirdetett pozíciókból az is kiderül, hogy
a választási megfigyelők Budapesten kívül biztosan jelen lesznek Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Győrben, Pécsen, Nyíregyházán, Kecskeméten és Szombathelyen.
Bár a határidő rövid, és a 200 fő nem kevés szám, a magyar választások átpolitizáltsága miatt nehéz elképzelni, hogy ne sikerüljön ennyi embert toborozni. Már csak azért sem, mert nemrég egymástól függetlenül civilek és európai parlamenti képviselők is sürgették a teljes körű választási megfigyelési missziót.
Felmérték az igényt
Az EP-képviselők levelét januárban 62-en írták alá, a politikusok ebben amiatt aggódtak, hogy a választások „nem a legmagasabb szintű demokratikus normák szerint” fognak lezajlani.
A levélírók leszögezik, hogy a hamarosan esedékes választások előtt is további súlyosan aggasztó fejlemények történtek. Ezek közé sorolják a választási törvény 2020-ban, rendkívüli helyzet idején, nyilvános konzultáció nélkül elfogadott módosítását, amelynek a fő hatása szerintük az lenne, hogy a hivatalban lévőknek kedvezzen. Azt is megemlítik, hogy a kormány 2021 novemberében felülvizsgálta az állandó lakóhelyre vonatkozó regisztrációs szabályokat, ami megkönnyíti a fiktív lakcímek regisztrációját.
A Zöldek EP-képviselője, a francia Gwendoline Delbos-Corfield – aki egyébként a magyar jogállamisági jelentéstevő az Európai Parlamentben – az EUobservernek azt mondta, hogy a „súlyos magyarországi helyzet” tette szükségessé az EBESZ-missziót.
„Szívszorító és felkavaró volt ezt a levelet megírni, de úgy gondoljuk, hogy a választások veszélyben vannak” – tette hozzá Delbos-Corfield.
A képviselőktől függetlenül, mégis hasonló aggodalmakat fogalmazott meg közös levelében korábban húsz magyarországi civil szervezet is. Az egyik aláíró, a Political Capital az EBESZ javaslatának nyilvánosságra hozatala után diplomáciai mérföldkőnek nevezte a döntést, melynek – véleményük szerint – gyakorlati jelentősége sem elhanyagolható.
„A választás napján 200 megfigyelő párosával fogja járni a szavazóköröket, igy akár azok 5-10%-ába is eljuthatnak. A tudat, hogy a legkisebb településeken is bármikor betoppanhatnak, a visszaélésre készülőknek legalább egy részét elrettentheti – függetlenül attól, hogy kinek az érdekében készültek volna csalásra” – írták.
Éppen ezért meggyőződésük, hogy az EBESZ teljes körű delegációjának munkája minden politikai erőnek egyformán az érdekét szolgálja.
Az EBESZ természetesen nem a levelek, hanem saját tapasztalatai alapján döntött a teljes körű választási megfigyelésről. Munkatársaik január 17–21 között, a magyar kormány meghívására jártak hazánkban, úgynevezett igényfelmérő misszión - ez után egy nappal hívta meg őket a kormány. Ezen tanulmányozták a választásokkal kapcsolatos jogszabályokat, intézményi struktúrákat és beszélgettek választási szereplőkkel, az ellenzéki és a kormányoldalról is, illetve találkoztak állami szervek és a média képviselőivel – köztük a hvg.hu munkatársával is.
A teljes körű megfigyelést számos szempont indokolta a küldöttség értékelése szerint. Megemlítették az esetleges választói megfélemlítést és szavazatvásárlást, a választások médiavisszhangját, a kampányfinanszírozás átláthatóságát, a panasz- és fellebbezési eljárás eredményességét, valamint a gyermekvédelmi népszavazás egyidejű megtartásának hatását ezekre a szempontokra.
A jelentésben az is olvasható, hogy a civil társadalom, az ellenzék és sajtó képviselői kijelentették a beszélgetéseken, hogy a médiakampányok egyoldalú lefedettsége, a független magánmédia korlátozott országos elérése, valamint az óriásplakáthelyek hiánya alaposan befolyásolja az egyenlő versenyfeltételeket. A kormánypárti beszélgetőpartnerek azonban nem fejezték ki aggodalmukat a kampány lebonyolításával, valamint a választási bizottságokkal és az állami intézményekkel kapcsolatban.
Az EBESZ képviselői az aggályok közé sorolták a Magyarországon kívül élő szavazók szállításának lehetséges megszervezését és a szavazatvásárlást, különösen a kiszolgáltatott csoportok, például a romák, valamint a vidéki közösségek körében.
Megállapításait az EBESZ csak a választás után fogja nyilvánosságra hozni, hasonlóan 2018-hoz, amikor – a korlátozott választási megfigyelés után – demokratikusnak nevezték a választást, de kiemelték, hogy nem voltak egyenlőek a feltételek. A feltárt problémák között akkor azt említették, hogy
- a kormányzati és a fideszes kampány összemosódott,
- a közmédia elfogult volt, egyoldalúan tájékoztatta az embereket a pártok programjairól, így a választók nem biztos, hogy megalapozott döntést tudtak hozni,
- és a kettős állampolgárok és a külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező szavazók nem egyenlő feltételek mellett adhatták le voksaikat.
A szervezet több ajánlást is megfogalmazott, többek között azt, hogy a magyar kormányzatnak törekednie kellene a közmédia függetlenítésére, azonos lehetőséget kellene adnia minden külföldön élő szavazónak, illetve nem kellene korlátoznia a civilek jogait.
Leginkább politikai üzenet, de fontos hivatkozási alap lehet
Nagyon fontos az is, hogy a megfigyelők semmilyen módon nem avatkozhatnak bele a választási folyamatokba, az ő céljuk az, hogy mindent rögzítsenek a választások tisztasáságáról szóló későbbi jelentéshez. Erről általában már néhány nappal a választás után születik egy összefoglaló, a nagyobb jelentést pedig – ahogy ez négy éve is történt – később adja ki a szervezet.
Hogy ennek a politikai üzeneten kívül mekkora a jelentősége, az persze kérdéses. A legfontosabb – és ezt az EBESZ is külön kiemeli – hogy a végső jelentésben ajánlásokat fogalmaznak meg az adott ország kormánya számára, hogyan lehetne javítani az egész választási folyamaton. Ezek a javaslatok érinthetnek törvényi vagy akár adminisztratív változásokat is. A jelentésben az is mindig szerepel, hogy az EBESZ ehhez kész segítséget is nyújtani, sőt ösztönzik is a kormányokat, hogy ezt vegyék igénybe.
Az, hogy ezeket a magyar kormány betartja-e, csak rajta múlik – a 2018-as jelentésben megfogalmazott ajánlásokból például keveset teljesített, ezek így valószínűleg az ideiben is benne lesznek. Bár konkrét következménytől valószínűleg nem kell tartani, a nemzetközi közösség előtt mindenképpen problémás lehet egy esetleges elmarasztaló jelentés, melyet később hivatkozási alapként is lehet használni a magyar választások tisztaságáról szóló kifogásokhoz.
EBESZ: Demokratikus volt az áprilisi választás, de nem voltak egyenlőek a feltételek
