A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás, a bizottság momentumos alelnöke, Budapest VI. kerületének polgármestere. A héttagú bizottság elnöke a Fidesz–KDNP képviselője, Kovács Péter, aki a XVI. kerület polgármestere.

A Városháza állítólagos eladásának tervéről tavaly novemberben jelentek meg hírek, amikor az Index azzal vádolta meg Budapest jelenlegi vezetését, hogy vevőt keresnek a műemléki védelem alatt álló épületegyüttesre. Karácsony Gergely főpolgármester nem sokkal ezután jelezte: szó sincs ilyen tervről. „Ma olvastam utoljára Indexet. Az index.hu-t sajnálatos módon elérte a fake news korszelleme. A kissé szokatlan módon a főszerkesztő által személyesen jegyzett cikk – a sajtóetikai szabályokat megsértve, a reakciót be sem várva – ma reggel háromnegyed nyolckor úgy került ki vezető anyagként a portálra, hogy mindössze húsz perccel azelőtt kérték egyáltalán a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozatát” – írta akkor Karácsony. Ezután állt össze a vizsgálóbizottság.

Soproni mostani bejegyzéséből kiderül, hogy a munka során több mint 10 embert hallgattak meg „sok-sok órán keresztül”, és mintegy 5,5 GB terjedelmű „dokumentumtömeget” néztek át. A bizottság ezek alapján öt megállapítást tett. Az első ezek közül Soproni szerint, hogy

nem született arra vonatkozó döntés a 2019 októberében megválasztott városvezetés részéről, hogy a Városháza épülete eladásra kerüljön. Ezzel ellentétben a Főpolgármesteri Hivatal által nyilvánosságra hozott döntéselőkészítő anyag alapján a Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-ai ülésén a főpolgármester a Városháza épület további fejlesztésére vonatkozó irányokat határozott meg.

A vizsgálóbizottság tagjai átnézték a 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések teljes dokumentációját (ezekbe értékbecslések, pályázati dokumentációk, beérkezett pályázatok, bontási jegyzőkönyvek, adásvételi szerződések, elővásárlási jogról való lemondások, birtokbaadási jegyzőkönyvek tartoznak), és ezek alapján egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő, „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna – írta Soproni a második pontban.

Karácsonyéknak ástak vermet a Városháza-üggyel a kormány propagandistái, maguk estek bele

A kormány propagandaközpontja nemcsak félrelőtt, amikor az ellenzék feltételezett vezéralakjaiként Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta kompromittálni, de azt sem vette észre, hogy a Fidesz holdudvara tűnik fel a titokzatos Anonymus sztorifüzérjében.

A bizottság alelnöke szerint „a Fővárosi Önkormányzat ingatlanértékesítésének kialakult eljárása a döntés-előkészítés számos hatáskörrel rendelkező szerv közötti megosztására, ennek során egymás ellenőrzésére, illetve a teljes átláthatóságra épül. Az ingatlanértékesítés integritását sértő, befolyásolásra irányuló kísérletek erre figyelemmel olyan sok személy bevonását tennék szükségessé, amely azok titokban maradásának esélyét lényegében kizárják.”

A bizottság megvizsgálta az ügy kulcsszereplőjének tartott Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszert” is. Megállapították, hogy a rendszert állítólagosan működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban sem Karácsony Gergely főpolgármesterrel, sem Tarlós István volt főpolgármesterrel, sem pedig Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel. „A két érintett nyilatkozata szerint Berki Zsolt több alkalommal találkozott Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettessel (2010–2019), amely találkozókon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése iránt érdeklődött. A Vizsgálóbizottság az általa megvizsgált anyagok, továbbá írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján nem találta semmilyen nyomát, hogy a hangfelvételeken szereplő ún. jutalékos rendszer működött volna a Fővárosi Önkormányzat értékesítései során” – hangsúlyozta Soproni Tamás.

Az ötödik pontban arról ír az alelnök, hogy a vizsgálóbizottság szakértőt hallgatott meg azzal összefüggésben, hogy „a hangfelvételek készítésének, annak összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével”. Soproni szerint a vizsgálóbizottság „kompetencia hiányában” ebben az ügyben nem tud kellő mélységű vizsgálatokat elvégezni. „Ugyanakkor a szakértői vélemény alapján a 2022. évi választások az orosz biztonságpolitikai törekvések szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak, amelyből más országok tapasztalatai alapján a választásokba az orosz érdekeltségeken felhasználásával való beavatkozás lehetősége is felvetődik. Ennek részletesebb vizsgálata más állami szervek kompetenciájába tartozik” – írta.