Hogyan lehet biztonságban, ismételt traumatizálás nélkül, mégis pártatlanul kihallgatni egy szexuálisan, vagy más okból bántalmazott gyermeket? A megoldáson hosszú évek óta Magyarországon is dolgoznak a szakértők, a hvg.hu információi szerint most egy munkacsoport is alakult, hogy összehangolja a rendőrség és a gyermekvédelem munkáját.
- Tíz éve a gyermekközpontú igazságszolgáltatás évét ünnepelte Magyarország.
- Az elmúlt években a rendőrségeken és a bíróságokon is kiépültek a gyermek meghallgató helyiségek, de a jogszabályi változások még hiányoztak.
- Az áttörést egy tavalyi törvénymódosítás hozta, mely a büntetőeljárásokban is lehetővé tette egy különleges, gyermekbarát kihallgatási módszer alkalmazását.
- Ahhoz azonban, hogy ez meghonosuljon, még több szakemberre, képzésekre és terápiás központra van szükség.
- Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mik a gyermekek kihallgatásának legfőbb kihívásai, és 2022-ben mennyire gyermekbarát az igazságszolgáltatás Magyarországon.
A védett otthontól nem messze rabolta el óvodás lányát az édesanyjával együtt egy kaposvári apa. Egy kiskorú gyerek egyeztette a rendeléseket a szüleitől drogot rendelő vevőkkel. Fenyegetéssel vettek rá egy kiskamasz lányt, hogy meztelen képet küldjön magáról az interneten.
Íme három példa csak a múlt hónapból, amikor az ügyészség olyan bűnügyben emelt vádat, melynek kiskorú áldozata is volt. Ahhoz, hogy ezek az ügyek eljussanak a vádemelésig, a gyerekek sokszor kulcsfontosságú segítséget nyújtanak a hatóságoknak, ezért nem mindegy, hogy egy nyomozás alatt, vagy a büntetőeljárásban hogyan bánnak és hogyan hallgatnak meg egy gyereket.
Magyarországon hosszú évekig ez nem volt pontosan részletekbe menően szabályozva, és még a nyolcvanas-kilencvenes években is előfordult, hogy például szexuális erőszak áldozatává vált gyereknek
a rendőrségen, rideg, hivatal környezetben, páncélszekrények, nagy asztalok, egyenruhás emberek között, ismeretlen helyzetben kell elmondania, mi történt vele.
Mára ez szerencsére megváltozott, és azt sem vitatja senki, hogy a gyermekáldozatoknak vagy gyermektanúknak különleges bánásmódra van szükségük az igazságszolgáltatásban. Mégis, amikor egy gyermeket szexuális, vagy más típusú bántalmazás ér, nehezen elkerülhető, hogy újra és újra el kelljen mesélnie, mi történt vele. Kikérdezhetik a rendőrségen, a gyámhivatalban, a bíróságon, vagy akár a szakértői vizsgálaton is, ami azt jelenti, hogy évek alatt akár többször is fel kell idéznie magában a traumát.
Magyarországon az elmúlt években egyre több próbálkozás volt arra, hogy a gyerekeket biztonságban, nyugalomban, számukra érthető módon hallgassák ki. A rendőrségen már 2012-ben – a gyermekbarát igazságszolgáltatás évében – megjelentek a gyermek-kihallgatószobák, melyek nemcsak színesek és barátságosak voltak, hanem arra is lehetőséget adtak, hogy kamerafelvételt készítsenek az ott történtekről.
De bármilyen furcsa, még ezen is volt mit fejleszteni.
Nem csillámpónis
„Hamar rájöttünk, hogy ha a kihallgatószoba ennyire színes és tele van játékokkal, az könnyen el tudja terelni a gyermek figyelmét arról, miért van ott” – mondta a hvg.hu-nak Nagygyőr Csilla alezredes, az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.
Ráadásul – mint mondta – az áldozatok egy része nagyon rossz körülmények közül érkezett, és a csillámpónis környezet miatt – ami figyelmüket elterelte – a meghallgatásuk, igazságügyi szakértői vizsgálatuk megnehezült. Ez az 5-6 évesekre kialakított környezet a kamaszok számára sem volt ideális.
A szobák végül a rendeletek alapján különleges meghallgatóhelyiségekké változtak, és 2018-ban hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény is, amely bevezette a különleges bánásmód jogintézményét. A rendőröknek emellett ma már különleges kihallgatási technikákat is oktatnak, nem véletlenül.
„Tudni kell, miért működik másképp egy gyerek, hogyan tudunk rá figyelni, hogyan lehet biztosítani, hogy biztonságban érezzék magukat, mindeközben mi is objektívek és pártatlanok maradjunk. A gyermekek kihallgatásának számos sajátos jellegzetessége van, amelyek betartása speciális ismereteket és készségeket követel meg. A siker feltétele, hogy a környezet a gyermek számára barátságos, ismerős legyen, a kérdések a gyermek számára érthetőek legyenek, a gyermeket kihallgató rendőr értse a gyermekek nyelvét, a kihallgatás során a rendőr képes legyen többnyire semleges, barátságos módon reagálni, és az egész eljárás a gyermek kíméletével folyjon” – sorolt fel csak néhány nehézséget az alezredes.
A gyermekek megfelelő kihallgatása egy szexuális bántalmazás esetében kulcsfontosságú lehet, hiszen ezekben az esetekben
a gyermek vallomása sokszor az egyetlen bizonyíték, mivel a bűncselekmények gyakran zárt ajtók mögött történnek.
Ez természetesen nemcsak Magyarországon probléma, a világ más országaiban is keresték a megoldást, hogyan lehetne pártatlanul, mégis a lehető legkisebb sérülést okozva kihallgatni a gyermekáldozatokat. Európában 1998-ban – az amerikai Child Advocacy Center mintájára – Izlandon hozták létre az első Barnahus-házat (a szó izlandi nyelven gyerekházat jelent), ahol komplex módszerrel oldják meg a bántalmazásban érintett gyermekek problémáját. A módszert ma már közel 20 európai országban alkalmazzák a nemzeti jogszabályoknak megfelelő változtatásokkal. Magyarországi bevezetését 2016-ban Lazáry Györgyné igazságügyi pszichológus szakértő kezdeményezte Szombathelyen.
Kell-e abúzusbaba?
A módszer lényege, hogy a bántalmazással, szexuális abúzussal érintett gyermekeket biztonságos környezetben tudják meghallgatni. A meghallgatást követően pedig ugyanazon a helyen megtörténhessen a gyermek igazságügyi pszichológiai szakértői, orvosi vizsgálata és támogató terápiája is.
Szombathelyen a barátságos szobákban – sok szakértő által azóta már vitatott – nemi szerveket is viselő „abúzusbabák” is helyet kaptak, melyekkel a gyerekek akár el is játszhatják, mi történt velük. A gyerekek meghallgatására kialakított helyiség ugyanúgy néz ki, mint egy egyszerű szoba, de teljeskörűen fel van szerelve kamerákkal és mikrofonokkal. Még az orvosi szoba is úgy van berendezve, hogy ott biztonságban érezhesse magát a gyermek. A berendezők arra is figyelnek, hogy semleges képek legyenek a falon, mert ha olyan helyszínt ábrázolnak, amelyeknek köze volt a bántalmazáshoz – akár vizet vagy erdőt – az traumatizálhatja a kicsit.
Hiába elismert azonban nemzetközi szinten is a módszer, az igazságszolgáltatásban egyáltalán nem olyan egyszerű a bevezetése. Az izlandi módszer alkalmazása, miszerint a gyermekeket egy pszichológus, a gyermek számára megfelelő környezetben és érthető kommunikációs módszerrel hallgassa meg, a büntetőeljárási törvény alapján eddig nem volt lehetséges Magyarországon.
Éppen ezért nevezte mérföldkőnek a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a törvény módosítását, mely 2021. január 1-től lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárásokban szaktanácsadók hallgassák ki a gyermeket, a nyomozó hatóság irányításával.
Ahhoz azonban, hogy a gyermekvédelem és az igazságügy megfelelően együtt tudjon dolgozni, nemcsak új jogszabályokra, hanem megfelelően képzett szakemberekre, valamint még több ilyen házra van szükség.
Ez utóbbi már el is kezdődött, hiszen Szombathely mellett tavaly februárban Budapesten a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Alföldi utcai épületében megnyílt a Meghallgató és Terápiás Központ, illetve júniusban Debrecenben is, és még idén Pécsen, Gyulán és Miskolcon is tervezik hasonló létesítmények megnyitását. A terv, hogy belátható időn belül minden megyében legyen egy ilyen hely a gyermekeket és a különleges bánásmódot igénylő áldozatok (például szexuális erőszakkal érintettek) számára. A „Barnahus” név furcsa hangzása és az áthallás miatt Magyarországon inkább a Meghallgató és Terápiás Központ kifejezést használják a szakemberek.
Azt, hogy ilyen házakra szükség van, jól bizonyítja, hogy
2021. december 10-ig csak az Alföldi utcai Meghallgató és Terápiás Központban 38 rendőrségi meghallgatás volt, ahol a nyomozók hallgattak ki gyermekeket –
írta a hvg.hu kérdésére Erdei Sándor, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója.
Ennek berendezése nagyon hasonló, mint a szombathelyi Barnahus-házé: a Meghallgató és Terápiás Központban van orvosi vizsgálószoba, a meghallgatóhelyiségben négy kamera készít kép- és hangfelvételt, amit a monitorszobában lehet nyomon követni. A kihallgatásra váró gyereknek, ha szüksége van rá, lehetősége van arra, hogy egyen, igyon, tisztálkodjon és pihenjen.
A rendőrségi meghallgatást követően a gyermeket és az őt kísérő szülőt, gondviselőt, törvényes képviselőt tájékoztatják arról, hogy a Meghallgató és Terápiás Központ pszichológusa a későbbiekben igény esetén több alkalmas pszichés segítségnyújtást biztosít a gyermek számára.
Az is fontos, hogy a Központot nem egy rendőrségi épületben, hanem gyermekvédelmi intézményben alakították ki. Így elkerülhető, hogy a gyerek megbilincselt bűnözőket vagy számára ijesztő jeleneteket lásson.
Összefogtak
Miközben Magyarországon több Meghallgató és Terápiás Központ is megnyílt, az izlandi minta szerinti módszer jelenleg nem alkalmazható, mert nincs elég – erre a feladatra speciálisan – kiképzett szakember, így nálunk jelenleg a rendőrök vezetik a kihallgatásokat.
Tehát hiába engedi meg a törvény, ahhoz, hogy szaktanácsadó hallgassa ki a gyermeket a nyomozó irányításával, rengeteg munkára van még szükség. „Fontos, hogy milyen szaktudással, kompetenciával kell rendelkeznie a szaktanácsadónak. Mi úgy látjuk, hogy nagyon komplex ismereteket igényel. Így a pszichológiai, büntetőjogi, büntetőeljárási, a kriminalisztikai, gyermekvédelemi ismeretekkel is egyaránt rendelkezniük kell” – sorolta a feladatokat Nagygyőr Csilla.
A területek összehangolásáért a hvg.hu információi szerint
eddig egyedülálló módon egy munkacsoport is alakult, ebben az összes szervezet és szakterület képviselteti magát.
Az Országos Bírói Hivatal, az Országos Kriminológiai Intézet, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Országos Rendőr-főkapitányság, és az Igazságügyi Minisztérium munkatársai mellett pszichológus és pszichiáter szakértők dolgoznak a jogszabályi kereteken és a módszertanon, ami segíti a rendőrség és a gyermekvédelem munkáját.
A képzések mindenesetre már elkezdődtek: novemberben például Nagygyőr Csilla mellett Danny Sluyts nyomozó, a belga rendőrség szakértője oktatta kihallgatástechnikára a gyermekvédelem munkatársait. Ez azért is fontos, mert a szaktanácsadók segítők, akiknek a gyermek jólléte az első, egy rendőrségi kihallgatáson viszont sok minden másra, így az objektivitásra, a bűntetőeljárási jogszabályokra is oda kell figyelni.
„Gyermeket csak akkor hallgatunk ki, ha az elkerülhetetlen, alapvető célunk ilyenkor a lehető legtöbb hiteles információt feltárni és megszerezni. A büntetőeljárás során a gyermekek védelmére kell törekednünk, miközben a lehető legtöbb információt próbáljuk meg beszerezni tőlük. Bár törekszünk rá, de sajnos nem ígérhetjük meg azt a gyermeknek, hogy csak egyszer fogjuk kihallgatni, hiszen sajnos az eljárás során végig felmerülhetnek olyan részletek, amiket meg kell tőle kérdeznünk” – mondta Nagygyőr Csilla.
Ha minden jól megy, akkor hamarosan erre is megoldás születik, az ORFK, együttműködve az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattal ugyanis nemrég felkérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánját, hogy alapítsanak egy másoddiplomás képzést, ahol a szaktanácsadók egy év alatt elsajátíthatják a legfontosabb tudnivalókat és a speciális kihallgatási technikát.
A cél addig is, hogy elkészüljön az ehhez szükséges módszertan, ha pedig a szakemberek képzése is megvalósul, és a Meghallgató és Terápiás Központok elkezdhetik munkájukat a bűntetőeljárásokban, akkor nagy esély van rá, hogy a jövőben Magyarországon mindenhol gyermekközpontú igazságszolgáltatáshoz jussanak a gyermekkorú áldozatok.
Navracsics: minden rendőrségen lesz gyermekbarát kihallgató
