A Királyok és szentek című kiállítás körül amiatt pattant ki botrány, hogy az irányítójának a Magyarságkutató Intézet egyik kétes hírnevet szerzett kutatóját tették meg. Az emiatt tiltakozó külsős kutatókat próbálják most kiengesztelni.
Azok után, hogy a Magyarságkutató Intézet szerepvállalása miatt több kutató is visszavonta a Királyok és szentek – Árpádok kora című kiállításhoz írt tanulmányát, a számos kifejezetten jobboldali tudóst is megmozgató tiltakozást azzal próbálják most leszerelni, hogy a két külön kötetet jelentetnek meg a kiállításhoz – értesült lapunk.
Az ügy előzménye, mint az a Válasz Online nyomán lapunk is megírta: Kásler Miklós emberminiszter és L. Simon László, a Nemzeti Múzeum vezetőjévé avanzsált fideszes politikus az öt éve tervezett, márciusban Székesfehérvárott megnyíló Királyok és szentek – Árpádok kora című nagyszabású kiállítás megvalósítását és katalógusának szerkesztését az utolsó pillanatban kivette a múzeum szakembereinek kezéből, és átadta a Magyarságkutató Intézetnek. A Magyarságkutató Intézet részéről egy tudományos fokozat nélküli régész, bizonyos Makoldi Miklós – aki a csúsztatásoktól hemzsegő Pozsonyi csata című filmmel szerzett kétes hírnevet – vette át a munkát, aki szerint „túl sok figyelmet kapott a nem keresztény népek története” a tárlaton. A Nemzeti Múzeum munkatársai nem tiltakozhattak, mert főnökük, L. Simon László megtiltotta azt, de a kötet szerzői nem tartoznak az intézményhez, így ők visszavonták tanulmányaikat a kiállítást kísérő kötetből. Érveiket közleményben magyarázták el.
Értesülésünk szerint a Magyar Tudományos Akadémiától elvett kutatóintézetekből létrehozott Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnöke, Maróth Miklós – aki Kásler Miklós régi ellenlábasa – most azt ígéri, hogy az intézmény a Nemzeti Múzeummal közösen, külön kötetbe kiadja a Királyok és szentek című kiállítás átalakítása miatt visszavont tanulmányokat, igaz csak ősszel.
A Nemzeti Múzeumban hírzárlat van, a főigazgató hallgat, a leváltott kurátoroknak azt kell mondaniuk a sajtónak, hogy „nem aktuális nyilatkozniuk a kérdésről”. Úgy tudjuk, hétfőn L. Simon László eligazítást tartott a múzeum dolgozóinak, ahol ismét felszólított mindenkit a hallgatásra.
Az alternatív kötettel a kormány talán arra számít, hogy kifogja a szelet a tiltakozók vitorlájából azzal, hogy megnyugtatja a kötet szerzőit. De valójában a tudósok tiltakozásnak okát, azt a példátlan esetet, hogy egy öt éve készülő kiállítás kurátorait az utolsó pillanatban leváltják, és szakmailag megkérdőjelezhető személyre bízva átrendezzenek, nem orvosolja.
A Magyarságkutató Intézetet már korábban átvette a projekt pénzügyi részét, és információnk szerint igyekezett tartalmi kérdésekbe is beleszólni, amit ezek szerint L. Simon Lászlónak nem sikerült megakadályoznia. A Nemzeti Múzeumban most sokan attól tartanak, hogy a durva beavatkozás miatt veszélybe kerülhetnek a nemzetközi kölcsönzések, mert a neves múzeumok nem adják majd tárgyaikat egy botrányoktól övezett kiállításhoz.
A döntéssel kapcsolatban korábban az MTA-tagokból álló Stádium 28 Kör fejezte ki aggodalmát, hétfőn pedig a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya osztályülésének 25 tagja jelentetett meg nyilatkozatot. „A kiállítás megvalósításának körülményeit alapjaiban megváltoztató döntés — a maga brutális nyíltságával — félreérthetetlenül jelzi, milyen szerep jut a tudománynak a dilettantizmus tobzódása idején” – írták.
