Az ismertek mellett három kisebb, viszonylag ismeretlen párt is az elsők között jelentkezett be az áprilisi választásra. Pedig közülük kettő régóta működik, több választáson is elindultak, de eddig átütő sikert nem értek el. A harmadik frissen, pár hónapja alakult.
Még nem tudható pontosan, hogy hány párt neve lesz a szavazólapon az április 3-i választáson, hiszen csak most kezdődött a jelentkezési időszak, de az első, magukat akár országos listán megméretni kívánó, akár egyéni jelölteket állító szervezeteket – nem jogerősen – már jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
A 2018-as parlamenti választáson 23 pártlista szerepelt a listás szavazólapon. Míg 4 éve csak két ellenzéki párt, a Párbeszéd és az MSZP indult közös listán, így a 23-as listán ezek egynek számítottak, most hat ellenzéki párt indul közös listán – DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd –, így ők most egynek számítanak majd; éppúgy, mint a mindig is közös listán induló Fidesz és KDNP. Ugyan a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás hat pártja esetében igaz, hogy egyéni jelölteket közösen indítanak majd, mégis, jelölő szervezetként ezt a nyolc pártot külön-külön nyilvántartásba kell venni.
A testület a múlt héten döntött az első nyilvántartásba vételekről, ekkor 11 jelölő szervezetet hagytak jóvá. Itt nem csak pártokról van szó: az Országos Lengyel Önkormányzat például azért szerepel a felsorolásban, mivel nemzetiségi listára is lehet majd szavazni, ilyet pedig csak a 13 elismert nemzetiség képviselete állíthat. Az eddig nyilvántartásba vett jelölő szervezetek:
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt
- Mi Hazánk Mozgalom
- Momentum Mozgalom
- Egyenlőség Roma Párt
- LMP-Magyarország Zöld Pártja
- Demokratikus Koalíció
- Párbeszéd Magyarországért Párt
- A Haza Pártja
- Magyar Szocialista Párt
- Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete
- Országos Lengyel Önkormányzat
A fentiek közül három jelölő szervezet lehet viszonylag ismeretlen a közvélemény előtt: az Egyenlőség Roma Párt, A Haza Pártja és a Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete. A hvg.hu utánajárt, hogy mit kell tudni ezekről a szervezetekről, kik a képviselőik, milyen politikai múltjuk van, és milyen értékeket, célokat képviselnek.
Egyenlőség Roma Párt: újra nekifutnak
Keveseknek csenghet ismerősen az Egyenlőség Roma Párt (ERP) neve, pedig nem új pártról van szó, hiszen 2017 őszén alakultak. Sőt, a párt már a 2018-as választáson is nagy tervekkel indult: nemcsak egyéni jelölteket, hanem országos listát is kívánt állítani. Utóbbihoz az új szabályok szerint ma már az kell, hogy legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni jelöltet állítsanak, de 2018-ban az országos listához az is elég volt, ha egy pártnak 27 választókerületben – 9 megyében és Budapesten – volt egyéni jelöltje.
Ezzel próbálkozott a 2017-ben Putnokon bejegyzett ERP is, ám nem sikerült megugraniuk a határt. Noha kiállítottak a szükséges 27-nél több, összesen 32 jelöltet, ám a választási szervek közülük 17-et – különböző formai okok miatt – elutasítottak, vagyis végül csak 10 egyéni jelöltjük indult, országos listát pedig nem tudtak állítani. A párt elnöke kezdettől Lázi Attila, ő 2018-ban egyéniben el is indult pártja színeiben, méghozzá az ózdi központú, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3-as egyéni választókerületben (ahol azonban csak mérsékelt sikert tudott elérni):
a pártelnök egyéniben az összesen 27 jelölt közül a tizenegyedik helyen végzett mindössze 74 voksot szerezve, vagyis a szavazatok 0,17 százalékát begyűjtve.
Lázi ráadásul ezzel az eredménnyel messze a legjobban teljesített pártja jelöltjei közül, mivel a másik 9 jelölt összesen csak 95 szavazatot szerzett. A Fejér megye 5-ös egyéni választókerületében induló Kolompár Attila például 7 voksot gyűjtött be (a szavazatok 0,02 százalékát), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2-es körzetében induló Varga Katalin Nikoletta pedig 8 szavazatot kapott.
A párt a Facebookon is jelen van, bár nyilvános csoportjának mindössze 851 tagja van cikkünk írásakor, és programjukról a csoportban nem találni információt, honlapjuk nincs, az elnök, Lázi Attila Facebook-oldalán szintén nincs a pártról szóló, friss tartalom. Nem jó jel, hogy az Állami Számvevőszék tavalyi vizsgálati jelentése szerint az ERP azon 160 (az 1 százalékos választási eredményt el nem ért, így rendszeres állami támogatásra sem jogosult) párt között van, amelyik “egyike sem biztosította az ellenőrizhetőség alapvető feltételeit”.
Az ERP egyébként a 2019 májusi európai parlamenti választáson is nyilvántartásba vetette magát, ám végül egyetlen jelöltet, így listát sem tudott állítani. Az ugyanabban az évben, ősszel megtartott önkormányzati választáson pártként nem is próbálkoztak, viszont Lázi Attila pártelnök független képviselő-jelöltként elindult a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 2500 lakosú Forró településen, ám az alig 6 százalékos eredménye, a megszerzett 78 szavazat nem juttatta be a képviselő-testületbe.
A Haza Pártja: régi ismerős, új néven
A közéletben még mindig kevéssé ismert, bár immár 10 éves múltra tekint vissza az A Haza Pártja – igaz, ezen a néven csak 2017 ősze óta létezik. Elnökének, Kásler Árpádnak a neve már ismerősebben hangozhat, hiszen a most 50 éves, az erdélyi Déván született politikus egy évtizede aktív párt-, mozgalom-, és tüntetésszervező, tevékenysége fókuszában pedig főleg a devizahitel-károsultak állnak. Kásler 2009-ben alapította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét, majd 2012-ben a Rendszerváltó Mozgalom Pártot. Egy évvel később vezetésével létrejött A Haza Nem Eladó Mozgalom, amely egyesült a párttal, és felvette A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt nevet.
A párt ezen a néven el is indult a 2014-es parlamenti választáson. A kampányban pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy képviselő-jelöltjei – jelölti mentelmi jogukkal élve – az intézkedő rendőrökkel szemben megakadályoztak Szarvason egy kilakoltatást. A választáson a párt 66 egyéni jelöltet indított, így országos listát is állíthatott. Listás eredménye azonban 1 százalék alatt maradt, mivel a kapott 23 507 listás szavazat csak a voksok 0,47 százaléka volt. Egyéniben a legjobban a pártelnök Kásler szerepelt, aki Békés megye 3-as választókerületében 5,71 százalékot ért el. Az azévi önkormányzati választáson a körzet központjában, Gyulán Kásler polgármesterjelöltként is indult, de csak 5,2 százalékot ért el.
A 2018-as választáson – az időközben megváltoztatott, rövidített, A Haza Pártja néven indult – párt a kellő számú egyéni jelölt hiányában országos listát nem állíthatott, 23 egyéni jelöltje pedig szerény eredményeket ért el. Látványos volt a 4 évvel korábbihoz hasonlóan Békés 3-ban indult pártelnök visszaesése, aki 2018-ban már csak 0,72 százalékot ért el. Aligha meglepő, hogy a párt most áprilisra “új stratégiával” próbálkozik. Kásler pártelnök közlése szerint eddig “igyekeztünk lefedni az egész országot, ezért valójában sehol nem értünk el átütő sikert”, most viszont “a 106 országgyűlési egyéni választókerület helyett egyetlen egy választókerületre koncentráljuk az összes erőnket". Ez az egy pedig a Békés 3-as körzet lesz, tehát várhatóan csak Káslert indítja a pártja. Ehhez persze a az anyagi erőforrásokat is koncentrálni kell, ami nem lesz könnyű, tekintve, hogy a párttagok nem nagyon fizetik a tagdíjat. Kásler minapi felhívása szerint
tavaly év végéig 5,46 milliós tagdíj-hátralék halmozódott fel, ezért a pártelnök felszólította a renitenseket, hogy “kéretik mindenkinek megerőltetni magát, és rendezze a hátralékát”.
MSZDDSZ: frissen alakult és mindenkin segít
A három kis párt közül az utolsó, a Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete (MSZDDSZ) tényleg nem ismert, de a párt valóban új, mindössze néhány hónapja, tavaly novemberben jegyezték be. A pártnak honlapja nincs, viszont számtalan megyei szervezetének van saját Facebook-csoportja, jellemzően néhány tucat, legfeljebb pár száz taggal. A pártot egy XX. kerületi társasházi lakásába jegyezték be, elnöke pedig Oratovszky Andrea.
A párt egyik Facebook oldalán az elnök azt írja: “Ezen párt arra hívatott, hogy a Magyarországon élő és dolgozó, dolgozni akaró szegény embereket segítse, támogassa egy jó és élhető életet teremtsen minden ember számára." Másutt az elnök konkrétabb: “a társadalom szélére szoruló mélyszegénységben élő emberek képviseletét szeretnénk ellátni, etnikai hovatartozástól függetlenül”.
Sőt, az MSZDDSZ – mint egy másik megyei szervezet Facebook-oldalán olvasható – nem kevesebbet vállal, minthogy “a jövőben tényleges érdekképviseletet lásson el minden állampolgár számára, az élet minden területén”. Már azt is tudni, hogy Oratovszky Andrea pártelnök egyéniben tervez indulni az áprilisi választáson, Győr-Moson-Sopron megye 1-es választókerületében. A Győr központú körzet nem ismeretlen az elnöknek, hiszen Győrben él. A cégbírósági adatok szerint korábban kültagja volt a városban működő olasz szépségszalonnak, de az ezt működtető betéti társaság jelenleg kényszertörlés alatt áll.
Indul a 20 milliárdos demokráciajáték: mi, és hogyan történik április 3-ig?
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény - választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
Gyurcsányozással intézte el a Fidesz, miért nem lesz Orbán–Márki-Zay-vita
