Néhány tízezer aláírást gyűjtött eddig össze a hvg.hu információi szerint Karácsony Gergely két népszavazási kérdéséhez egyenként az ellenzék országos aláírásgyűjtő akciójában. Pontos számot hivatalosan nem közölnek egyelőre a szervezők, de úgy tudjuk, a csütörtökön kezdődött aláírásgyűjtésről hétfő délelőtt kérték be először a részeredményeket, és meg nem erősített információink szerint 20 ezer körüli szignóról futottak be adatok, bár ezek nem teljesen naprakész számok lehetnek. Ezzel együtt is a kérdésenként 200 ezer támogató szignó január közepére ideálisnak tűnő összegyűjtéséhez a következő hetekben nagyon rá kell kapcsolni.

“A vártnál sokkal jobban halad az aláírásgyűjtés, és nemcsak Budapesten, hanem vidéken is”

– mondta az első napok tapasztalatairól a hvg.hu kérdésére a “jövővédő” aláírásgyűjtési kampányt is kézben tartó Zaránd Péter, aki amúgy Márki-Zay Péter kampányfőnöke. Zaránd konkrét számot kérdésünkre sem kívánt elárulni. Arra amúgy, hogy ő ennek a projektnek a felelőse, magyarázatot adhat, hogy bár a népszavazást Karácsony Gergely főpolgármester magánszemélyként kezdeményezte, a tervezett Fudan Egyetem ügye nemcsak az ő, hanem az egész ellenzéki együttműködés egyik fontos kampánytémájává vált. Ráadásul a referendum kiírásához szükséges, kérdésenként legalább 200 ezer érvényesnek aláírás összegyűjtése sem megy anélkül, hogy abban az ellenzéki összefogás hat pártja – MSZP, Párbeszéd, LMP, Jobbik, Momentum, DK – és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt mozgalma aktívan ne venne részt.

Két kérdés, egyenként 200 ezer szignó

Azt Zaránd Péter is megerősítette, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom és mind a hat párt részt vesznek az aláírásgyűjtésben, alapvetően országszerte az előválasztáson megválasztott 106, közös ellenzéki egyéni képviselőjelöltre és körzetére támaszkodva. A Nemzeti Választási Irodán (NVI) múlt héten, Karácsony által első körben felvett, 26 ezernél is több aláírásgyűjtő ívet nagyjából egyenlő arányban osztották el az egyes országgyűlési választókerületek között, illetve kapott belőlük a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). Az MKKP “passzivistái” 12 budapesti és egy vidéki – székesfehérvári – helyszínen gyűjtenek. Cikkünk megjelenésével egyidőben posztolt éppen a nehézségekről az MKKP a Facebookon. Azt írták: "Próbálnánk segíteni a népszavazásos aláírásgyűjtésben, de épp elakadunk, mert alig kaptunk az ellenzéktől aláírásgyűjtő íveket (...) 680 ívet adtak nekünk, mi már akkor is hüledeztünk, hogy ez nagyon kevés."

A “jövővédő” népszavazást legtöbben talán a Fudan Egyetem elleni egyik kérdésről ismerik, de valójában két kérdésről van szó. Az egyik kérdés valóban a korábban a kormány, a főváros és a IX. kerület közötti konszenzussal és együttműködésben tervezett Diákváros projektet nagyrészt “felfaló” kínai Fudan Egyetem budapesti kampusz-beruházását előkészítő törvény visszavonására irányul. A másik téma kevésbé ismert, viszont potenciálisan többeket érinthet, mivel azt célozza, hogy a jelenlegi 3 hónap helyett 9 hónapig folyósítsák az álláskeresési járadékot (egykori nevén munkanélküli segélyt). A két kérdés tehát a következő:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Ha a kérdésenként felvett 26 667 ívet – levonva belőle az MKKP-nak átadottakat – nagyjából egyenlő arányban elosztjuk a 106 választókerület között, akkor körülbelül kétszer 220-230 jut egy választókerületre, és mivel mindegyik ívre 15 név fér el, ez kérdésenként 3300-3500 aláírást jelenthet.

Túry Gergely

A hvg.hu információi szerint vannak választókerületek, ahol már szombaton, illetve vasárnap el is fogytak az ívek, vagyis már az első néhány napban össze tudtak gyűjteni a kérdésenként 3000-nél is több támogató szignót. Az NVI-től menet közben pótlólag is lehet plusz íveket igényelni, de az első körben felvett ívek száma is elvileg bőven túlbiztosított, mivel ha a 26 667 ívet teljesen feltöltik aláírásokkal, az kérdésenként az előírt dupláját, 400 005 aláírást jelent. Muszáj egyébként jóval többet – 20-30, de akár 50 százalékkal is többet – gyűjteni, mivel az NVI csak a minden szempontból szabályos, hiánytalan támogatásokat fogadja el érvényesnek, márpedig elírások, pontatlanságok ilyenkor mindig nagy számban előfordulnak.

Az aláírásgyűjtő pontokon résztvevőktől a hvg.hu úgy tudja, a többség úgy megy oda a kampány helyszíneire, hogy “a Fudan-népszavazást jöttem aláírni”, arról kevesebben tudnak, hogy az álláskeresési járadékról is lesz referendum, és annak a támogatói ívét is alá lehet írni, de általános tapasztalat, hogy aki már ott van, az mindkét kérdéshez aláír az íveken. Az ellenzék úgy számol: a Fudan eltörlésével együtt a Diákváros területén 12 ezer vidéki lakhatásáért is küzdenek, így ez a kérdés vidéken is tömegeket mozgathat meg, éppúgy, mint az álláskeresési járadék témája. Az elsők között írta alá egyébként az íveket Márki-Zay Péter is – aki szombaton eltörte a bal kezét, de mint fogalmazott, szerencsére jobbkezes, és addigra az ívet már aláírta –, és a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy kampányvideót is közzétett, melyben aláírásra buzdít:

Január közepénél nincs tovább

Azt Zaránd Péter kampányfőnök – aki egyébként a Momentum alapítója és a pártból való 2018 végi távozásig a Momentum kampányfőnöke is volt, majd Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt kampányfőnöke lett – nem kívánta kommentálni, hogy az ellenzéki pártok január közepéig tervezik összegyűjteni a referendum kiírásához szükséges aláírásokat. Az mindenesetre biztos, hogy a karácsonyi, év végi időszak a mozgósítás szempontjából nem a legjobb, ráadásul az idő sürget, mert a hvg.hu információi szerint legkésőbb január közepén le kell adni az íveket, ha az ellenzék biztosra akar menni, hogy a népszavazást kiírják a kormány “gyermekvédelmi” referendumával és az országgyűlési választásokkal egy időpontra. Erről itt írtunk bővebben:

A lehető legrosszabb időpontban kell az ellenzéknek 200 ezer aláírást gyűjtenie

Január közepére szeretne az ellenzék összegyűjteni kétszázezer aláírást, hogy a parlamenti választással egy időben rendezhessék a Fudan-népszavazást, de közben mindenki az ünnepekre készül, és szinte csak az hallatszik, amit a kormány mond.

Az Országgyűlés november elején változtatott törvényt, így már lehetséges népszavazást és országgyűlési választást tartani úgy, hogy a két esemény között kevesebb mint 41 nap legyen a különbség, vagyis akár egy napon is rendezhető a kettő. A változtatás ötlete amúgy nem a kormányé volt, ezt a törvénymódosítást Szabó Tímea párbeszédes képviselő nyújtotta be. Végül a parlament mégsem az ő, hanem az exjobbikos Volner János módosítóját fogadta el, ami az ellenzék számára korlátozóbb volt, mert a közforgalom előtt nyitott magánterületen végzett aláírásgyűjtést a tulajdonos írásbeli beleegyezéséhez kötötte, ezzel az aláírásért pultozók dolgát nehezíti.

Nehezíti az ellenzék dolgát emellett a karácsonyi, év végi időszak és az is, hogy az idő nem nekik dolgozik. Eleve hónapokkal később tudták csak elkezdeni az aláírásgyűjtést, mint tervezték. Karácsony Gergely még júliusban benyújtott öt kérdése közül ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság által augusztus végén jóváhagyott fenti kettő ellen több felülvizsgálati kérelmet is benyújtottak magánszemélyek és szervezetek – például a Volner Párt és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a Kúriához, a legfelsőbb bírói fórum pedig szinte maximálisan kihasználva a számára előírt legfeljebb 90 napos törvényi határidőt, csak december elején engedte tovább a két kérdést.

Túry Gergely

Az egyenként 200 ezer aláírás összegyűjtésére pedig ugyan a törvény 120 napot, vagyis szűk 4 hónapot ír elő legfeljebb, de az ellenzékinek érdeke ezt minél előbb, legkésőbb január közepéig leadni, hiszen ezután még több, hosszú határidő is következik. Az NVI-nek például legfeljebb 60 napja van az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Ha ezt maximálisan kihasználják, akkor március közepén hozhatnak hitelesítő döntést, ezután pedig az Országgyűlés nem mérlegelhet, köteles elrendelni a népszavazást, ám erre is van a törvényhozásnak legfeljebb 30 napja. Ehhez jön ezután Áder János köztársasági elnök 15 napos határideje, ami alatt ki kell tűzze a népszavazás időpontját. A határidők maximális kihasználása esetén máris április végén járunk, miközben az országgyűlési választás április elejétől kezdve május végéig bármilyen időpontra eshet.

A kormány nem tett le a Fudanról

Bár Karácsony Gergely főpolgármester hivatalosan részben azért döntött úgy, hogy a főváros korábbi fenyegetésével és az ezt lebegtető közgyűlési határozattal szemben végül nem vétózza meg a 2023-as atlétikai világbajnokságot, mert szerinte a kormány „már rég elengedte ezt a Fudan-történetet”, valójában a Budapest aligha tudta volna megakadályozni érdemben a sportrendezvényt, ráadásul minden jel szerint a kormány egyáltalán nem tett le a Fudan-projektről.

Fazekas István

Karácsony kijelentésének kommentálása elől december elején egy Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – többszöri visszakérdezés ellenére is – kitért, sőt azt mondta, hogy szerinte ez nem tartozik azon kérdések közé, amikre neki válaszolnia kellene. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy a nyár közepén tapasztalt lassulás, illetve tétovázás után a kormány több lépést is tett a Fudan-projekt előkészítésére, miközben hivatalosan úgy tűnik, hogy “jegeli” a kérdést, mondván: 2022 végéig kell bemutatnia a terveket, amelyek megvalósításáról népszavazás dönthet.

Addig is a színfalak mögött folytatódik viszont a projekt előkészítése: augusztus végén megalakult a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány. Ennek fő feladata a Fudan Hungary Egyetem fenntartása – hasonlóan a “modellváltó” egyetemek alapítványaihoz –, ám az egyetem még nem működik, az építkezést sem kezdték el, így nincs is mit fenntartani. Viszont a közérdekű vagyonkezelő alapítványnak nem kevés, az államtól kapott vagyona van – 600 millió forintnyi pénz és 13,2 milliárd forint értékű állami ingatlan –, ezzel pedig a kuratórium gazdálkodhat, vállalkozhat.

Már főigazgatója is van a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak

Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla - a főpolgármester el is indított egyet -, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.

Ráadásul a nem létező egyetemet fenntartó Alapítvány kuratóriuma is egyre csak bővül. Októberben például egy főigazgatóval, miután az eddigi kuratóriumi elnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mellé ebbe, a más felsőoktatási intézményi alapítványoknál nem létező, újonnan létrehozott pozícióba kinevezték Bertáné Dr. Bényi Krisztinát. A főigazgatónak a felsőoktatási szférában nincs ugyan munkatapasztalata, de korábban a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt. Arra azonban Palkovicsék nem válaszoltak a hvg.hu-nak, hogy milyen módon és kvalitások alapján választották ki a posztra Bényi Krisztinát, ahogy azt is titkolják, mennyit keres.

Titkolják a Fudan-alapítvány főigazgatójának fizetését

A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.

A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán időközben kiderült az is: a beruházás előkészítésén is dolgozik már állami megbízásból egy cég. A témában hozott, májusi kormányhatározat szerint a Fudan Egyetemet is magában foglaló Budapest Diákváros projekt előkészítését és megvalósítását egy 100%-ban állami tulajdonú zártkörű részvénytársaságnak kellene végezni, méghozzá olyannak, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hoz létre ötmillió forint jegyzett tőkével és 395 millió forint tőketartalékkal.

Miután az új MNV-s leánycégnek a cégbíróságon még novemberben sem volt nyoma, a helyzet tisztázása érdekében a hvg.hu közérdekű adatigényléssel fordult az MNV-hez. Az állami cégtől azt a választ kaptuk, hogy végül önálló vállalat a projektre nem jött létre. Közlésük szerint a Diákvárosról nyáron elfogadott törvény alapján “nem új alapítású társaság, hanem az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság mint építtető látja el a Budapest Diákváros beruházás tekintetében felmerülő állami feladatokat”.