A harmadik leggazdagabb magyarról annyi derült ki a Kodolányin tartott előadásában, hogy nagyon digitalizálna, de hogy pontosan hogyan állna neki, azt nem árulta el.
Szakmai előadásnak látszó kampányprogramot tartott csütörtökön a Kodolányi János Egyetemen Gattyán György, a Jasmin (kezdetben LiveJasmin) nevű szexchat-szolgáltatóból meggazdagodott üzletember, aki nemrég fedte fel, hogy a politikában is tervei vannak.
A negyedik emeleti előadót elsősorban az intézmény diákjai töltötték meg, de az eseményre a sajtót is meghívták, így szereztünk róla tudomást mi is. Mind a terem, mind az intézmény tele volt Gattyán testőreivel, akik lezárták az alsóbb emeleteket is.
Gattyán csupán röviden, alig pár percben beszélt az összegyűlt több száz fiatalnak. Ebben a pár percben viszont egy szédítő víziót vázolt fel. Szerinte egy olyan szemléletváltásnak jött el az ideje Magyarországon, amely évtizedekre előre meghatározza majd az ország helyét a világban. Ugyanakkor kiemelte, hogy szerinte ahhoz, hogy valaki egy sikeres projektet irányítson, nem szükséges a projekt minden eleméhez értenie, ő is abban jó, hogy a legjobbakat nevezi ki maga mellé.
A pornóvállalkozó imázsból kitörni igyekvő üzletember Magyarország digitalizációját több pontban látja, az első ezek közül az ország által használt rendszerek korszerűsítése lenne szerinte. Ezt példával is érzékeltette: szerinte az adó-, vagy tajszámot elég lenne egyszer rögzíteni az államapparátus szervereire, azt soha többé nem szabad az államnak elkérnie, viszont minden állami szervezetnek hozzá kell férnie. Olyanokat mondott, hogy "Magyarországnak új, agilis, optimalizált infrastruktúrára van szüksége".
Gattyán ezt követően arról beszélt, hogy a társadalom legnagyobb ékei annak inaktív polgárai, akiket be kell vonni az ország működésébe (bár pár perccel később már azt mondta, hogy Magyarországnak ma tízmillió aktív felhasználója van). Furcsállta, hogy a 21. században még van olyan ügyintézési folyamat, amivel be kell menni egy hivatalba, ezt szerinte fel kellene számolni, így tökéletesítve az állam és polgár közötti interakciót.
Az üzletember rövid köszöntőjének végén kijelentette, hogy a digitalizáció nem apad el, jelenleg is a negyedik ipari forradalom idejét éljük, ennek része az online oktatás. A legabszurdabb azonban kétségkívül a magyar Szilícum-völgy víziója volt. Gattyán ugyanis kiemelte, hogy szerinte arra volna szükség, hogy szerte az országban olyan innovatív létesítményeket hozzanak létre, amelyek szolgáltatói lehetnek a világnak, ezzel felemelve Magyarországot, külső segítség nélkül. Hozzátette: húsz éve ezzel foglalkozik, ezért ért ahhoz, amit elmondott.
Gattyán előadását tekinthetnénk a szokásos corporate bullshitnek, de az üzletember nemrég belépett a magyar politikai térbe azzal, hogy PR-interjúkban, fizetett hirdetésekkel, óriásplakátokkal belebegtette annak lehetőségét, hogy elindul a a 2022-es országgyűlési választásokon. Előadása, különösen az általa sztárvendégként bemutatott és szakmai kérdésekről anekdotázó Toomas Ilves volt észt elnöké, egy szót nem tartalmazott arról, hogy mégis mik a valódi politikai ambíciói, van-e programja.
Ilves közel egy órás előadásában bár vont párhuzamokat a magyar és az észt társadalom között, elegánsan elsiklott a két ország közti erőteljes gazdasági és társadalmi különbségek felett. Az anekdotákkal gazdagon megtűzdelt előadásban elsősorban a digitális kormányzás és digitális közszolgáltatás előnyeit hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a modernizáció számára nem azt jelenti, hogy egy ország termékeket kezd vásárolni, hanem azt, hogy modernizálja eszközparkján túl hozzáállását is. Kiemelte, hogy a digitalizációt korunkban legalább olyan fontosnak tartja, mint amilyenek az első európai autópálya-építések voltak. Ezzel a példával igyekezett érzékeltetni, hogy ahogy azok építése akkor, úgy a digitalizáció mostani elősegítése elengedhetetlen egy modern társadalom túléléséhez.
A vízió ismertetése nyomán felmerülő kérdés az is, hogy milyen forrásból és hogyan fogna hozzá a megvalósításához. Gattyán nem mutatott be programot, nem válaszolt arra – sőt, nem is engedte, hogy egyáltalán kérdésként feltegyék neki az újságírók –, hogy mit kezdene a magyar társadalom jelenlegi problémáival, vagy azokkal, amiket az általa vizionált cyberpunk-delírium vetne fel. Kiállt és tartott egy mini-szakmai előadást arról, hogy hogyan képzeli a jövőt, az előadáson szóba sem került, hogy mit szeretne a választáson csinálni.
Gattyán előadásában igen messze rugaszkodott a magyar realitástól, azonban annyit megtett, hogy vendégelőadóját megkérje: beszéljen arról, Észtország hogyan lett a kommunista utódországból Nyugat-Európa meghatározó jóléti állama. Az üzletember azonban nem beszélt arról, hogy hogyan adaptálná az észt modellt Magyarországra (már ha egyáltalán ezt tenné, összességében ez sem derült ki).
