Az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszternek a kormány nevében beadott kérdésére válaszolt. Kimondta: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.
Döntött az Alkotmánybíróság egy olyan ügyben, amelytől a kormány azt remélhette: a lengyel testülethez hasonlóan kimondhatja a magyar jog elsőbbségét az unióssal - pontosabban az Európai Bíróság joggyakorlatával szemben. A kérdés lényege ez volt: Lehet-e úgy értelmezni az Alaptörvényt, „hogy Magyarország végrehajthat olyan európai uniós kötelezettséget, amely – az európai szabályozás hatékony érvényesülésének hiányában – arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének részévé válik. Menedékkérelmének elutasítása esetén a kiutasítás a jelenlegi körülmények miatt de facto nem reális lehetőség. ...hiába kötött az Európai Unió visszafogadási egyezményeket, például Szerbiával, azokat a gyakorlatban nem lehet végrehajtani?"
A háttér pedig az, hogy 2018-ban módosították az Alaptörvényt, amely addig csak azt mondta, hogy „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.” Ehhez akkor hozzátették: „Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.” Egy másik új pont szerint pedig „„Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.”
Az igazságügyi miniszter hivatkozik az Európai Unió Bíróságának ítéletére, amely alapján a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet átkísérni a határon, ehelyett menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni. A testület egyszer 2020 májusában, aztán decemberben mondta ki, hogy jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, és ez uniós kötelezettségszegés.
Európai Bíróság: a tranzitzónákkal és a visszatoloncolásokkal is uniós jogot sértett Magyarország
Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.
Az ügyben Varga Judit idén februárban fordult az Alkotmánybírósághoz. Erre válaszolta most az Ab, hogy
amennyiben a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Továbbá ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam, intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről, és itt az alkotmányos önazonosság része a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme.
Az igen terjedelmes indoklás szerint ugyanis ha az uniós közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése következtében idegen népesség demokratikus felhatalmazás nélkül tartósan és tömegesen Magyarország területén marad, az sértheti a Magyarországon élők önrendelkezési jogát. Ezt az államnak meg kell akadályoznia. Ugyanakkor „önmagában a Magyarországon élő hagyományos társadalmi identitásától eltérő személyek vagy csoportok Magyarországon történő letelepedése általános jelleggel nem veti fel az emberi méltóság sérelmét”, ha ez ellenőrzötten valósul meg. Az állam intézkedése pedig „még kivételesen sem eredményezhet semmilyen, az egyes személyek emberi méltósága közötti különbségtételt, illetve nem érinti az állam azon kötelezettségét sem, hogy maradéktalanul gondoskodjon az állam területén tartózkodó valamennyi személy – így többek között a menedékkérők – emberi méltóságának védelméről”.
Az Ab azt is hangsúlyozza, hogy „Magyarország kizárólag addig jogosult valamely közösen gyakorolandó hatáskör egyedüli gyakorlására, ameddig az Európai Unió, illetőleg intézményei nem teremtik meg az uniós jog hatékony érvényesülésének biztosítékait; és kizárólag oly módon jogosult a hatáskör gyakorlására, amely az Európai Unió létesítő és módosító szerződéseivel összhangban áll”.
Így látja ezt az Európai Bizottság is: a testület idén novemberben már újból a luxembourgi testület elé citálta a magyar államot, ezúttal azért, hogy pénzbírságot szabjon ki, amiért az nem tartotta be a tavaly decemberben meghozott EUB-ítéletet. A kormány korábban azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság válaszáig nem tud eleget tenni az ítéletnek.
Ennek fényében valószínűleg csalódást okoz a kormánynak az a megállapítás, hogy „az elvont alkotmányértelmezés nem válhat az indítványra okot adó konkrét ügyben alkalmazandó állásfoglalássá. … az Alaptörvény értelmezését igénylő kérdés elválasztható az EU Bíróság indítványban ismertetett ítéletétől. Az Alkotmánybíróság a jelen eljárásban éppen ezért csakis a kérdésből közvetlenül levezethető, valódi alkotmányértelmezési problémákkal foglalkozott. … nem vizsgálta, hogy a konkrét esetben teljesülnek-e az indítványban foglalt feltételek, azaz megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése, ahogyan abban a kérdésben sem foglalhatott állást, hogy helytálló-e az indítványozó azon érvelése, miszerint az EUB ítéletének következményeként idegen népesség Magyarország népességének de facto részévé válhat; ezek megítélése a jogalkalmazó (és nem az Alkotmánybíróság) hatásköre”.
Ezt értelmezte a Helsinki Bizottság úgy, hogy „Elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést. A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet egyértelmű: az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”
Márpedig a kormány nagy reményeket fűzhetett az ítélethez, arról szokatlan módon még Orbán Viktor is beszélt reggeli rádióinterjújában. A miniszterelnök arról beszélt: „végső instanciaként" a kormánynak az Alkotmánybírós döntését kell követnie. A reakció sem várat magára sokáig: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter délben áll ki, hogy értékelje az ítéletet.
