A kormánypártiak és az ellenzékiek többsége is elutasítja a kötelező oltást, és azért sem lelkesednek, hogy a vakcina felvételét a munkáltató előírhatja. A kormány járványkezelését közepesre értékelik a magyarok, akik szerint a gazdasági hatások nehezén túl vagyunk – derült ki a Policy Solutions friss elemzéséből. A felmérés szerint egyre több a vírustagadó és az összeesküvés-hívő is.
Tíz megkérdezettből hatan (61%) ellenzik a kötelező oltás bevezetését, és a magyarok alig több mint harmada (35%) támogatna egy ilyen rendelkezést – derül ki a Policy Solutions kutatásából, amely a Závecz Research szeptember második felében végzett felmérésnek adatait elemezte. A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44%, illetve 52%, az ellenzékiek között 37% és 59% az arány. A magukat egyik politikai tömbhöz sem sorolók között 80% a kötelező oltást ellenzők aránya.
Jelentős a különbség az oltottak és az oltatlanok között: a beoltottak közül 45% támogatná a kötelező oltást, az oltatlanoknál csak 11%.
A magyarok nagy többsége (58%) azt a fajta kötelezettséget is elutasítja, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik átoltottságát, és csak kevesen (38%) támogatják ezt az intézkedést.
Növekvő biztonságérzet veti vissza a maszkviselést
A járvány harmadik hullámához képest fél évvel később, a negyedik hullámra 13 százalékponttal csökkent a kötelező maszkviselés újbóli bevezetését támogatók aránya. Most többségben vannak, akik szerint már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen (53%), sem az üzletekben (57%), pedig a harmadik hullám elején még fordított volt a helyzet. Az elemzés megállapítása szerint
az emberek egyrészt belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, másrészt az átoltottság növekedése miatt megnőtt az általános egészségügyi biztonságérzet.
A kutatás azt is vizsgálta, mennyire hagyott a járvány maradandó lelki nyomokat a magyarokban. A válaszadók közel háromnegyedének (73%) nem okozott problémát a visszatérés a lezárások nélküli életbe, míg 27 százaléknak ez nem ment könnyen. Összességében, a kutatás alapján a magyarok többségének nem okozott lelki nehézséget az elmúlt év feldolgozása, ugyanakkor van egy számottevő kisebbség, akit traumatizált a járvány.
Gazdasági hatások: túl vagyunk a nehezén?
Az elemzésből kiderül, hogy a negyedik hullámban kevésbé pesszimista a magyarok gazdasági hangulata, mint a harmadik hullámban. Fél év alatt megfeleződött azoknak az aránya, akik visszaesésről számoltak be: márciusban még 39%, szeptemberben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról. Javulást továbbra is csak a válaszok 2 százaléka említett. Jelentősen többen voltak viszont szeptemberben, akik nem tapasztaltak változást (78%), mint fél évvel korábban (59%).
A kormánypárti válaszadók jelentősen kisebb arányban számoltak be háztartásuk anyagi helyzetének romlásáról (15%), mint az ellenzéki szavazók (24%). Kiderült, hogy a budapestieket és a gyermeket nevelő családokat viselte meg legjobban a válság.
A fővárosban számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről (27%), és itt volt a legmagasabb az állásvesztők aránya is (11%).
A következő egy évben további gazdasági nehézségekre csak kevesen számítanak. A válaszadók negyede volt optimista (24%), ennél kevesebben voltak borúlátóak, további visszaesést már csak 6 százalék vár. A kormánypárti és ellenzéki szavazók között egyaránt a válaszadók mintegy negyede volt optimista (27% és 25%). Tízből hat megkérdezett nem számít az anyagi helyzetének változására.
Válságkezelésből közepest kapott a kormány
Az elemzésből kiderül az is, hogy továbbra is közepes az Orbán-kormány válságkezelésének megítélése. A magyarok idén szeptemberben átlagosan közepes osztályzattal értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit (3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy
a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését.
Pedig a harmadik hullám során szabadult el leginkább a járvány Magyarországon: 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami a tavasz során megduplázódott. A fideszesek jó (4,1-es) értéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2,4 pont), a pártnélküliek közepest (3,1 pont). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak (3,4 pont) az egészségügyi válságkezelést.
A magyarok a gazdasági válságkezelést is közepesre értékelték (3 pont), ami kismértékű javulás tavasz óta (0,2 pont). Ennél a kérdésnél is jelentős szakadék látszik a politikai csoportok között: a kormánypártiak átlagosan jónak (4 pont), az ellenzékiek elégségesnek (2,2 pont), a pártnélküliek közepesnek (2,8 pont) értékelték a gazdasági válságkezelést.
A válaszadók abszolút többsége (55%) hiányosnak tartotta a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormány intézkedései megfelelőek voltak, ugyanakkor a fideszesek negyede (24%) szerint sem tettek eleget. A pártnélkülieknek harmada (32%) volt elégedett, míg az ellenzékieknek csak a 12 százaléka.
Problématérkép: fókuszban a megélhetés
A felmérés kitért arra is, milyen társadalmi ügyek foglalkoztatják a leginkább a magyarokat. Az emberek problémalistájának első három eleme a harmadik hullám óta változatlan. A megélhetés magas költségeinek problémája van most is az első helyen (47 százalékos említési arány). Ezt követi az alacsony fizetések említése (46%), majd az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38%).
Fontos változás, hogy a korrupció a márciusi lista hatodik helyéről őszre a negyedik helyre ugrott előre. A Fidesz évekig tartó, intenzív migrációellenes kampányának kifulladását jelzi, hogy a bevándorlást csak a magyarok tizede sorolta az ország fő problémái közé, és ezzel a listán csak a 13. helyen áll (10%).
A „homoszexuális propagandát” még a migrációnál is kevesebben említették (8%) problémaként.
A kormánypárti, ellenzéki és pártnélküli válaszadók csoportjában is a megélhetés magas költségei, az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala a három leggyakrabban említett probléma. Míg az ellenzékiek közel fele említette a korrupciót (48%), a pártnélküliek már csak az ötöde (21%), a kormánypártiaknak pedig csupán a tizede (11%) nevezte meg ezt a problémát.
A demokrácia helyzete sokkal jobban aggasztja az ellenzékieket (14%), a kormánypártiaknál ugyanis ez volt a legkisebb arányban említett téma (5%). A migrációt a fideszesek nevezték meg gyakrabban (17%), az ellenzékieknél és pártnélkülieknél ez a lista legvégén volt (4% és 3%). A „homoszexuális propaganda” a kormánypártiak számára fontosabb téma volt, de így is csak 10. a listájukon (12%).
Duplájára nőtt fél év alatt a vírustagadók aránya
Külön kérdésblokkban vizsgálták a magyarok koronavírus elleni védőoltásokhoz kapcsolódó attitűdjeit. A válaszadók negyede mondta, hogy nem oltatta be magát (24%). A megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy felvette valamelyik vakcinát. Akik nem oltatták be magukat, leginkább az oltás hosszú távú mellékhatásaitól félnek (55%), illetve az oltás hatékonyságában kételkednek (30%).
Az első körös oltáson már túlesett válaszadók mindössze 32 százaléka tervez élni a harmadik oltás lehetőségével vagy már vette is fel a harmadik oltást. Az átoltott magyarok több mint fele (54%) nem tervezi, hogy beadassa az emlékeztető vakcinát. Az idősebb korcsoportok felé haladva jelentősen csökken az ismétlőoltást megtagadók aránya.
Nőtt a vírustagadók és az összeesküvés-elméletekben hívők száma. Szeptemberben azt az állítást fogadták el a legtöbben, hogy „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra”. Másodikként pedig azt, hogy „a gyógyszercégek engedték szabadjára a vírust, hogy utána könnyebben eladhassák az oltásaikat”. Abban, hogy a vírus nem is létezik, “csak kitaláció” egyre többen hisznek: a harmadik hullám kezdete óta megduplázódott az arányuk, 1 százalékról 2 százalékra nőtt.
A Policy Solutions – Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült – teljes kutatása elérhető ezen az oldalon.
Idea Intézet: 100-ból 12 magyar egyáltalán nem akarja beoltatni magát
