Az ügy onnan indult, hogy egy apa tavaly karácsony másnapján nem láthatta a 4 éves gyerekét.
Jogkorlátozó szabályt semmisített meg az Alkotmánybíróság a gyermekvédelemről szóló kormányrendeletben. Ez azt mondta ki az elvált szülők egyikénél nevelkedő gyerekekről, hogy a másik szülővel tervezett, „az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható”.
Ez a mondat 2014-ben került be a jogszabályba, és most egy bíró kifogásolta. Eléje azért került a dolog, mert jogvita lett abból, hogy tavaly karácsony másnapján egy apa nem láthatta a 4 éves gyerekét. Az anya a kicsi betegségére hivatkozott, de ez valószínűleg nem volt igaz. Ebből lett bírósági ügy, ahol a bírónak feltűnt az idézett mondat, amely miatt nem rendelhette el a találkozás pótlását.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Ab-nak írt levelében azzal magyarázta a rendelkezést, hogy az „az érintett gyermekek érdekében csökkenti a feleslegesen vitássá tehető ügyek körét azzal, hogy a gyakorlatban megvalósíthatatlan pótlási kötelezettség előírását mellőzi”. A szaktárca szerint „egy »átlagos« nap nem adja vissza az ünnep hangulatát, más napot pedig nehéz találni a pótlásra, még akkor is, ha az iskolai szünetre esik az ünnep”.
Az Ab Dienes-Oehm Egon vezette öt tagú tanácsa azonban az ezt kifogásoló bíróval értett egyet. Az indoklás így szól: „Minden kapcsolattartási alkalom elsődlegesen a szülő és a gyermek együttlétét szolgálja, ezért a pótlás szempontjából alapvetően nincs jelentősége annak, hogy a pótlás egy naptári szempontból elmúlt és vissza nem hozható időpontot érint. Az adott időpont elmúlásának azért sem lehet kizárólagos jelentőséget tulajdonítani, mert akkor ez minden folyamatos és időszakos kapcsolattartás pótlásának akadályát képezné (hivatkozhatnánk például arra, hogy az idő nem forgatható vissza, ezért egy adott hétvége elmúltával a pótlásnak nincs értelme, mert a konkrét hétvégére tervezett programok objektív okok miatt nem ismételhetők meg).” És bár egy ünnep kétségtelenül nem pótolható, érvel az indoklás a minisztériummal vitatkozva, de „ha az adott ünnephez közeli időpontban kerül sor a pótlásra (például: pótkarácsony, póthúsvét ugyanabban a szünidei időszakban), az ünnepi élmény intenzitása nem feltétlenül csökken”.
Az Ab szerint lényeges jogkorlátozás történt, ráadásul a kormánynak törvényi felhatalmazás hiányában nem is lett volna joga ezt rendeletben kimondani. Ezért a kifogásolt mondatot megsemmisítették, és azt a folyamatban lévő bírósági ügyben sem lehet alkalmazni.