Magyarországon május elsején tetőzött az oltási hajlandóság: ekkor egy héten át naponta átlagosan közel 126 ezer oltást adtak be, a mai napig felvett első oltások jóformán felét eddig a napig adták be. A tavasz végére felpörgetett oltási akció ugyan messze volt attól a régi-régi miniszterelnöki ígérettől, hogy egy hétvége alatt immunizálják a lakosságot, az kétségtelen, hogy a járványügyileg gyakorlatilag gondtalan nyárban és kora őszben kulcsszerepe volt az áprilistól júniusig tartó lelkesedésnek.

A nyár kezdetével visszaestek az esetszámok és az oltási hajlandóság is. A most újra kilőtt fertőzésekben viszont nemcsak a többmilliós oltatlanság játszik szerepet,

hanem vélhetően az is, hogy a koronavírus elleni védőoltások hatékonysága mostanra esett vissza annyira, hogy emlékeztető dózis nélkül már egyre kevesebb a tünetmentes fertőzés.

Az egyértelmű, hogy bármilyen oltás hatásossága idővel csökken, a Covid-vakcinák esetében arról kezd formálódni tudományos konszenzus, hogy nagyjából 6 hónap után jön el az a pont, ahol szüksége lehet a szervezetnek egy újabb löketre. Az Egyesült Államokban 800 ezer beoltott veterán márciusi és szeptemberi ellenanyagszintjének összevetésekor kiderült, hogy még a leghatékonyabb Modernát kapók védettsége is 89-ről 58 százalékra csökkent, ugyanez az arány a Pfizereseknél 87–45, a Janssent felvevőknél pedig drámaian 86–13 volt. Itthon a Videoton dolgozói között mértek hasonló visszaesést, köztük a sinopharmosok védettsége kezdett a nullához konvergálni. Nemrég pedig maga Kásler Miklós mondta el, hogy az Emmi vizsgálatai alapján hazánkban minden vakcinának csökken a hatásfoka, igaz, szerinte a sinopharmosok védettsége a legerősebb. Kásler hozzátette egyébként: a védettség kérdésben az ellenanyagszint csak egy faktor, a szervezet sejtes immunitása is hasonlóan fontos, és kisebb ellenanyag-termelést kiváltó vakcináknál is összetetten nagy védettség alakulhat ki.

Itthon egészen pontosan fél év telt el a májusi oltási csúcs óta, elvileg a vakcinák hatásfoka ekkorra csökken, így az erre adott válasz is egyértelműnek tűnik: az új járványhullám lelassításához a harmadik oltáson keresztül vezet az út, ahogy ezt például a nagyon korán immunizált Izrael példája is mutatja.

AFP / THOMAS KIENZLE

„Védettségi” igazolás

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a védettségi igazolványát a legtöbb magyar hónapok óta nem használta semmire. Persze, nem szűnt meg létezni, hatályát sem vesztette, csak éppen szinte semmilyen tevékenységnek nem feltétele annak bemutatása. Úgyhogy nem árt emlékeztetni arra magunkat, hogy a kormány tavasszal még azzal büszkélkedett, hogy Európában először vezetett be ilyesmit, s a kártyának bevezetésekor még valóban szántak funkciót, például a vendéglátóiparban, de júliusban ez is megszűnt. Amíg a kezdetben a fertőzésen átesetteknek küldött kártyák csak fél évig voltak érvényesek, addig az oltást követő igazolások már határozatlan időre szóltak, jóllehet, ebben közrejátszott, hogy a vakcinák tartósságát még nem ismertük.

Ugyan a harmadik hullámban még erős ösztönzőereje volt a plasztikkártyához kötött szórakozásnak, ősszel a kormány úgy döntött, átdobja a labdát a másik térfélre, és a munkáltatókra bízza az oltás ösztönzését. Az pedig, hogy 6 hónap alatt mindössze félmillióval nőtt az oltottak száma, jól mutatja, hogy milyen oltásszkeptikus fallal áll szemben a kormány.

Bár a védettségi igazolások visszavezetése, vagyis feltétellé tétele bizonyos szabadidős tevékenységekhez hosszú ideje logikusnak tűnik, a kormány nem lép az ügyben. Mintha attól tartanának, hogy elveszíthetik azokat a szavazókat, akik oltásellenesek, de a Fideszhez húznak. De ha vissza is hozzák a kártyákat, vele együtt jön a kérdés:

kit tekintünk védettnek 2021 végén?

Orbán „víruslaborja” brutálisan szigorít, Franciaország harmadik oltáshoz köti a védettségit

Novemberre tehát újabb kommunikációs fejtörőhöz érkezett a kormány: úgy kéne meggyőznie az oltásszkeptikusokat a vakcinák felvételéről, hogy közben harmadik oltás nélkül lassan senki nem lesz kellően védett az országban.

A probléma az egész kontinensre kiterjed. Az európai Covid-igazolás ugyan lehetővé tette a tagállamok közötti utazást, az Európai Bizottság jelenleg annak „elértéktelenedése” ellen küzd, és könnyen lehet, hogy hamarosan új szabályokat vezetnek be ahhoz, hogy megtarthassák a szabad utazás előnyét a nyugati vakcinákkal oltottak. Ez feltehetőleg a harmadik oltást takarja, bár jelenleg is érvényes, hogy a fertőzésen nemrég átesettek, illetve a friss PCR-teszttel rendelkezők is korlátozott időre, de jogosultságot kapnak a schengeni övezetben való mozgásra.

Magyarországnál kevés ország kezelte lazábban a járványügyileg enyhébb nyári időszakot, az oltási igazolások az EU tagállamok jó részében ekkor is érvényben maradtak, őszre fordulva pedig ugyanezek jelentették a korlátozások jó részének az alapját.

A világ több országában léptettek életbe az utóbbi időben védettségi igazolványhoz kötött korlátozásokat:

• Az Amerikai Egyesült Államokban a közszférában foglalkoztatottaknak tették kötelezővé az oltást, és a magánszférában, 100 fősnél nagyobb cégeknél is van erre – egyelőre jogilag blokkolt – szándék.
• Franciaországban a köz- és magánszolgáltatások széles körének igénybevételéhez szükséges oltási igazolvány, ami ráadásul a veszélyeztetett korosztálynak csak a harmadik oltás után érvényes.
• Olaszországban a munkavállalás feltételévé tették az oltást (Magyarországon erre a cégeknek adott opcionális lehetőséget a kormány, és ezt sem könnyű kivitelezni).
• A korábban Orbán által „labornak" nevezett Ausztriában az ottani, „szégyenteljesen alacsonynak” mondott 65 százalékos átoltottság feltornászása érdekében nemrég vezették be a kijárási tilalmat az oltatlanok számára.
• Szlovákiában pedig – ahol Robert Fico volt kormányfő meghamisította a saját koronavírustesztjét – hetente kétszer tesztelésre kötelezik az oltatlan munkavállalókat, aki ezt el akarja kerülni, annak muszáj beoltatnia magát.

Emellett Szlovéniában már hetek óta, Horvátországban pedig hétfőtől kötelező a közszférában az oltás.

Az osztrákok mentek a legmesszebb, a fenti döntéssel közel kétmillió oltatlan került vesztegzár alá, és ötszáz eurós büntetés járhat azért, ha valaki nem munkavégzés vagy bevásárlás céljából hagyja el az otthonát. Kibúvót csak a 12 év alatti gyerekek, illetve a fertőzésen nemrég átesettek kaphatnak, a PCR-teszt már nem jelent felmentést, és a szomszédban már a kétszer oltottak védettsége is kapott lejárati dátumot, amit a második oltástól számított 9 hónapban állapítottak meg.

És hogy mi a közös a teljes közép-kelet-európai régióban?

Az, hogy Lengyelországtól Horvátországig, Ausztriától Romániáig minden országban a 70 százalékos EU-átlag alatt van az átoltottság, még az egykor ebben listavezető Magyarországon is.

Átoltottság az EU tagállamaiban

European Centre for Disease Prevention and Control

Mindeközben van, ahol már a harmadik oltás protokollja is kezd kialakulni: itthon ugyan már augusztus óta elérhető a harmadik oltás, az nem kötelező. De például Franciaországban decembertől a 65 év felettiek közül csak az minősül védettnek, aki mindhárom oltását felvette. A 67 milliós országban egyébként a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 90 százaléka adatta be magának a koronavírus elleni védőoltást, ennek megfelelően a napi új fertőzések száma lakosságarányosan ötöde a magyarországi, és nyolcada az ausztriai adatoknak.