Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla – a főpolgármester el is indított egyet –, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.
Újabb személlyel, egy főigazgatóval bővült a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány gárdája, miután az eddigi kuratóriumi elnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mellé ebbe, a más felsőoktatási intézményi alapítványoknál nem létező, újonnan létrehozott pozícióba nemrég kinevezték Bertáné Dr. Bényi Krisztinát. A változtatást az alapítvány kuratóriuma kezdeményezte október 8-án, a változásbejegyzési kérelmet pedig október 18-án hagyta jóvá végzésében a Fővárosi Törvényszék – derül ki a hivatalos iratokból.
Két dudás egy csárdában
Bertáné Dr. Bényi Krisztina neve aligha cseng ismerősen a felsőoktatás területén, ami nem meglepő, mivel nincs köze az egyetemi szférához. Csongrád-Csanád megyéhez, illetve a közigazgatáshoz, államigazgatáshoz annál több. Dolgozott a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, majd a megyei kormányhivatalban, végül 2015-től a Miniszterelnökségen, ahol előbb főosztályvezető volt, majd Kósa Lajos rövid tárca nélküli minisztersége idején a titkárságvezetője, később,
2018-2020 között a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelős helyettes államtitkár volt.
A főigazgató önállóan, általános érvénnyel és határozatlan ideig képviseli az Alapítványt – tartalmazza a változásbejegyzési végzés, amely azt is rögzíti, hogy a kuratóriumi elnök Palkovics László “képviseleti joga változatlan”, vagyis a miniszter szintén önálló, általános érvényű és határozatlan idejű képviselettel bír, ami azt jelenti, hogy nem ketten együtt döntenek, hanem mindketten külön-külön is teljeskörű döntési jogkörrel bírnak.
Dönteniük még aligha kell gyakran, hiszen az Alapítvány fő feladata a Fudan Hungary Egyetem fenntartása – hasonlóan a “modellváltó” egyetemek alapítványaihoz –, ám az egyetem még nem működik, az építkezést sem kezdték el, így nincs is mit fenntartani. Viszont a közérdekű vagyonkezelő alapítványnak nem kevés, az államtól kapott vagyona van – 600 millió forintnyi pénz és 13,2 milliárd forint értékű állami ingatlan –, ezzel pedig a kuratórium gazdálkodhat, vállalkozhat.
Miért éppen Bertáné lett?
Mivel az alapító kormányzat helyett az alapítvány gyakorolja az alapítói jogok teljes körét, a kuratórium elnöke pedig Palkovics László miniszter, a hvg.hu az innovációs tárcán keresztül küldött kérdéseket az elnöknek. Választ cikkünk megjelentéséig nem kaptunk. Többek között arra voltunk kíváncsiak:
- Mi szükség volt egy új tisztségviselő, főigazgató kinevezésére?
- Miért az egykori helyettes államtitkárára esett a választás, volt-e nyilvános pályázat?
- Milyen személyes vagy szakmai kvalitásai tették a legalkalmasabbá Bertáné Dr. Bényi Krisztinát?
- Mi lesz főigazgatóként a pontos feladata, milyen feladatkörei vannak a szerződése alapján?
- Mi a munkamegosztás a főigazgató, illetve a kuratóriumi elnök között?
- Havi bruttó mekkora összegért és mikortól látja el főigazgatói feladatát a főigazgató?
A változásbejegyzési kérelmet – ahogy az alapítvány bejegyzését is – ügyvédként Bártfai Beatrix intézte, aki a Sárhegyi és Társai ügyvédi iroda tagja. A minisztériumok, állami szervek, sőt a vadászati kiállítást szervező cég által is megbízott iroda névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja. Sárhegyi és Bártfai a tulajdonosai a Z. I. B. Consulting Kft.-nek, amely szintén jutott állami megbízásokhoz az Orbán-kormányoktól.
Állami pénzek útja |
Az alapítvány főigazgatója, Bertáné Dr. Bényi Krisztina a helyettes államtitkári posztról 2020. júniusi, azonnali hatállyal – indoklás nélkül – történt felmentése óta egyszer került be a hírekbe. Amikor kiderült, hogy a Norvég Civil Alap helyett működtetett állami alapból szétosztott pénzek nagy része Fidesz-közeli szervezeteknél landolt. A Válasz Online összesítése szerint a Csongrád-Csanád megyében szétosztott mintegy 150 millió forintból a legtöbbet, 15 milliót a szegedi székhelyű Életmódváltásért a Dél-alföldön Egyesület kapta, ennek vezetője pedig Bertáné Dr. Bényi Krisztina fia, Berta Márk. De jutott az egyesületnek 6 millió az erőforrástárca kulturális tao-t felváltó Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) programjából is. A fiánál is többet emlegette azonban a sajtó Bertáné Dr. Bényi Krisztina testvérét. Bényi Szabolcs korábban volt a Heves megyei közgyűlés alelnöke, a Magyar Evezős Szövetség elnöke, és tagja a Magyar Olimpiai Bizottság gazdasági bizottságának, de legelőször a dohány-kiskereskedelem államosításakor találkozhatott a közvélemény a nevével, amikor két trafikkoncessziót is elnyert Budapesten és Szegeden a Bényi Trafik Bt. – a cég beltagja Bényi Szabolcs, kültagja pedig az ő BPA Invest nevű kft-je. Utóbbi vállalkozással nyert egyébként Bényi az olaszországi Trieszt kikötővárosban nyitandó állami kereskedőház üzemeltetéséről szóló 95,4 ezer eurós megbízást tavaly, miközben a kormányzat megbízásából ő ellenőrzi és koordinálja az állami támogatás elköltését egy egri stadionrekonstrukciónál. A jogász végzettségű Bényi résztulajdonában álló másik cég, az Agenor Consulting Kft. pedig akkor futott be egy pályázaton, amikor a kormány 2014-ben a bírósági felszámolói piacot újraosztotta. |
Az ellenzék politikai adu ásza
Az alapítvány éppen akkor kezdte meg a működését, amikor a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának beruházása bizonytalanabbá vált, mint bármikor. Az alapítványt augusztus végén jegyezték be, és feladatai közt szerepel a beruházás, a hatástanulmányok és tervek előkészítése is, noha a kormányzat kijelentette: az egyetemről népszavazás dönt majd – elvileg csak azután, hogy a kormány 2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek az előkészületekről és a várható költségekről.
Fenti ígéretét annak hatására volt kénytelen tenni az Orbán-kormány, hogy az utóbbi fél évben a Fudan Egyetem ügye az ellenzéki pártok egyik legfontosabb, és legjelentősebb társadalmi támogatottságú politikai témájává vált. Olyannyira, hogy Karácsony Gergely főpolgármester országos népszavazást is kezdeményezett a beruházásról – a referendum kérdését a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta, de
a döntést két magánszemély és az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt is megtámadta, a felülvizsgálati kérelmekről pedig egyelőre még nem határozott a Kúria.
Karácsony népszavazási kérdése arra irányul, hogy megsemmisítsék a kormánypárti többség által június 15-én elfogadott törvényt, amely a Fudan Egyetem itthoni képzésének és kampuszának előkészítését célozza. A referendum sikere a törvény visszavonásán túl komoly politikai győzelem is lenne az ellenzéknek a Fidesz és a kormány felett, miután utóbbi már 2017 óta segíti a Fudan magyarországi térnyerését, bár igyekezete csak idén tavasszal érett belpolitikai botránnyá, mikor kiderült, hogy a tervezett Diákváros kárára valósítanák meg a Fudan-beruházást.
Az ellenzék számára azért lehet politikai adu ász a téma, mert a magyar diákoknak szánt Diákvárossal könnyen szembeállítható az azt “kitúró” kínai elitegyetem, amely ráadásul a magyar hallgatók számára elérhetetlen milliós tandíjakkal működne. Ráadásul az ügy mögött az ellenzéki pártok egysége van, hasonlóan a 2018-as rabszolgatörvény vagy éppen a 2016-os boltzár elleni népszavazási fellépéshez. De ami most, a 2022-es választás előtt még fontosabb, erős szavazóbázis is építhető a Fudan-témára, hiszen a Republikon nyári felmérése szerint
az emberek kétharmada nem támogatja a beruházást, ezen belül a magukat kormánypártinak vallók 31 százaléka is ellenzi azt, a bizonytalanok körében pedig 79 százalék ez az arány.
A visszavonulás csak látszólagos
Miután a Fudan-beruházás forró politikai témává vált, úgy tűnt, hogy a kormány visszavonulót fúj az ügyben, vagy legalábbis átmenetileg befagyasztja a projektet – erre utalt a beígért kormányzati népszavazás is –, ám ennek az ellenkezője történt: a színfalak mögött folytatódott a projekt előkészítése: megalakult a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány.
Készül a Fudan Egyetem alapítványa, megvan a kuratórium névsora is
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
Az ötfős kuratórium elnöke Palkovics László miniszter – egyúttal a beruházásért felelős kormánybiztos is –, tagjai pedig:
- Szilas Cecília volt pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, most miniszterelnöki főtanácsadó
- Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója,
- Kovácsics Iván miniszteri tanácsadó
- P. Szabó Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője
A legérdekesebb név a listán Horváth Leventéé. Róla megírtuk, hogy a beruházás körül felbukkant, idén év elején alapított, kínai hátterű Fudan Magyarország Kft. ügyvezetőjének a férje. A cég fő tevékenységeként a felsőfokú oktatást jelölte meg, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem tavaly nyáron alapított. A magyarországi vállalkozás ügyvezetője a Fudanon végzett Niu Shan, akivel férje, Horváth Levente a Fudanon ismerkedett meg, mivel ő is ott tanult. Emellett Horváth sanghaji főkonzul is volt korábban.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
Ott akadályoznák, ahol tudják
Időközben Karácsony javaslatára a Fővárosi Közgyűlés elfogadott egy határozatot, amely a 2023-as atlétikai vb budapesti rendezésének lefújását, a főváros hozzájárulásának visszavonását, vétót helyezett kilátásba, ha a kormány nem lép vissza Fudan-ügyben. A határozatban azonban nem adott határidőt a főváros, hogy meddig kell visszatáncolnia a kormánynak. Karácsony remélte, hogy sakkot adhatnak a kormánynak, mondván: a Diákváros megépülése előfeltétele volt a vb-rendezésnek a kormány és Budapest közötti 2019-es megállapodás alapján, ám a kormány ezt felrúgta.
Csakhogy kiderült: Karácsony bejelentése közelebb volt a blöffhöz, mint a zsaroláshoz: utóbb mind a Magyar Atlétikai Szövetség, mind Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is úgy nyilatkozott (bár utóbbi később finomított), hogy Budapest aligha szólhat bele a rendezésbe, ugyanis csak a kormány írta alá a vb-ről szóló szerződést politikai oldalról. A közgyűlési határozat súlytalanságára utalt a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is.
Az eredetileg tervezett Diákvárosnak, és így a Fudan Egyetemnek is részben ingatlanterületet adó ferencvárosi önkormányzat eközben adminisztratív eszközökkel igyekszik meggátolni, hogy bármilyen építkezés elkezdődhessen a Fudan Egyetem budapesti kampuszának kiszemelt kerületi területen. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester még szeptember végén jelentette be, hogy
- a konkrét területre új építési szabályzat alkotását kezdeményezi a kerületnél, ez pedig csak olyan épületet enged építeni ott, ami a Diákváros terveiben is szerepelt
- továbbá, amíg az új szabályozás elkészül, addig is változtatási tilalmat kezdeményez, hogy a területen semmilyen telekalakítás, építkezés ne kezdődhessen el
A hvg.hu megkereste Baranyi Krisztinát, hogy megtudjuk, hogy állnak az ígért akadályozó intézkedések. A polgármester azt mondta, ez a folyamat “nem két nap alatt tud végigmenni”, egyelőre annyi történt, hogy október közepén a javaslatára a kerület képviselőtestülete döntött a területre jelenleg érvényes szabályozási terv módosításáról, ehhez a munkához közbeszerzést kell kiírni, és majd csak a munkára szóló szerződés aláírása után lehet a változtatási tilalmat elrendelni.
Változtatási tilalommal és új építési szabályzattal gátolná Baranyi a Fudan-projektet
