A „láthatatlanul” maradt betegek valószínűleg később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.
A koronavírus-járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években, ez azt jelenti, hogy jelenleg nagyjából ötezer fel nem ismert – 1300 tüdőrákos, 2300 vastag- és végbélrákos és 1400 emlőrákos – beteg nem kap kezelést – írja a Népszava nyolc egészséggazdász közös tanulmányának eredményét.
Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal azt vizsgálta, hogy milyen hatása volt a pandémiának a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett páciensek esetében, és hogy mennyivel kevesebb új beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest.
A szakértők megállapítása szerint mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Úgy vélték, hogy az ellátórendszer számára „láthatatlanul” maradt betegek sorsáról semmit nem tudni, valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.
A tüdődaganatos megbetegedéseknél a műtétek száma jobban visszaesett, mint a felismert eseteké, ami arra utal, hogy a késlekedés hatása később megjelenhet a halálozási adatokban is. Ahhoz azonban, hogy megismerjék az operációk elmaradásának okait, további elemzésekre van szükség a szakértők szerint.
Annak, hogy ilyen sok beteget nem sikerült megtalálni, a tanulmány szerzői szerint oka lehet a szervezett szűrések többszöri felfüggesztése, az ellátórendszer leterheltsége és a kórházi ellátások átszervezése, de az is, hogy romlott a szűréseken való részvételi hajlandóság is.