A DK miniszterelnök-jelöltje visszafogottabb hangnemet várna el ellenfeleitől, szövetségüket pedig „zavarosnak” érzi.
A politikában el kell dönteni, ki vezet és kié a másodvonal – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje hétfő este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Dobrev ellenfelei, vagyis Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter hétfőn megkötött szövetségét is kissé „zavarosnak”, kevéssé átgondoltnak érzi. Szerinte ugyan össze lehet fogni, de hamar el kellene dönteniük, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt, már csak azért is, mert a szavazólapokat el kell küldeniük hamarosan a nyomdába.
Dobrev Klára azon csak nevetett, amikor a műsorvezető felhozta, hogy Karácsony ugyanebben a stúdióban percekkel korábban kijelentette: ahogy Márki-Zay Péterre számítana miniszterelnök-helyetteseként, ugyanúgy Dobrevre is tudna számítani. Dobrev erre csak annyit mondott, hogy akkor már lehetne helyettes az előválasztás második fordulójába már be nem jutó jobbikos, illetve momentumos indulóból is.
A DK jelöltje azonban arra kérte ellenfeleit, hogy vegyenek vissza a jelenlegi támadó hangnemükből. Bár szó szerint ki nem mondta, a műsorvezető kérdésére válaszolva elismerte, hogy a Ggurcsányozásra gondol ezzel (amivel Márki-Zay Péter jött elő a második előválasztási vitán). Szerinte nagyon fontos lenne, hogy egyik jelölt se „galoppírozza magát túl messzire”, hogy ne bántsa meg a másikat úgy, hogy a hat ellenzéki párt szövetsége fenntarthatatlan legyen. Dobrev saját elmondása szerint intelmét „házon belül” is hangoztatta: felhívta például a Karácsony Gergelyt közösségi oldalán élesen bíráló Czeglédy Csabát is, aki másnap elnézést kért ominózus posztjáért.
Dobrev tagadta, hogy a DK és a Jobbik között különösebb együttműködés lett volna az első fordulóban. Mint mondta, a visszalépések magas száma annak volt köszönhető, hogy a két párt volt a legerősebb az ellenzéki pártok közül, így elkezdték összemérni, hogy helyben kinek van erősebb jelöltje a körzetekben.
Dobrev Karácsonyék hétfői bejelentésére reagálva kijelentette, hogy a DK tartja azon álláspontját, miszerint bár „állampolgárságot vissza nem veszünk”, a szavazati jog szerinte nem kellene alanyi jogon járjon annak, aki nem élt és nem is tervez a jövőben Magyarországon élni.