A demokrácia és a jogállamiság válságáról, valamint az EU lehetséges lépéseiről beszélt a Budapest Forumon tartott beszédében a luxemburgi külügyminiszter. Jean Asselborn számára egyik téma sem ismeretlen: bár a kétnapos fővárosi rendezvényen – ahol Karácsony Gergely főpolgármester angolul tartotta a nyitóbeszédet – a politikus nem utalt nyíltan a magyar kormányra, korábban többször is élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Legutóbb a gyermekvédelmi népszavazás bejelentése után fogalmazott úgy, hogy inkább Orbán Viktorról kellene népszavazást tartani, tavaly pedig arról beszélt, hogy Magyarország már nem demokrácia. (Ez utóbbi kijelentését már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sem hagyta szó nélkül.)

Asselborn csütörtök délelőtti beszédében három komoly válságot emelt ki, melyek jelenleg az Európai Uniót fenyegetik. Az első természetesen a koronavírus-járvány, mely bebizonyította, hogy az EU értékei, mint például a szabad mozgás akár egyik napról a másikra veszélybe kerülhetnek. Példaként hozta fel a határmenti közösségeket, ahol családok szakadtak szét, akadozott az áruszállítás és az ingázó munkavállalók is számtalan nehézségbe ütköztek.

A második válság a luxemburgi külügyminiszter szerint a klímaváltozás, mely napjaink egyik legnagyobb katasztrófája, mely Nyugat-Európában idén emberéleteket követelő áradásokkal, Közép-Európában soha nem látott hőséggel jelentkezett.

Harmadik pontként Asselborn a demokrácia válságát említette.

„Amikor 2004-ben külügyminiszter voltam, álmodni sem mertem volna, hogy valaha a jogállamiságról kell majd beszélnem az Európai Unión belül” – mondta.

Ehhez képest az elmúlt években jelentős visszalépés történt a területen. Asselborn szerint a jogállamiság az nem ideológiai vagy politikai kérdés. Az állam kiüresítése, a sajtó, a tudományos élet és a civil szervezetek elleni támadások, valamint a sérülékeny csoportok stigmatizálása olyan politikai viselkedés jele, amire nincs mentség.

Asselborn úgy látja, hogy az EU már elkezdett választ keresni a jogállamiság problémájára, erre való az Európai Bizottság új mechanizmusa, mely lehetővé tenné az uniós kifizetések folyósításának leállítását, ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a jogállamiságot. Az Európai Unió Bírósága szerinte még idén dönteni fog ennek jogszerűségéről (ahol Magyarország és Lengyelország támadta meg), és nincs kétsége, hogy be fogják vezetni.

A luxemburgi politikus ugyanakkor jogosnak találja, hogy az európai lakosok egyre frusztráltabbak, mert tudni akarják, hogy adójukat olyan célokra használják-e fel, mely tiszteletben tartja az EU alapértékeit.

„Egyetlen kormánynak sem lenne szabad kockáztatnia az EU-tagságot saját rövid távú haszon érdekében” – tette hozzá.

Ehhez azonban szerinte meg kell erősíteni a demokráciát, és jobban be kell vonni a polgárokat, különösen a fiatalokat.