Szeptember 13-ig nyilatkozhatnak arról a hetedikes diákok szülei, beadatják-e gyermeküknek a HPV elleni védőoltást. A vakcina Magyarországon a 12. életévüket betöltött, hetedikes lányoknak 2014 óta ingyenesen elérhető, és tavaly óta már a fiúknak is. Bár az átoltottság szerencsére évről évre folyamatosan javul – az elmúlt 2 évben már a szülők több, mint 80 százaléka döntött mellette – még mindig több ezren vannak évente, akik különböző okokból nem engedik gyereküket beoltatni.

Pedig a szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV) nagyon alattomos kórokozó: helyileg, a hámsejtjeinkben végzi az ártó tevékenységet, ezért csak szűrővizsgálattal lehet kimutatni. Sok esetben nem okoz tünetet, és bár a fertőzések 80 százaléka átmeneti jellegű, attól, hogy valaki átesett rajta, később még újra megfertőződhet. A fertőzéshez ráadásul még csak nemi aktus sem feltétlenül szükséges, mivel az intim területek bőrének érintkezésével is terjedhet. Később – általában 25-30 éves korban – tartós fertőzöttség is kialakulhat, aminek előbb rákot megelőző állapot – prékancerózis –, majd daganat lehet a következménye.

Évente ezer halott

Magyarországon a HPV évente körülbelül 3000 daganatos megbetegedésért felel, ezek körülbelül harmada tragikus kimenetelű. Az pedig tévedés, hogy csak a nőket érinti: minden évben 4-500 nő és ugyanennyi férfi hal meg olyan daganatban, amelynek kialakulásáért a vírus a felelős.

A méhnyakrákok közel 100 százalékát, a hüvelyrákok 70 százalékát, a végbélnyílás körüli rákok 85 százalékát, a középgaratrákok 80 százalékát, a péniszrákok 54 százalékát és a szeméremtesti rákok 60 százalékát a HPV okozza.

Nem véletlen, hogy a szakértők próbálnak minél több szülőt meggyőzni az oltás fontosságáról. Ennek ellenére – mint minden vakcina esetében – a HPV elleni oltásról is rengeteg tévhit kering, a koronavírus elleni iskolai oltások idején pedig sokan attól félnek, nem ártanak-e gyermeküknek azzal, hogy mindkettőt megkapják. Ezeket próbálta eloszlatni a Mályvavirág Alapítvány háttérbeszélgetése, melyen szakértők válaszoltak a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Magyarországon a diákok a 9 komponensű HPV elleni védőoltást kapják, amit az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint nemcsak kiemelkedően biztonságos, de rendkívül hatékony is. Mint minden oltás, persze ez is okozhat mellékhatásokat, melyek többnyire enyhék – hőemelkedés, bőrpír, fejfájás – a súlyos allergiás reakciók nagyon ritkán fordulnak elő.

„Nemzetközi vizsgálatok bizonyítják, hogy a fiatalokban az immunválasz jóval erősebb, a szexuális élet megkezdése előtt beadott HPV-oltás pedig lényegesen hatékonyabb, ezért adják Magyarországon hetedikes korban” – magyarázta Póta György, házi gyermekorvos.

A vakcinát az iskolaorvos adja be, a teljes védettséghez két oltásra van szükség, legalább fél, legfeljebb egy év különbséggel. Az első oltás idején 15. életévüket betöltött tanulók 3 oltást kapnak.

A szakember szerint akkor sem kell aggódni, ha az érintett kamasz most kapta meg a Covid elleni védőoltást sem, az ajánlások szerint

a második dózis Pfizer beadása után két héttel már megkaphatják a HPV-oltást is.

Mivel a járvány és az online oktatás miatt félő volt, hogy csúsznak az iskolai oltási kampányok, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) arra is megadta a lehetőséget, hogy a diákok egyszerre – két szúrással – kapják meg a kötelező Hepatitis-B és a HPV oltásaikat. A gyakorlat már tavaly is ez volt, és semmilyen problémát nem okozott – emelte ki Póta György.

Mészner Zsófia gyermekgyógyász, infektológus szerint mindenképpen jó jel, hogy nagyon magas a HPV-oltást elfogadó családok aránya.

A tavalyi adatok szerint a lányok 83, a fiúk 71 százalékát oltották be Magyarországon.

Fiúkat is érint

A vírusról az elmúlt évek tájékoztató kampányainak köszönhetően egyre többen hallottak már itthon, de továbbra is sokszor találkozni azzal a tévhittel, miszerint a vírus csak a lányokat, nőket fenyegeti. Ez azonban nem igaz.

„A fiúk többszörösen is érintettek: a vírus nem válogat a nemek között, ráadásul a férfiak sajnos nagy szerepet játszanak a fertőzés terjedésében is; az éveken át elért 90 százalék feletti és a felnőttek rendszeres, széles körű szűrése lenne a legbiztosabb válasz a vírussal szembeni küzdelemben” – mondta Tamási Béla bőrgyógyász, nemibeteg-gyógyász.

A HPV-megbetegedések 30 százaléka a férfiakat érinti, hímvessző-, végbélnyílás- és középgarat daganatok, valamint nemi szervi szemölcsök formájában. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2015-ben 1057 férfinél diagnosztizáltak HPV-fertőzéssel összefüggő daganatos megbetegedést, és ennek közel fele halálos kimenetelű volt; 472-en vesztették életüket. Egyre nyilvánvalóbb az összefüggés a HPV-fertőzés és egyes fej-nyaki daganatok között is: az utóbbi évtizedekben drasztikusan nőtt a középgaratot érintő HPV okozta daganatok előfordulása.

„A férfiaknál nincs olyan rutinszerű és megbízható szűrési program, mint a nőknél, a védekezés egyik biztos eszköze az oltás” – mondta Tamási Béla, aki azt is hozzátette, hogy az óvszer messze nem nyújt teljes védelmet: a vírus bőr-bőr kontaktussal is terjed, emellett szeméremtesti-, végbél-, és fej-nyaki daganatok kialakulásáért is felelős.

A fiúk oltása a saját egészségük védelmén túl a lányoknál jelentkező daganatos megbetegedések miatt is fontos:

a fiúk bevonása az oltási programba nem kevesebb mint további 40 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák, valamint a hüvely és a szeméremtest megbetegedéseinek kockázatát.

Az oltással kapcsolatban egyébként más tévhitek is keringenek, de ezeknek semmi alapja nincs. Mivel nincs benne élő kórokozó, nem lehet tőle elkapni a betegséget, és meddőséget sem okoz. Kevesen tudják egyébként azt is, hogy az oltást nemcsak kisiskolás korban lehet adni, csak akkor a leghatékonyabb. Ha valaki úgy dönt, hogy szeretné beadatni, akkor azt egészen 55 éves koráig megteheti.