A honvédelmi tárca kora reggel jelentette be, hogy épségben hazatértek a magyar katonák Afganisztánból, ezután délelőtt 9-kor rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak az elmúlt hét mentési műveleteiről, ami egy rövid imázsfilmmel kezdődött.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter először köszönetet mond az újságíróknak, akik türelemmel viselték és elfogadták azt a kérést, hogy amíg a művelet tart, addig a tárca nem tud információt adni a magyar katonák biztonsága érdekében. 

Minden magyarról tudtak gondoskodni – mondta Benkő. 

Magyarország 2003-ban csatlakozott az afganisztáni hadművelethez. Feladatuk elsősorban a tartományi újjáépítés volt, hogy élhető környezetet teremtsenek az ott élőknek. "A magyar katonák tisztességes, becsületes, sokszor hősies helytállással hajtották végre a feladatukat" – mondta a miniszter, aki hozzátette: a NATO 2003-ban azt mondta, hogy "együtt megyünk be az országba és együtt is jövünk ki onnan". Benkő szerint Joe Biden amerikai elnök májusi kivonási bejelentése idézte elő a jelenlegi áldatlan állapotokat az országban.

MTVA

A jelenlegi afganisztáni anarchiát látva döntött arról a magyar kormány, hogy segít azokon az afgánokon, akik a magyaroknak nyújtottak segítséget. A kormány arról is döntött, hogy minden magyart ki kell hozni Afganisztánból. A feladat augusztus 17-én került a honvédelmi tárcához, ekkor az volt a feladat, hogy a műveletre felkészített csoportot kell létrehozni és útnak kell őket indítani. A kimenekítési munkálatokat saját haderőnkre támaszkodva kellett végrehajtani, mondta Benkő, szerinte ezért használta a Honvédség a "kormánygépnek" is titulált Airbus-okat. Egy ilyen gépet felkészítettek harctéri sérültek ellátására is.  

A feladatokról szólva a miniszter kiemelte, hogy a repüléshez diplomáciai engedélyek kellettek, ezeket be kellett szerezniük. Ebben a honvédelmi tárcát a külügyminisztérium segítette. Az is feladat volt, hogy Afganisztánnal szomszédos országot keressenek, ahová közvetlenül a háborús országból tudták kimenekíteni az embereket. Csak így tudták megoldani, hogy a gépek gyorsan felvegyék az embereket és katonákat, azután pedig gyorsan el tudják hagyni Kabult. Ez az ország Üzbegisztán volt. 

Fontos volt, hogy kapcsolatot tudjanak tartani a kimenekítésre várókkal. A külügy segített a katonáknak, hogy megtaláljanak és a reptérre irányítsanak mindenkit. Elsősorban a magyarokról gondoskodtak, csak őket követően jöhettek a magyarokat segítő afgánok – mondta Benkő. Amint az első civil gépet feltöltöttek Üzbegisztánban a kimenekítettekkel, a gép azonnal indult, hiszen ez volt a megállapodás. Három utasszállító gép indult Budapestre, Ferihegyre érve a Belügyminisztérium gondoskodott a kimenekítettekről.

Feladatként kapták azt is, hogy akit nem tudtak elérni, azoknak is segítséget kellett valahogyan nyújtani ahhoz, hogy elhagyják Afganisztánt, erre kimenekítési tervet készítettek. Benkő elmondta, hogy augusztus 18-án készen állt az a kontingens, amivel a menekítést el tudták kezdeni. 19-én hajnalban indultak el a magyar katonák, ők 540 embert menekítettek ki. Volt köztük magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgár is. Minden Afganisztánban tartózkodó és hazajutásra vágyó magyart haza tudtak hozni, valamint minden olyan afgánt is, akivel folyamatos volt a kapcsolat.

Azon afgánok közül, akikkel a magyarok az évek során kapcsolatot teremtettek viszont csak a 87% ért haza. Ez 56 családot jelent.

A repülőgépek 17-szer utaztak Afganisztán és Üzbegisztán között. Az utasszállító gépeket a WizzAir és az üzbég légitársaság biztosította. Benkő végszóként gratulált a katonáknak a sikeresen végrehajtott művelethez. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka itt röviden csak annyit szólt közbe, hogy "hazánkat szolgáljuk".

AFP / US MARINE CORPS / SAMUEL RUIZ

Ruszin-Szendi szerint a magyar katonák történelmet írtak, ő ilyen nagyságrendű kihívásra nem emlékszik. A katonák 20 óra alatt készültek fel az akcióra, volt köztük rohamlövész is, illetve tolmácsok és titkosszolgálati szakemberek. Az első kabuli engedély után a magyar katonai gépek landolni tudtak, és létre kellett hozniuk egy előretolt műveleti bázist is Üzbegisztánban, ahol minden feltételt biztosítottak a kimenekítettekért. Garantálták Üzbegisztánnak, hogy akit oda menekítenek, az nem marad az országban. A kabuli reptér infrastruktúrája alkalmatlan volt arra, hogy a repülőgépeket ellássa – mondta a parancsnok.

Kabulban eleinte csak 30 percig maradhattak a gépek, ez később változott, néha tovább is tudtak maradni. Ez azt jelentette, hogy amint a gép megérkezett, nagyon rövid idő alatt kellett felszállnia a menekülteknek a gépre. Ellenőriztek minden felszállót is. Mint mondta, volt olyan nemzet, aminek gépén a mosdóban szerelt bombát egy ember. Ellátást biztosítottak Kabulban a menekülteknek és a saját katonáiknak is.

Kezdetben egy belépési mód volt a reptéren, a magyarok viszont új utakat is kerestek, hogy mindenkit ki tudjanak vinni. A gépek segédhajtóműveinek folyamatosan járniuk kellett az infrastruktúra hiánya miatt, gépenként 60-70 embert tudtak kivinni Üzbegisztánba. A különleges osztag egy része folyamatosan Kabulban volt, hogy minden embert sikerüljön kimenekíteni. Ruszin-Szendi kiemelte, hogy a folyamatosan kint lévő osztag tagjai rohamlövészek voltak.

Fontos volt a nemzetközi együttműködés is, Ruszin-Szendi elmondta, hogy a többi szövetséges jött tanácsért a magyarokhoz, hiszen ők nem voltak ennyire sikeresek. Szerinte "érmes" az osztag, ami kint volt. A NATO műveleteit viszont folytatja, a magyar csapatok is készülnek arra a lehetőségre, hogy ehhez csatlakozniuk kell.