Öt lehetséges módját vázolta fel a Politico annak, az Európai Unió hogyan kezelhetné a demokráciaválságát.

A cikk szerint az évek óta tartó feszültség, amely az uniós intézményeket és számos tagországot Lengyelországgal és Magyarországgal szembeállítja, az elmúlt hónapokban még súlyosabbá vált. A cikk emlékeztet, Orbán Viktor kormányát széles körben elítélték a LMBTQ+-ellenes szabályozás miatt, míg a lengyel hatóságok gyakorlatilag kijelentették, hogy nem fogadják el az uniós jog elsőbbségét. Utóbbi a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt pattant ki.

Brüsszel eddigi erőfeszítései, a jogi fellépéstől kezdve a finanszírozás megvonásának belengetéséig nem vezettek eredményre Varsóban vagy Budapesten, a szakadék csak tovább nőtt.

A Politico öt lehetséges kimenetelt vázolt fel:

Budapest és Varsó visszatáncol

A cikk szerint elképzelhető forgatókönyv az, hogy ha Brüsszel tovább fokozza a nyomást, illetve pénzügyi szankciókat vezet be, akkor Magyarország és Lengyelország néhány ügyben visszavonulót fúj. A nyomás fokozásának az első jele, hogy az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a magyar nemzeti helyreállítási tervet. A lengyel kormány pedig még bírságokra is számíthat. Mateusz Morawiecki miniszterelnök már megpendítette, hogy a vitatott fegyelmi kamara "reformokra szorul".

Az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a helyreállítási tervet, amíg nincs igazságügyi reform Magyarországon

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

A Politico szerint lehetséges, hogy mindkét ország visszakozik, azonban a Morawiecki- és az Orbán-kormány politikai identitásának a része a Brüsszellel vívott szabadságharc, és nem világos meddig hajlandóak elmenni.

Orbán és Morawiecki megbukik a választáson

Magyarországon 2022-ben, Lengyelországban pedig a következő évben parlamenti választások lesznek. A lap szerint, ha a jelenlegi kormánypártok megbuknak, akkor az szinte biztosan oldja a feszültséget Brüsszellel és más uniós kormányokkal, hiszen Európa-pártibb vezetések jönnek. A lengyeleknél Donald Tusk vezetésével erősödik az ellenzék (bár még 10 százalékponttal a Jog és Igazságosság (PiS) vezet), míg Magyarországon az ellenzék és a Fidesz fej-fej mellett halad.

Marad a patthelyzet

Ebben az esetben kb. minden marad a régiben: az EU továbbra is folyamatos vitákba keveredik Budapesttel és Varsóval, jogsértési eljárásokat indít és rendszeresen meghallgatásokat tart a két ország helyzetéről, anélkül hogy valódi végkifejletet találna.

Polexit és Huxit

Ebben az esetben a két renitens ország távozik az Európai Unióból, vagy más tagállamok ebbe az irányba terelhetik őket. A cikk szerint ez a lengyel kormánypárt számára politikai öngyilkossággal érne fel, de Magyarországon komoly gondot okozna a Fidesznek, mivel a lakosság erősen uniópárti. Azt is felhozták a cikkben, hogy a magyar kormányban sincs egység ebben a kérdésben, míg Kövér László házelnök arról beszélt nemrég, hogy ha most lenne a csatlakozásról a népszavazás, akkor ellene szavazna, addig Varga Mihály pénzügyminiszter a tagság mellett tenné le a voksát.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a lapnak azt mondta, hogy bár a magyar lakosság EU-párti, és Orbán megérti a tagság előnyeit, az erősödő euroszkeptikus retorika kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

Még több populista az EU-ban

Az ötödik szcenárió szerint a Fidesz és a PiS hatalmon marad, miközben baráti szélsőjobboldali pártok kerülnek hatalomra olyan nagy uniós országokban, mint mondjuk Olaszország és Franciaország, eltávolítva az uniót a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos aggályoktól.