Csikász Brigitta - aki 2015-ig a hvg.hu, később az Átlátszó újságírója volt - korábban olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is jelzett, de a magyar hatóságok nem foglalkoztak vele.
2019 áprilisától az év novemberéig, vagyis több mint hét hónapon keresztül figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel a korrupciós ügyeket is feltáró bűnügyi újságírót, Csikász Brigittát – írja a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint az újságíró telefonjának technikai elemzése egyértelműen kimutatta a kémszoftver nyomait.
Az újságíró telefonjának vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével végezte el, miután Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Bár a listán való szereplés nem feltétlenül jelenti azt, hogy sikeresen fel is törték a Pegasusszal az adott számhoz tartozó mobiltelefont, de portál hangsúlyozza, hogy az AI technikai elemzése Csikász esetében már sokadszorra igazolta be ezt a gyanút.
Csikász Brigitta a Direkt36 eredeti leleplező cikkében nem kívánt névvel szerepelni, és akkor még telefonját sem vizsgálhatták át. Most azt mondja, azért gondolta meg magát, mert elindult az ügyben a nyomozás és inkább így kerüljön a neve nyilvánosságra, mint ha a tudta nélkül történne meg.
Az újságíró a Direkt36-nak elmondta, hogy már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A Pegasusszal történő megfigyelése idején az Átlátszónál dolgozott, jelenleg pedig a Blikknél ír politikusok és hatóságok visszaéléseiről vagy korrupciógyanús ügyeiről. 2007 és 2015 között egyébként a hvg.hu újságírója, majd 2019 végéig az Átlátszó szerkesztője volt, jelenleg a Blikk munkatársa.
A portál szerint Csikász a megfigyelése idején olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére.
A Direkt36 július 18-án írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. Többek között a Direkt36 két munkatársának, Panyi Szabolcsnak és Szabó Andrásnak, vagy a 2019-ben a hvg.hu-nál dolgozó, Dercsényi Dávidnak a telefonját is feltörték, de lehallgathatták egy magyar fotós és Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosának telefonját is.
Pintér Sándor belügyminiszter egyelőre annyit mondott a nemzetközi lehallgatási botrány magyarországi vonatkozásáról, hogy a titkosszolgálatok nem folytatnak semmiféle illegális megfigyelést, de szerinte egy ismeretlen szervezet gerjeszti a botrányt. További kérdésekre csak a Bizottság zárt ülésén hajlandó válaszolni.
A Pegasus-ügyről bővebben itt olvashat.