Összességében sem a bukások, sem az évismétlők száma nem magasabb a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli tanítási szünetek miatt – közölte Hajnal Gabriella a Magyar Nemzettel.

A Klebelsberg Központ elnöke elismerte, hogy voltak olyan iskolák, ahol a digitális oktatás nem tudott elég sikeresen működni, többek között azért, mert a tanulók otthoni háttere, szociális környezete olyan, hogy se internet, se áram nincs a lakásban, vagyis ha adna is ki eszközt az iskola, akkor sem tudná használni a diák.

Hajnal Gabriella szerint az érettségik jól mentek, nem volt semmi panasz a vizsgákkal kapcsolatban, és az eredmények is jobbak lettek a tavalyinál, illetve a két tanévvel ezelőttinél. Az elnök közölte, hogy arra készülnek, hogy szeptemberben "visszaáll a rend", főleg azért, mert a pedagógusok nagy számban megkapták a vakcinát, és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva őszre.

Hajnal Gabriella szerint nem érzékeltek olyat, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát, elmondása szerint tavaly még több tanár és óraadó volt, mint korábban.

Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket

Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos - elsősorban természettudományos - tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár.

Klebelsberg Központ elnöke szerint nem igaz, hogy tanárhiány lenne, ahogy azt is jogtalan kritikának tartja, hogy kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár.

Ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár"

– mondta.

A szakember beszélt a tanárképzést érintő változásokról is. Közölte, hogy új képzési és kimeneti követelményei készülnek, amelyek igazodnak a Nemzeti Alaptantervhez, ezen felül az adott felsőoktatási intézményben szabadon választható kurzusokkal további ismereteket is szerezhetnek a pedagógusok. A tervek szerint 2022 szeptemberében már az új követelményrendszer alapján kellene indulnia a képzéseknek.

Lebutított tanárképzéssel orvosolná a minisztérium a tanárhiányt

Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.