Itthon hvg.hu 2021. július. 26. 07:31

Balog Zoltán: A homoszexuális hajlamot nem minősítjük, a kapcsolatot nem tudjuk elfogadni

A jelenleg püspökként dolgozó egykori csúcsminiszter interjúban fejtette ki véleményét a Fidesz állandó ellenségépítéséről, az emberi jogokról és arról, miért fontos, hogy az egyházban ne politizáljanak.

Így mossa össze a kormány a pedofíliát a homoszexualitással
Friss cikkek a témában

Belső elhívásra hivatkozott Balog Zoltán akkor, amikor elmagyarázta a Népszavának adott interjúban, miért fordított hátat a politikának a jelenleg dunamelléki református püspök, a zsinat lelkészi elnökeként dolgozó egykori csúcsminiszter. Balog az aktív politikai pályája alatt látott dolgokat is elemezte, például azt, hogy szitokszóvá tették az emberi jogokat a kormánykommunikációban.

“Nem látom, hogy ma gyengébb lenne az emberi jogok védelme, mint tíz vagy akár húsz évvel ezelőtt volt” – mondta Balog, hozzátéve, hogy a kormányban mindenki a saját területéért felel, és bizalommal azt kell gondolni, hogy a vele egy csapatban játszók is a legjobb tudásuk szerint dolgoznak.

Balog szerint az állandó ellenségkép kialakítása is politikai trend, aminek ő amúgy sem részese. “A politikának általában szüksége van ellenségképre, mert ez a szomorú világ alakult ki. Negatív indulatokból könnyebb szavazatokat csiholni, mint pozitív üzenetekből. Én továbbra is a 2002-es polgári szlogenhez tartom magam: hiszek a szeretet és az összefogás erejében.”

Ezek után aktualitásokra terelődött a szó, a konkrétan a homofóbtörvényre. “Egyházunk már jóval korábban, 2004–ben kiadott egy állásfoglalást, amely a Biblia és a hitvallási irataink alapján kifejti, mit gondolunk házasságról, szexualitásról, homoszexualitásról, a gyermekek védelméről. A homoszexuális hajlamot nem minősítjük, a homoszexuális kapcsolatot viszont nem tudjuk elfogadni. Az Úristennek és tanítványainak gyűlölniük kell a bűnt, de szeretniük kell a bűnöst” – vázolta fel gondolatait, majd kiemelte, hogy ő nem lát olyan részt a törvényben, ami összemossa a homoszexualitást a pedofíliával.

Balog a végén azt mondta, továbbra is jó viszonyban van Orbán Viktorral, de erről nem beszél, mint ahogy az egész református egyházban az az elvárás, hogy ne politizáljanak: “Nagyon érdekes, hogy kívülről elvárják az egyháztól – azok, akik amúgy nem tagjai az egyháznak –, hogy alkosson véleményt közéleti, politikai kérdésekről, az egyháztagok nagy része viszont éppen azt szeretné, ha az egyház nem ezzel foglalkozna, hanem azzal, ami a lényeg. Mély bölcsesség van ebben az elvárásban. Ha állandóan kormányzati intézkedésekre vagy ellenzéki nyilatkozatokra reagálunk, akkor elveszítjük a lényeget.”

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.