A jól bevált hergelés, csúsztatás és az emberek hülyítése újra működhet – a nyilvánosságra került 14 kérdést elnézve ezt az elvet követi a legújabb, hamarosan induló 11. nemzeti konzultáció is. Ez ugyanis olyan, a korábbi hasonló kormányzati propagandaakciókban már szerepeltetett örökzöld témákhoz nyúl vissza, mint a migráció elleni fellépés, a Brüsszel elleni szabadságharc, a melegellenesség és persze Soros György. Vagyis a témák többsége ismét csak Orbán Viktor és a Fidesz kedvenc politikai értelmezési keretében, a szembenállásában, a feszültségek szításában, a dacos egyet nem értésben és a (szabadság)harcban nyer értelmet, anélkül, hogy valódi döntéselőkészítő vagy döntéstámogató funkciója lehetne.

Ez nem is meglepő, hiszen a nemzeti konzultáció kérdéssora semmiképp nem értelmezhető közvélemény-kutatásként. Legfeljebb politikai pamfletként, amire a kormány közpénzmilliárdokat költhet el kedvenc beszállítóinál, hogy utóbb az amúgy ellenőrizhetetlen eredményekre hivatkozva saját, régen eldöntött politikai lépéseit magyarázhassa.

Nézzük sorban a kérdéseket, megpróbáljuk őket értelmezni.

1. Vannak, akik szerint a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség. Ön mit gondol?

A kérdésnek semmi értelme, hiszen aki az elmúlt másfél évben csak kicsit is figyelt a világra, vagy akár csak a szűkebb környezetére, aligha gondolhatja, hogy a világ és benne Magyarország egy ilyen világjárvány után ugyanolyan lehet, mint előtte. Még nincs vége a járványnak, és már nem ugyanolyan. Az, hogy ebben az új világban “Magyarország megerősítése” pontosan mit takarhat, az pont nem szerepel a szövegben, de az már az elmúlt időszak kormányzati járvány elleni intézkedéseit vizsgálva is egyértelmű, hogy a hatalom a védekezés vagy a megerősítés jelszavával bármilyen, saját politikai vagy gazdasági célját kiszolgáló lépést is képes szemrebbenés nélkül megindokolni.

2. Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?

A minimálbér emelésének semmi köze Magyarország megerősítéséhez, ez egy ettől független, jellemzően évről-évre ismétlődő gazdasági folyamat, amit a kormány dönt ugyan el, de a munkaadók pénztárcáját terheli. Idén a minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedett, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt, ami szerény, csupán 4 százalékos emelést jelentett. A minimálbér amúgy nemcsak a cseheknél, és a szlovákoknál, de még Romániában is magasabb, mint nálunk. Jövőre viszont választási év lesz, és Orbán Viktor már június elején bejelentette, hogy masszív, 20 százalék körüli következő emelést tervez. Ha megerősítésként ezt meg is kérdezik, nem baj, de vajon az ITM számításai szerint mintegy 855 ezer ember – ez a vállalati szektorban dolgozók harmada – közül hányan válaszolnak úgy, hogy "most nincs szükség a minimálbér-emelésre”?

3. Vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek. Ön mit gondol?

A kormánytöbbség szeret mindent “alkotmányos védelem” alá helyezni, benne olyasmiket is, amiknek az alkotmányos védelem őreként működő Alkotmánybíróság szerint sincs semmi keresnivalója az amúgy gránitszilárdsága ellenére már kilencszer módosított Alaptörvényben. A kérdés azonban nem is burkoltan az ellenzék ellen hergel, mondván: egy új kormány biztos elvenné a családtámogatásokat, megemelné az adókat, csökkentené a nyugdíjakat, és egyáltalán az emberekkel fizettetné meg a válságok árát, ezt pedig meg kell megakadályozni. Az ellenzéki pártok azonban éppen, hogy olyan válságkezelő intézkedéseket sürgettek a járványidőszakban is, amelyek az emberek terheit csökkentették volna, ám ezeket a legritkább esetben hallgatta meg a kormány.

4. Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat.

Bizonyára sokan szeretnék, hogy Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók, de a kérdés megint erősen csúsztat, hiszen senki nem tudhatja, hogy egy új kormány visszatérne-e a Gyurcsány-korszak adópolitikájához (feltételezzük, hogy az Orbán-kormány nem kíván visszatérni). A Gyurcsány-szál felmutatása megint csak azt a politikai célt szolgálja, amit Orbán és a Fidesz jó ideje művel: összegyurcsányozza a teljes ellenzéket, Gyurcsány bábjaként igyekszik feltüntetni Karácsony Gergelyt, miközben Gyurcsány Ferencet állítja be fő ellenségként.

Érdekesség, hogy a kormány szívesen dicsekszik azzal: 5 és fél év alatt csaknem felére mérsékelte a munka közterhét, ám a hvg.hu számítása is azt mutatja, hogy a munkáltatói terhek csökkentek ugyan, a munkavállalói terhek azonban nem, ráadásul az ezt elvileg ellensúlyozó “családbarát adórendszer” is erősen túlzó nemzetközi összehasonlításban.

5. Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?

Ez a minimálbér-emeléshez hasonlóan olyan kérdés, amit Orbán Viktor és a Fidesz nemcsak eldöntött, már rég be is jelentett annak tudatában, hogy a gazdasági növekedés biztosan 5,5 százalék fölötti lesz. Ezt pedig – bármennyire is igyekezett az elmúlt napokban azt elhitetni Orbán Viktor, hogy ez mélyreható gazdasági lépések nélkül nem lesz lehetséges – nagyjából minden elemző, kutatóintézet szerint nagyjából készpénznek veszi.

A választás előtti pénzosztás átlátszó szavazatszerzési technikáján túl a kérdés újfent demagóg: ki ne szeretné visszakapni befizetett adója egy jelentős részét?

Marabu

6. Vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni, és mindenkinek törlesztenie kell. Ön mit gondol?

A kormány nagyon szeretné meghosszabbítani a hitelmoratóriumot, hiszen nem akarnak egy újabb, az elszálló devizahitelek hatásához hasonló társadalmi felháborodással szembenézni éppen a jövő tavaszi választások előtt. Márpedig sokan azok közül, akik éltek a hitelmoratórium lehetőségével, hosszabb távon nem járnak jól, mivel nemcsak a futamidejük nő, hanem a visszafizetendő összeg is – erre legkésőbb akkor rájönnek, amikor véget ér a moratórium.

Nem csoda, hogy legutóbb már a Matolcsy György vezette jegybank is figyelmeztetett: csak az maradjon a hitelmoratóriumban, aki feltétlen rászorul. Ami pedig a bankok álláspontját illeti, a kérdésben megfogalmazott állítás nem igaz, mert a Magyar Bankszövetség elmondása szerint már a moratórium első meghosszabbítását is rászorultsági nyilatkozathoz kötötte volna, de a kormány nem volt hajlandó változtatni a konstrukción. A Bankszövetség egyébként pedig most sem azt mondja, hogy mindenki törlesszen, hanem a Magyar Nemzeti Bankhoz hasonlóan rászorultsági feltételű moratórium fenntartását javasolja, illetve azt, hogy a kormány célzott támogatással váltsa fel az általános moratóriumot.

7. Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek. Ön mit gondol?

Megérkeztünk a Fidesz újabb, régi bevált ellenségképéhez, az Európai Unióhoz, vagyis Brüsszelhez. A kérdés persze ismét hazug, hiszen tényként állítja, Brüsszel rendszeresen visszaél a hatalmával. Márpedig jelenleg is több kötelezettségszegési eljárás éppen azért zajlik Magyarország ellen, mert valamely uniós alapelvet, szabályt sért, vagyis éppen a kormány élt vissza a hatalmával. Ráadásul – mint azt a múlt héten láthattuk a homofóbtörvény körüli uniós felháborodásnál is – Orbán Viktor nem megy a szomszédba, ha provokálni akarja az általa Brüsszelnek nevezett EU vezetőit.

8. Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg. Ön mit gondol?

Már a kérdés sem stimmel, hiszen Brüsszel egyelőre nem tervez klímaadót. Legalábbis várhatóan 2023 előtt semmilyen szabálymódosítás nem lépne hatályba az Európai Bizottság által 55 százalékra emelt 2030-as uniós szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési cél kapcsán, ha később mégis, azt sem a magyar családoknak kellene megfizetniük, hanem a szennyezésért felelős (akár az EU-n kívül működő) vállalatoknak.

A Brüsszel ellenében pedig a kormány által már egyszer megvívott rezsiharc ugyan választási szlogennek ismét jól hangzik, de érdemes emlékeztetni: a most hatósági áras rezsi ma akár sokkal alacsonyabb is lehetne a piaci folyamatok hatására a kormány rezsiharca nélkül.

9. Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában. Ön mit gondol?

Soros György mint főellenség legalább olyan biztos eleme a Fidesz politikai eszköztárának, mint Gyurcsány Ferenc. Az Orbán-kormány 2017-ben már egy egész nemzeti konzultációt szentelt a “Soros-tervnek”, majd ezután megszületett a sokat bírált Stop Soros törvénycsomag és az azt megtámogató, Sorost démonizáló, antiszemita felhangja miatt szintén sokat bírált kormányzati plakátkampány. Ahogy akkor a törvénycsomagot a Fidesz-többség a kormánykritikus civil szervezetek elleni fellépésre használta, most szintén célkeresztbe kerültek az ezúttal a melegellenes törvény miatt a kormányt bíráló civil szervezetek kerültek, Sorossal együtt. Aki figyelt az elmúlt hetekben, annak számára az is világos, hogy a melegellenes törvény miatt jóformán mindenhonnan komoly bírálatokat kapott a magyar kormány – a bírálatok kórusában nem is tűntek igazán hangosnak a civil szervezetek.

A szexuális propagandát emlegető kérdésben ráadásul a kormány ismét tudatosan és hazug módon összemossa a homoszexualitást, a meleg embereket a pedofilokkal.

Reviczky Zsolt

10. Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában. Ön mit gondol?

Egy újabb állítás Soros Györgyről, aki a kormány szerint mindent befolyásol a világban, ezek közt természetesen az illegális migrációt is. Eddig a migrációs vita, illetve kvóta miatt a kormány leginkább Brüsszelt ostorozta, most a migrációs vonalat el nem engedve visszatért Soros Györgyhöz és az illegális migrációhoz, össze is keverve a kettőt, így könnyedén tud megfelelő választ adni a konkrétumokat mellőző kérdésre a Brüsszelt és Sorost egyszerre utáló válaszadó.

11. Sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell. Ön mit gondol?

A kérdésnek még a nemzeti konzultációknál megszokottakhoz képest is kevés értelme van, hiszen a tavaly meghozott számos, a járványügyi védekezést érintő jogszabály-változtatás alapján a magyar kormánynak – sőt, az országos tiszti főorvosnak is – most is minden lehetősége megvan a beutazást is érintő járványügyi korlátozásokat hozni, legfeljebb ezt nem hívják egészségügyi vízumnak. Erre ráadásul az éppen csütörtökön induló uniós rendszer is lehetőséget ad a tagországoknak.

12. A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az Unió országai között. Ön mit gondol?

Itt már nemcsak az utalások szintjén, hanem konkrétan is összeér Soros György, a migráció és Brüsszel. A magyar kormány egyébként kitart a kérdésben megfogalmazott álláspontja mellett, annak ellenére is, hogy már két pert is elveszített az Európai Unió bíróságán a menekültkvótákkal kapcsolatban. Az egyikben, amelyben Magyarország azt állította, hogy az EU nem róhatott volna tagállami hatáskörbe tartozó kérdésben kötelezettséget rá, a bíróság megállapította: az uniós áthelyezési program törvényes és érvényes volt, azt az EU tagjaként Magyarországnak végre kellett volna hajtania. A másikban ennek megfelelően úgy ítélkeztek: Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére vonatkozó 2015-ös EU-határozatot.

13. Vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását. Ön mit gondol?

A magyar kormány szerint tehát újabb vírusmutációt a migránsok hurcolhatnak be Magyarországra, véletlenül sem a kiutazó magyar vagy a beutazó külföldi turisták, esetleg a külföldről tízezerszám a foci Eb-re a Puskás Stadionba érkező szurkolók. A kérdés értelme 0, demagógia- és hazugságfaktora viszont 10.

14. A járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?

Ebben a kérdésben talán a 14 közül egyedüliként sikerült igazat állítani: valóban nagy küzdelem volt a vakcinákért és a kitettségünk mérséklése érdekében valóban szükség lehet egy magyar vakcinagyárra. Ennek építését azonban már szintén régen, jóval az emberek megkérdezése előtt eldöntötte a kormány, már a debreceni helyszín, sőt az alapkőletétel időpontja is megvan.

Sajnos arról nem kérdezi meg a kormány a nemzeti konzultációban részt vevőket, hogy egyetértenek-e a sokszoros áron, feleslegesen nagy mennyiségben megvásárolt lélegeztetőgépek, a szintén túlárazott egyéb egészségügyi felszerelések vagy éppen a hatalmas mennyiségben, a nyugati vakcinák sokszorosáért megvásárolt kínai oltóanyag beszerzésével, továbbá azzal, hogy NER-közeli “portyázók és fürkészek” ezeken a bizniszeken tízmilliárdos profitra tettek szert közpénzből, az állam és mindannyiunk kárára.