Több megoldás is körvonalazódik az Európai Unióban, miként lehetne megleckéztetni a magyar kormányfőt, amiért nem átall immár nyíltan megsérteni alapvető emberi jogokat.
Megváltozott a széljárás Orbán Viktor és a Fidesz számára a néppárti frakció márciusi elhagyása óta. A HVG több forrásból is úgy értesült, hogy korábban személyesen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen akadályozta meg, hogy az uniós intézmény jogi útra terelje a magyar kormányt illető kritikákat, noha a jogászok már mindent előkészítettek. Néhány hónappal a kilépés után, júniusban azonban már egy nap alatt kilenc kötelezettségszegési eljárásról – köztük a Klubrádió ügyéről – döntött az Európai Bizottság.
A történtekben szerepet játszhatott a foci-Európa-bajnokság is, hiszen a német CDU-nak is jól jött, hogy szivárványba öltözött stadionokkal bizonyíthatta elkötelezettségét a társadalom sokszínűsége mellett. Von der Leyen pedig ekkor már keményebb hangvételre váltott, és „szégyenteljesnek” nevezte a magyar jogszabályt. A HVG-nek Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogi karának vezetője is kiemelte, hogy ez volt az első alkalom, amikor az EB elnöke nem köntörfalazott egy magyar üggyel kapcsolatban. Az viszont, hogy milyen eszközei vannak Brüsszelnek, sok mindenen múlik.
„A Bizottság egy politikai-jogi intézmény: széles körű jogi eszközei vannak, de azokat csak akkor vetik be, ha úgy ítélik meg, van elég politikai támogatásuk, mögöttük áll egy kritikus tömeg a dühös kormányokból” – mondta Pech, aki szerint ez most azért is történhetett meg, mert személyes dimenziója lett annak, ami Magyarországon történik.
Hogy az ügy hogyan befolyásolja Orbán mozgásterét Brüsszelben, az nagyban függ attól, módosít-e a törvényen a magyar kormány, amit már korábban többször is bevetett. A melegellenes törvény körüli vitában most úgy tűnik, egyik fél sem engedheti meg magának a meghátrálást. Ha a magyar kormány ragaszkodik a törvény jelenlegi formájához, és az Európai Bizottság is fenntartja a médianyilatkozatokban tanúsított komoly politikai szándékot, akkor viszont az uniós intézmény még július vége előtt hivatalosan is kezdeményezheti a kötelezettségszegési eljárást.
Arról, hogy ennek mi lehet a kimenetele, milyen más eszközei vannak még az EU-nak és a tagállamok vezetőinek, és miért került nehéz helyzetbe az Európai Bizottság, a HVG hetilap csütörtökön megjelenő számában és a hvg360-on olvashatnak.