Nem tartja alkotmányos szempontból aggályosnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, hogy a védettségi igazolvány bemutatásához kötik számos szolgáltatás igénybe vételének lehetőségét. Péterfalvi Attilát erről az Atv.hu kérdezte meg azután, hogy hétfőn a Magyar Közlönyben megjelent: attól kezdve, hogy beadják az első oltást a négymilliomodik magyarnak, az okmánnyal rendelkezők beülhetnek a vendéglátóhelyek belső terébe, mehetnek szállodákba, szabadidős létesítményekbe, sport- és kulturális rendezvényekre.

Négymillió beoltott után éjfélkor kezdődik a kijárási tilalom, az oltottak maszk nélkül mehetnek rendezvényre

A koronavírus-fertőzés elleni védettséget az igazolvány bemutatásával kell igazolni, amit a helyiség üzemeltetője vagy a szolgáltatás nyújtója ellenőriz. Aki ezt nem teszi meg, 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható, de egy évre be is zárathatják a helyét.

A NAIH-elnök minderről azt nyilatkozta a csatorna honlapjának, hogy

a védettségi igazolvány bemutatása alkotmányosan adatvédelmi szempontból nem aggályos, mert nem társul hozzá adatrögzítés.

Hozzátette azt is, hogy amikor valaki bankkártyával fizet, természetesen megjelennek az adatai, de azokat nem kapcsolják össze – és nem rögzítik – a védettségi igazolvány adataival.

Péterfalvi emlékeztetett: a hatóság a munkáltatók részéről sem találta aggályosnak a munkavállalók védettségi igazolványának ellenőrzését, mivel az ő feladatuk biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeit.

Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is állást foglalt a kérdésben. Szerintük azzal, hogy az állampolgárokat a vakcinaigazolvány megléte alapján szelektáló szabályokat léptet életbe, a kormány „alaptörvény-ellenes, diszkriminatív szabályozást” vezet be. Azzal érvelnek, hogy a védettségi igazolvány a nevével ellentétben egyáltalán nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja akár napokkal az első oltása után is, holott akkor még egyáltalán nem védett a fertőzéssel szemben.

„Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni”. Ha ugyanis „a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes” – hangsúlyozta a TASZ.

A lapunknak nyilatkozó alkotmány- és emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd, Karsai Dániel szerint önmagában attól, hogy a koronavírus elleni oltás nem kötelező, még nem diszkriminatív védettségi igazolványhoz kötni bizonyos jogok gyakorlását, ezen az alapvetésen belül viszont már nagyon sok a nyitott kérdés:

Akkor sem mehetek védettségi igazolvány nélkül fürdőbe vagy szállodába, ha már lecsengett a járvány?

A kormányzati kommunikációban eddig szóba sem került, hogy meddig akarják fenntartani az oltással és védettségi igazolással járó (még csak most bevezetendő) plusz jogosítványokat. Most még alkotmányosan megáll a különbségtétel, azonban Karsai Dániel ügyvéd azt mondja, a járványszámok javulásával idővel egyre nehezebben lesz ez védhető.