Az emberierőforrás-miniszter szerint a legnagyobb kihívás most az az egészségügyben, hogy az orvosok és a nővérek elfáradtak, főleg lelkileg.
„Nem tudok egyetlenegy betegről sem, akit ne láttunk volna el” – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Kásler Miklóst a beszélgetés legelején kérdezték arról, maradtak-e ellátatlanul betegek a járvány idején. A tárcavezető azt mondta: az addigi tapasztalatokat figyelembe véve azt rendelte el, hogy a második hullámban a kórházi ágyak negyven százalékát készítsék fel koronavírusos betegek kezelésére, hét százalékát pedig intenzív ellátásra. „Ennek a negyven százaléknak körülbelül a felén kezelnek betegeket, azonban lényegesen magasabb az intenzív osztályok terheltsége. Az infektológiai osztályokon (ahol a középsúlyos betegek fekszenek) a tartalékok most is nagyok – ez vonatkozik az eszközökre, a műszerekre, a lélegeztetőgépekre.” Kásler szerint az ellátáshoz minden rendelkezésre áll, a rendszer összességében bírja a terhelést,
volt persze olyan pillanat, amikor egyes kórházakban megteltek az ágyak, de akkor azonnal átszállították a betegeket egy másik kórházba, ahol volt előkészített üres ágy”.
Szerinte a legnagyobb kihívás most az az egészségügyben, hogy az orvosok és a nővérek elfáradtak, főleg lelkileg.
Elmondása szerint „az egészségügyi dolgozók megfertőződése az oltakozás következtében gyakorlatilag megszűnt”.
Mikorra várható, hogy a beadott oltások száma elkezdi letörni a napi halálozások számát? – kérdezték Káslertől, aki szerint a „mortalitás csökkenése egyelőre szolid két-három héttel követi a fertőzöttek számának csökkenését”.
A kormány járványellenes intézkedéseiről azt mondta, arányosak voltak, „olyan szabályokat kell hozni, amelyeket be is lehet tartatni. Az egyéni felelősség szerepe nagyon megnövekedett. A társadalom most már belefáradt a korlátozásokba”. A legnagyobb remény az oltások jelentős felgyorsítása, ha ugyanis a társadalom nagy részét sikerül beoltani, akkor az immunitás növekedése a vírus lassú eltűnését fogja eredményezni.
Elmondása szerint a vírus reprodukciós rátája a brit variáns megjelenésével jelentősen, 1,34 százalékra emelkedett (vagyis egy ember átlagosan 1,34 másiknak adta át a fertőzést), akkor robbant be a fertőzöttek száma. Most a mutató 0,7 százalék környékén van a március eleji szigorítások és az oltás hatására. „Nagyon óvatosnak kell lennünk, a vírusjárványnak ugyanis még nincs vége. Az oltást ezért kell mindenkinek minél előbb felvennie, mert ez jelenti a legkomolyabb esélyt arra, hogy meg tudjuk fordítani a folyamatot” – magyarázta.