Egy országos, reprezentatív kutatás szerint a pedagógusok döntő többsége szíve szerint nem menne be tanítani, inkább online folytatná az oktatást. Ennek ellenére a többség, ha muszáj, bemegy. Az általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok a leginkább megengedőek, hiszen minél kisebb egy gyerek, annál kevésbé hatékony az online oktatás.
A pedagógusok 87 százaléka ellenzi, hogy április 19-én minden oktatási intézmény kinyisson, csaknem minden második ember akkor indítaná el a személyes oktatást, ha a napi regisztrált fertőzöttek száma nem több 1400-nál - derült ki a 21 Kutatóközpont online, reprezentatív felméréséből. Most ettől még messze vagyunk, hétfőn 5077, kedden 2837 új fertőzöttet jelentettek. Annyit tudni, hogy a járvány harmadik hulláma tetőzik, tehát idővel stabilizálódhatnak a számok.
A mostani felmérésre 9529 érvényes válasz érkezett, a mintát a kutatók súlyozással korrigálták, ezért az reprezentatív régió, iskolatípus és életkor szerint a pedagógusokra nézve.
A kutatást április 5-én este kezdték, abban a hitben, hogy minden iskola egységesen nyit jövő hétfőn, csakhogy időközben a miniszterelnök bejelentette, a középiskolákba az érettségik miatt május 10-én kell csak visszamennie a diákoknak.
Ettől a kutatásnak még értelmezhető és releváns része maradt, amit az általános iskolákban és óvodákban dolgozók mondtak, illetve az is, hogy a dolgozók 46 százaléka azt szerette volna, ha a középiskolák nem nyitnak ki már ebben a tanévben. Ennél kisebb arányban, a pedagógusok 30 százaléka támogatná azt, hogy az óvodák, általános iskolák se nyissanak ki egész tanévben.
Pedagógusok újranyitási hajlandósága intézményi típus szerinti megoszlásban (százalékban):
Míg az országos átlagban a pedagógusok 54 százaléka menne be a munkahelyére nyitás esetén, az óvodapedagógusoknál és általános iskolai tanároknál ez az arány magasabb, 60 százalékos.
Az eltérésnek az egyik kutató, Fényes Csongor szerint az lehet az oka, hogy azokban az intézménytípusokban, ahol a digitális oktatás jobban működik, jobb a tanárok és a diákok kompetenciája, nagyobb valószínűséggel folytatnák online az oktatást.
Országos átlagban 21 százalék közölné a munkáltatójával, hogy csak tantermen kívüli oktatást vállal (ennek a részletes, intézménytípusra lebontott válaszait is láthatják az előbbi adatsoron), 12 százalék menne táppénzre, 3 százalék szabadságra vagy egyszerűen megtagadná a munkát. Ez utóbbiak aránya 18 százalék.
Arról, hogy milyen mozgástere van a tanároknak, illetve a diákoknak, ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni
„Nekünk volt egy nemzeti konzultációnk, amely nagyon világosan megmondta, hogy milyen lépéseknek kell egymás után történniük. Abban azért részt vett vagy 500-600 ezer ember, emlékeim szerint. Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket.
Kiderült az is: a pedagógusok aggódnak magukért, de elsősorban a diákokat féltik, akik nincsenek beoltva. A pedagógusok többsége is csak az első oltását kapja meg iskolanyitásig, ami értelemszerűen nem ad annyi védelmet, mint a teljes oltottság. Ahogy az várható volt, az oltástól éreznék magukat nagyobb biztonságban, bár van egy olyan réteg, amelyik egyáltalán nem akar regisztrálni.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, az adatok után tárgyalást kezdeményeztek az EMMI-vel. Az eddigi kommunikáció alapján nem várható változás, az esetleges halasztásról nem volt semmilyen egyeztetés – mondta hétfőn a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is a jövő hétfői nyitás mellett érvelt még múlt héten, Gulyás szerint "az első oltás után két héttel az iskolák nyitása nem jár akkora kockázattal, amit ne lehetne vállalni", és a szülők érdekeit is figyelembe kell venni. Maruzsa Zoltán pedig arról beszélt, a járványszámok javulnak – erről itt írtunk részletesen –, a szülők pedig a járványhelyzetre hivatkozva otthon tarthatják a gyereküket, ami igazolt hiányzásnak minősül.
A háttérben szervezkednek szülők
Több helyről hallottuk, hogy a szülői munkaközösségek felmérik, milyen arányban engednék vissza a gyereküket a szülők. "Az SZMK nálunk küldött egy kérdőívet, aminek a végeredménye az lett, hogy 71%-a a szülőknek nem szeretné engedni a gyerekét suliba. Ennek fényében még nem tudjuk, mi lesz a döntés" – írta az egyik szülő, akinek egy vidéki általános iskolába jár a gyereke. Más maga próbál szervezkedni, hogy elérje, még két hétig tartson zárva az iskola, más szülő pedig azt hallotta, ugyan elindulnak hétfőtől, de "a hiányzásokat nem nagyon nézik majd". Igaz, ez egyelőre pletyka, mert leírva még nem látta sehol. Szülői visszajelzések alapján tudunk olyan osztályfőnökről is, aki már nagyon várja, hogy hétfőtől személyesen taníthassa a gyerekeket.
Egy belvárosi iskola szülői munkaközössége is körbeküldött egy kérdőívet, de azt nem tisztázták a levélben, hogy milyen megoldásokhoz folyamodnának abban az esetben, ha a szülők többsége nem küldené be a gyereket. Egy alapítványi iskolánál pedig azt mondták, külön kérvényt kell benyújtani, ha nem megy a gyerek hétfőtől. Az az anyuka viszont nem látja még a megfejtést: szíve szerint nem engedné vissza a gyerekét az iskolába, viszont tudja, hogy a csaknem 30 fős osztályból két kivétellel minden gyerek bemegy hétfőn. Így az online oktatásnak lőttek, neki kellene tanulnia a gyerekkel, ami viszont a munkáját lehetetleníti el.
Ennél átfogóbb képet mutathat a szülői hozzáállásról az a felmérés, amit a szülői összefogás a gyermekeink jövőjéért nevű csoport készített. Az online kutatást kitöltő 85 ezer ember többsége, 76,3 százaléka nem tartja biztonságosnak az április 19-i nyitást. A szülők 33,5 százaléka biztos abban, hogy nem engedi vissza a gyerekét, 29,4 százalék bizonytalan, 34 százalék pedig biztosan beküldi.
