Kiemelten fontos a pedagógusok oltása, amiért már nagyon régóta küzdenek az érintettek. De ugyanilyen fontos, hogy mindegyiküknél kialakuljon a megfelelő szintű védettség, mielőtt visszatérnek az iskolába. Bár kevésen múlik, de a Magyarországon alkalmazott vakcinák esetében a jelenlegi ütemterv szerint ez nem mindenkinél fog megtörténni az április 19-ei határidőre. Ezért a szakszervezet is arra kéri Orbán Viktort, hogy halassza el a tervezett nyitást.
Vékony jégen táncol a kormány az április 19-ére tervezett iskolanyitással, ha tényleg biztonságosabb körülményeket akar teremteni a tanároknak. Bár azt Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a dátum nincs kőbe vésve, a pedagógusok soron kívüli beoltásából látszik, komolyan számolnak a tantermi oktatás újraindításának lehetőségével.
A tanárok, valamint az óvodai és bölcsődei dolgozók beoltásáért már régóta küzdenek a szakszervezetek, az operatív törzs azonban eddig ragaszkodott az oltási sorrendhez. Így történhetett meg, hogy a pedagógusok többsége még akkor is vakcina nélkül maradt, amikor már sportolókat is beoltottak. Bár az iskolák az egyre erősödő harmadik hullám miatt március 8-án digitális tanrendre álltak át, a járvány így is sok pedagógus áldozatot követelt. Hivatalos adatok nincsenek, de a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint hatvan kollégájuk vesztette életét a koronavírus szövődményei miatt, legutóbb a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium 54 éves történelemtanára.
Azt végül nem tudni, hogy a kormányt a pedagógusok kérése, vagy a gazdaság újraindításának szükségessége győzte-e meg, de tény, hogy a héten változtatott az álláspontján: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy elkezdik oltani a tanárokat. A részletekre még egy napot kellett várni, végül pénteken Orbán Viktor miniszterelnök és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is hosszabban beszélt a tervről.
Ezek alapján nem sokat fognak késlekedni: Maruzsa Zoltán bejelentése szerint eddig a köznevelésben dolgozó pedagógusok 55 százaléka, vagyis 102 ezer ember regisztrált az oltásra. Közülük 20 ezren már megkapták a vakcinát, a fennmaradó 82 ezer fővel kezdenek a jövő héten. Rajtuk kívül még 30 ezer középfokú szakképző intézményben dolgozó, és 13 ezer bölcsődei dolgozó jogosult így az oltásra.
Azoknak, akik még nem regisztráltak, de a hírek hatására meggondolták magukat, nincs sok idejük: nekik március 29-én éjfélig be kell jelentkezniük a vakcinaregisztrációs honlapra. Aki ezt a megadott határidőig nem teszi meg, nem fogják soron kívül beoltani.
Péntek délutánra az is kiderült, hogyan fogják a rendszerből leválogatni a pedagógusokat: az alkalmazotti adatbázist vetik össze a központi oltási regisztrációs adatbázissal. A munkához így az iskolaigazgatókra is szükség lesz. Nekik Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter péntek délelőtt küldött arról levelet, hogy ha eddig nem tették, töltsék fel a köznevelés információs rendszerbe (KIR EESZT) a munkavállalók tajszámát, köztük azokét is, akik „egyéb alkalmazottak". (Erre a fertőzésszámok nyomon követése miatt már korábban megkérték az igazgatókat.) Mindez azt jelenti, hogy nemcsak az intézményekben dolgozó pedagógusok, hanem a közétkeztetésben dolgozók, vagy takarítók is megkaphatják a vakcinát, ezt erősítette meg a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.
Az Emmi levele külön egyébként csak a hitoktatókat említi, mint olyan alkalmazottakat, akiknek a tajszámát ne felejtsék el feltölteni a rendszerbe az intézményvezetők.
Az oltási munkacsoport döntése szerint a jövő héten a március 24-ig regisztrált, köznevelésben dolgozó pedagógusok, óvodai és bölcsődei dolgozók oltása kezdődik meg, húsvét után pedig azoké, akik március 29-ig regisztrálnak, valamint ekkor kerül sor az egyéb alkalmazottak és a szakképzésben dolgozók oltására is.
Az első körben jogosultakat a jövő hét elején sms-ben fogják behívni, oltásukra a lakcímükhöz rendelt kórházi oltópontokon kerül sor április 1-3 között. A második körösök a következő héten, a húsvét utáni napokban következnek – tette hozzá Maruzsa.
Lehetetlen határidő
Az első érintett pedagógusoknak így egy hetet sem kell már várniuk, hogy vakcinához jussanak. Ha azonban a kormány valóban április 19-én nyitná az iskolákat, minden nap számít, és sajnos az addig hátralévő idő nem mindenkinek lesz elég az alapfokú védettséghez. Hogy ez miért így van, ahhoz a Magyarországon rendelkezésre álló vakcinák hatásmechanizmusát kell megvizsgálnunk.
Az országban jelenleg ötféle vakcinát alkalmaznak a lakossági oltásoknál, ezek a Moderna, a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V. Az egyik tájékoztatásból sem derült ki, hogy a regisztrált pedagógusok ezek közül melyiket kapnák, bár ezt nyilvánvalóan egészségi állapotuk, koruk és esetleges krónikus betegségük is befolyásolja majd.
Maruzsa Zoltán csak annyit közölt, hogy „az országban éppen rendelkezésre álló” vakcinákat vetik majd be.
Ami viszont biztos, hogy az öt oltóanyag közül mindegyikből két dózisra van szükség a teljes védettséghez, és bár már az első után kifejtik hatásukat, arra is valamennyit várni kell. A nyilvánosan, akár az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), akár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján elérhető adatok szerint átlagosan 15 napot.
A részletes adatok a következők:
- A kínai Sinopharm az OGYÉI alkalmazási előírása szerint az első dózis beadása után 14 nappal 79,34 százalékban véd a koronavírus szövődményei ellen.
- Az orosz Szputnyik V-ről a Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt írja, hogy az első adag 21 nap után 91,6 százalékos védettséget ad.
- Az Oxfordi Egyetem és a svéd AstraZeneca közös oltóanyaga esetében ugyanez az arány 22 nap után 76%.
- A Moderna vakcinája a publikált eredmények szerint egy dózis után 14 nappal 92,1%-ban véd.
- A Pfizer/BioNTech pedig hasonló hatékonysággal rendelkezik, egy dózis után 15 nappal 89-91 %-ot mértek a klinikai kísérletekben.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek átlagolt eredmények, a hatékonyság minden esetben több tényezőtől, így az életkortól és a krónikus betegségektől, sőt a környezeti hatásoktól is függ, a teljes védelem pedig csak a második dózis után körülbelül 10-15 nappal várható. Ezért is fordulhat elő, hogy olyanok is elkapják a koronavírust, sőt tüneteik is lesznek, akik már megkapták az első adagot, ha még nem telt el elég idő.
Mint a fenti felsorolásból is látható, a leghosszabb ideig az AstraZeneca vakcinája után kell várni, viszont egyelőre annak a legkevesebb az esélye, hogy a jelentkező pedagógusok ezt kapják. Erre utal, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte: a legutóbbi AstraZeneca szállítmány mindössze 21 600 adag oltóanyagot tartalmazott, ami 11 százaléka annak, amit vártak. Szputnyik V vakcinából múlt vasárnap jött 250 ezer dózis, valamint Gulyás Gergely szerint hétfőn érkezik következő szállítmány, viszont kell még ahhoz idő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is megvizsgálja a mintákat és be lehessen őket adni.
Könnyű kiszámolni, hogy aki április 1-jén kapja meg az első oltását, az a szerencsésebbek közé tartozik, nála a 19-ei tervezett iskolanyitásra már kialakul bizonyos fokú védettség. Akire viszont csak a húsvét utáni napokban, április 6-án vagy 7-én kerül sor, annál csak április 21-22. körül telik le az a 14-15 nap, amely után biztonsággal állítható, hogy kialakul valamilyen fokú védettség. Ahhoz tehát, hogy a kormány teljesen biztosra menjen, néhány napot, vagy egy hetet mindenképpen várni kellene.
Teljes védettséget – nem számítva az AstraZeneca oltóanyagát – a most első dózisukat megkapó tanárok május közepére érnek majd el.
Örülnek és aggódnak
Kérdések a védettségen kívül is akadnak bőven, egyelőre például nem világos, mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik regisztráltak, de önhibájukon kívül (például lázas betegség, vagy karantén miatt) nem kaphatják meg az oltást. Az AstraZeneca kisebb káoszba fulladt hétvégi tömeges oltása és a hibás sms-értesítések miatt többen bizonytalanok, a hatóságtól a megfelelő időben érkezik-e majd meg a megfelelő értesítés.
Az iskolanyitással kapcsolatban a legfontosabb kérdés talán az, hogy a jelenlegi járványhelyzetben nem növeli-e tovább a fertőzésszámokat, ha a gyerekek a közösségben terjesztik a vírust. Ahhoz, hogy ennek minimalizálják az esélyét, az intézményekben valószínűleg komoly védelmi intézkedéseket, például osztálytermi maszkviselést, távolságtartást és állandó fertőtlenítést is el kell rendelni majd.
A kétségek ellenére a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke biztos benne, hogy a tömeges oltás után így is sokkal biztonságosabb lesz a tanítás az iskolákban. Horváth Péter a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a legjobb megoldás természetesen az lenne, ha minden korosztály megkaphatná az oltást, de jelen pillanatban „minden nem megoldható”.
Úgy vélte, a tanárok oltása fontos szerepet játszik majd az érettségik lebonyolításánál is, aminél az lenne a legideálisabb, ha a szóbeli és az írásbeli vizsgákat is meg lehetne tartani.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi 55 százalékosnál lehet-e magasabb a regisztráció, Horváth Péter azt mondta, vannak jó páran, akik fiatalabb koruk miatt reménytelennek látták a regisztrációt, közülük valószínűleg sokan fogják pótolni. Az oltási hajlandóság persze sosem lesz 100 százalékos, de sokat segíthet, ha minden létező fórumon emlékeztetik a kollégákat a lehetőségre, a KRÉTA rendszerben például bejelentkezéskor már most rögtön felugrik egy erről szóló üzenet.
Üdvözli az oltást a pedagógus szakszervezetek is, a részletek és a nyitás miatt azonban aggódnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteken nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiben határozottan tiltakoznak az ellen, hogy az intézmények megnyitására a védettség kialakulása előtt kerüljön sor.
„A megfelelő védelem kialakulása az ön kormánya hivatalos tájékoztatása szerint a második oltás utáni 14.–28. napra tehető – az ön által felvázolt menetrendben tehát az április 19-i határidő egyértelműen irreális” - írták. Úgy vélik, a nevelés-oktatási dolgozók nem fogják felvenni a munkát, amennyiben arra a megfelelő védelem kialakulása előtt adnak utasítást.
Emellett azt is kérik a kormányfőtől, hogy néhány nappal tolják ki a március 29-i regisztrációs határidőt, és jobban tájékoztassák róla az érintetteket, valamint külön hívják fel az intézmények figyelmét arra is, hogy a külsős cégek közvetítésével ott dolgozó takarítókat, megbízással tevékenykedő egyéb technikai, vagy akár pedagógiai munkatársakat se felejtsék el regisztrálni.
Maruzsa a tanároknak: Hétfő éjfélig regisztráljanak, ha oltást akarnak
