Legalábbis, ha visszatekintünk, mi történt a korábbi választásokat megelőző ünnepeken. 2017-ben egy másik operatív törzs még teljesen mással foglalkozott, miközben Orbán Viktor kormányfő Brüsszel ellenes harcias beszédét sípszó, szidalmazás és dulakodás kísérte. Nyolc éve pedig hótakaró fullasztotta be az ünnepi rendezvényeket. Most csak egy kis eső várható és a járványos csend.
A járványhelyzet miatt az állami ünnepek közül csak a zászlófelvonást tartják meg idén a március 15-i ünnepnapon. A szokásos ünnepi párt- és egyéb rendezvényeket pedig a járványügyi vészhelyzetben érvényben lévő gyülekezési tilalom miatt leszünk kénytelenek nélkülözni idén is. Pedig ezek egy évvel a parlamenti választások előtt hangsúlyos szerepet játszanak abban, hogy a vetélkedő pártok megmutassák, ki mennyire képes megmozgatni híveit, és a ‘48-as eszmék és események köntösében hangolódjanak rá a vezetők a következő egy év politikai csatározásaira.
Miután idén ezekről lemaradunk, felelevenítjük, milyen volt az előző választásokat egy évvel megelőző, 2017-es ünnep, amikor az ellenzéki együttműködésnek az írmagja sem volt meg, egy másik operatív törzs még teljesen mással foglalkozott (az ünnepségsorozat zavartalan lebonyolításával), és amikor a kormányfő harcias, Brüsszel elleni nemzeti konzultációra melegítő ünnepi beszédét heves sípolás, dulakodás kísérte, és az anyázás volt a legfinomabb megnyilvánulás.
Sípolás, Soros és Putyin pénze
2017 március 15-e nyugodtan indult, bár a várható konfliktus már a levegőben lógott: előző este ugyanis kiderült, hogy bár a rendőrség 3 alkalommal is elutasította a Juhász Péter vezette - azóta megszűnt Együtt - Korszakváltók Pártja - kérelmét, hogy sípolással tiltakozzanak Orbán Viktor beszéde alatt -, a bíróság végül nem találta megalapozottnak a tiltást.
Nem sokkal azután, hogy az Együtt alelnöke maffiaállamról, a régi forradalmárok sokszínűségéről és befogadásáról beszélt a Petőfi szobornál, Juhász Péter elnök már a Kálvin térnél osztogatta a kokárdákat és sípokat. A Nemzeti Múzeum előtt nagy volt a készültség: lezárták a Kiskörutat, a nézők közé pedig csak a táskák átvizsgálása után engedtek be az embereket.
A letépett kokárda napja - videó
Avagy az ünnep, ahol az anyázás a legfinomabb megnyilvánulás.
A feszültség nőtt: miközben az állami műsorban - ma már nehezen elképzelhető módon - a budapesti főpolgármester (Tarlós István) is beszédet mondhatott (azt hangoztatva, hogy nem engedünk a 48-ból, megtaláljuk magunkat az új világrendben a modern kori népvándorlás közepette), sokan már fújták a sípokat a Kálvin téren és a Kiskörúton. Ezt azonban a beszédekre figyelők nem nézték jó szemmel, itt is ott is volt szóváltás, kiabálás, volt sorosozás, putyinozás, sőt, helyenként dulakodás is.
Az ünnep és a szólásszabadság nevében: vér is folyt, ütés is volt a Nemzeti Múzeumnál - videó
De ki hallgatta Orbán Viktort?
Orbán Viktor beszédét a tömegből már alig lehetett érteni, bár a tévéközvetítés során sikerrel keverték le a háttérzajt. A kormányfő harcias szavakkal állította párhuzamba a Brexitet és Donald Trump elnökségét a ‘48-as szelekkel, beszélt a brüsszeli bürokraták, a liberális média és a tőke hatalma elleni forradalmi hangulatról, az álszentek szövetségével szembeni harcról. Felhozta az akkor éppen aktuális nemzeti konzultációt (Állítsuk meg Brüsszelt!) is. A lázadás tétje, hogy megmaradunk-e magyarnak - mondta, de közben észlelte az őt kifütyülőket. Fel is vetette: mit kezdjünk azokkal, akik megzavarják mások örömét?
Orbán kifütyülése pontról pontra: feszültség, gyűlölet és tettlegesség
Pattanásig feszült volt a helyzet az állami ünnepen, ahol egyedül Orbán Viktor mosolygott. A HVG négy munkatársa volt a helyszínen, az ő élményeik alapján összegezzük a tiltakozást. Igyekeztünk áttekinthetővé tenni, ami a helyszínen roppant kaotikus volt. Tudósítóink úgy látták, mintha "jó zsaru, rossz zsaru" szerepet játszottak volna a rendőrök és a Valton emberei.
Az ünnepre erősen rányomta a bélyegét Orbán Viktor beszéde alatti tiltakozó hangzavar, ami után kommunikációs csörte is zajlott a “Soros fizet, Juhász fütyül” szlogennel ellentámadó Fidelitas, majd az erre “Putyin fizet, Orbán hazudik” jelszóval reagáló Együtt között.
A többi párt megmozdulása ennél nyugodtabb körülmények között zajlott. Az LMP a Pilvaxban ült le néhány tucat szimpatizánssal és újságíróval. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök felvetették, mit szólnának 1848 nagyjai a paksi bővítéshez, beszéltek kis forradalmakról, a kormányváltással szükségszerűen bekövetkező rendszerváltásról.
A Pilvaxnál, de az utcán tartotta megemlékezését a Demokratikus Koalíció is, amelynek elnöke, Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a szabadság csak a demokratikus jog és intézmények uralmával egyeztethető össze, amit viszont Orbán Viktor feldúlt, és arra szólította fel hallgatóságát, hogy merjenek szabadok, tudjanak jó magyarok, és akarjanak európaiak lenni.
A Jobbik, akkor még Vona Gábor elnökkel az élén a Március 15-e térre csődítette délutánra szép számmal híveit: “A korrupció a nemzet mészárosa” - mondta a két-háromezres tömegnek Vona, majd lex Ludas Matyiról, a törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzásáról szólt, de beszédét a párthoz képest akkor még szokatlan módon európai uniós gondolatokkal is kiegészítette az azonos árakról és azonos bérekről, a szabad munkaerőáramlásról.
A délután egyik jelentősebb eseménye volt a Magyar Szolidaritás Mozgalom, illetve Székely Sándor független országgyűlési képviselő által szervezett* vonulásos demonstráció, amihez a kevésbé radikális hangra vágyó ellenzékiek csatlakozhattak az Operától az Alkotmány utcáig. A Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos államfőjelölését szorgalmazó megmozdulásra pár ezren voltak kíváncsiak, a menetben feltűnt több ellenzéki politikus is. Majtényi a Kossuth tér sarkán gyerekkori élményekre vezette vissza, hogy miért áll ki az elesettek mellett, de beszélt arról is, hogy ideje szabadságszerető nemzetből szabad nemzetté válni, amihez most a saját urainkat kell elzavarni.
Az akkor még épphogy párttá alakult Momentum a hagyományokkal szakítva városligeti pikniket szervezett szintén délutánra, ahol igyekeztek távol maradni a "hamis ünnepi áhítattól", de azért Fekete-Győr András hagyományos jellegű beszédet tartott kora este a nemzeti szolidaritás, a jogállamiság és a sajtószabadság fontos ünnepéről, és új reformkorszakot hirdetett, egy szolidáris, modern, szabad és friss Magyarország megteremtésére.
| Üljön át egy másik kocsiba! - nyolc éve a hó miatt maradt el az ünnep |
A 2014-es választás előtt egy évvel nem a kampánytól, hanem a szokatlan időjárástól volt hangos március 15. 2013 március 14-én intenzív havazás érte el az országot, soha korábban nem látott káoszt okozva. A nemzeti ünnepre tervezett ünnepségeket országszerte lefújták, elmaradt az állami tiszteletadás és az ellenzéki pártok tömegrendezvényei is. A Jobbik vezetése csendben koszorúzott a Batthyány-örökmécsesnél, az Együtt PM pedig a március 15-e téren. Az LMP-s Vágó Gábor (a párt akkori megfogalmazása szerint „korunk Petőfije”) vezetésével tervezett közös biciklizését is lefújták, a DK zártkörű rendezvényt tartott.
Az ítéletidő miatt az M1-es és M7-es autópálya megbénult, több mint ötezer jármű akadt el, és több ezer ember éjszakázott a sztrádán fűtés, víz és élelem nélkül az ünnepnapra virradóra. Több mint harminc településen elment az áram, 57 falut méteres hó vágott el a külvilágtól.
 MTI / Beliczay László
Március 15-én reggel Pintér Sándor belügyminiszter országos riadót rendelt el, és katasztrófahelyzetet hirdetett. Az autópályákon rekedt emberek kimentésére honvédség lánctalpasokat vetett be, Tatánál és Komáromnál meg kellett bontani az autópálya elválasztó sávját, hogy a megrekedt autók megmozdulhassanak. Emlékezetes volt a belügyminisztérium SMS-es tájékoztatása, de felállítottak több száz melegedőt is. Csodával határos módon csak hat halálesetet kötnek a hatóságok az ítéletidőhöz. A havazás aztán, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is: a hónak pár nappal később már nyoma sem nagyon volt.
 MTI / Nagy Lajos
Azt talán idén sem fogjuk sajnálni, hogy nem kell kimennünk: a meteorológia hűvös időt jósol, helyenként esővel záporokkal. |
Azért pénteken körbekérdeztünk a pártoknál, hogy ha tehetnék hogyan ünnepelnének, de csak néhányan válaszoltak. A Momentum jelezte, hogy ha nem lenne járványhelyzet, akkor egy nagyszabású, közös megmozdulást tartanának az ellenzéki összefogás résztvevői. Tordai Bence országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja is ezt mondta a hvg.hu-nak, illetve arról beszélt, hogy nem elsősorban kormányellenes üzenetre, hanem az összefogást erősítő pozitív gondolatra fűznék fel a mondanivalójukat a közös színpadra kiálló pártvezetők. Nagyjából arról beszélnének, hogy egyesült erővel kell helyreállítani a köztársaságot, meg kell szabadulni a 19. századi feudalizmust és a 20. századi pártállamot idéző működésmódtól, egy olyan új köztársaságot létrehozni ahol érvényesül a klasszikus hármas jelző: szabadság, egyenlőség, testvériség - mondta Tordai.
Hatalmas ellenzéki tüntetésről írt válaszában a Jobbik is, hozzátéve, hogy “a jelenleg regnáló hatalom épp ugyanolyan élősködő, tolvaj kizsigerelője a magyar népnek és kerékkötője a fejlődésnek, mint az akkor elzavart népnyúzó kormány volt”
Megemlékezések azért lesznek, jellemzően magányos egyéni koszorúzások videóra véve - legalábbis a Párbeszéd részéről. A hat ellenzéki szövetséges végül közös videós megemlékezést tartott.
Külön videóban beszélt Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint szelíd forradalomra van szükség, "hogy visszakapjuk az odafigyelés jogát és hogy a gazdaság védelmét ne keverjék össze saját gazdagságuk védelmével.”
A kisebb pártok közül a Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom elnöksége egyéni sporttevékenység keretein belül “megemlékező munkaszertartást” fog tartani a budavári Táncsics Szobornál, illetve a Mi Hazánk Mozgalom dacol a gyülekezési tilalommal egy fővárosi vonulással. Az Új Világ Néppárt tagjai, helyben ünnepelnek, ahol a szabályok engedik, személyes találkozásokkal a ‘48-as emlékhelyeknél, illetve “országos webünnepséget” is szerveznek. Ha megtehették volna, akkor az MTA elé szerveztek volna ünnepi gyűlést, ahol Pálinkás József pártelnök beszédében többek között az önkorlátozás és érdekegyeztetés politikusi erényeire tért volna ki.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben és egy, a Facebook-oldalán közzétett videóban is szólt „a világ magyarságához” Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i nemzeti ünnepen, mindkétszer az 1848-as szabadságharcokhoz hasonlítva a koronavírus-járvány elleni védekezést.
A videóban azt mondta: „Nemcsak 1848-49-ben álltak helyt az akkori magyarok, hanem az ő helytállásokból meríthettünk erőt 1956-ban, aztán 1989-ben. Így épül a nemzet: egyik nemzedék helytállása és hősiessége adja az erőt a következő nemzedékek számára. Ma is ez a helyzet: nemcsak életeket kell mentenünk és visszaszorítanunk a járványt, de egy sikeres járványkezeléssel, egy bátor helytállással példát kell adnunk a majd utánunk következő gyermekeink és unokáink számára, hogy ha majd ők kerülnek bajba, legyen mire visszaemlékezni.”
*Javítás - a cikk korábbi változatában tévesen szerepelt a szervezők kiléte.
Gulyás Gergely: Március 15-ig maradnak a korlátozások, a következő két hét kifejezetten nehéz lesz
